DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES
DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Urak! A mai felszólalásom témája a gazdaság fehérítése érdekében tett eddigi lépések és a folytatás a jövő évi költségvetésben.
Tisztelt Országgyűlés! Azzal a megállapítással kell kezdenem, amelynek a részletes kifejtésére kerül sor a továbbiakban: 2010 óta rekordszinten fehéredett a magyar gazdaság. Nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete a GDP több mint 1,5 százalékával csökkent 2010-2015 között Magyarországon. Ma a feketegazdaság mértéke már nem mutat szignifikáns különbséget a nyugat-európai országokkal való összevetésben, és azt gondolom, hogy ezek a megállapítások mindenképpen komoly fejlődést takarnak.
Csak 2015 óta 550 milliárd forinttal több adóbevétel jelent meg az államkasszában, a feketegazdaság ellen tett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, az EKÁER bevezetése ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult. Könnyebben feltárhatóvá vált a meg nem fizetett áfakötelezettség, és bizonyíthatóvá váltak a fiktív áruszállítások.
További intézkedéseket is tett a kormány az elmúlt években, először is csökkentette a személyi jövedelemadó mértékét, amely a tényleges jövedelem bevallását és az adó megfizetését segítette elő. A társasági adó tekintetében 2012-től szigorodtak az elhatárolt veszteség feltárásának a szabályai, illetve az erre vonatkozó felhasználások részletes szabályai, és 2015-től szigorodtak a transzferár kiigazítására vonatkozó szabályok, amelyek nagyban növelték a külföldi vállalatok magyarországi adófizetését. 2013-tól a vállalkozások választhatják az újonnan bevezetésre került kisadózó vállalkozások tételes adóját és az úgynevezett kisvállalati adót is, amelyek kedvező adózási környezet teremtésével segítik elő a gazdaság fehérítését.
Helyi adók esetében a tulajdonos mögöttes felelősségének előírása az a fontos változás, amelyet érdemes megemlítenünk, abban az esetben, ha a vagyoni értékű jog jogosítottja és az adó alanya közül az utóbbinak nincs vagyona az adó megfizetésére. Bonyolult megállapítás ez, de a sikeres magyar gondolkodásnak az volt a negatív hajtása ebben a kérdésben, hogy sokan vagyontalan személyek segítségével próbálták megkerülni az építményadó és a telekadó megfizetését.
Átlátható tulajdonosi struktúrát alakított ki a kormány a számviteli beszámolóban is. 2014. március 15-étől hatályos az a rendelkezés, amelyik előírja a tulajdonosi struktúra részletes bemutatását a kiegészítő mellékletben. Emellett szigorúbb felügyeletet alakítottunk ki a könyvvizsgálat körében, és e vonatkozásban a törvényalkotás több lépést is tett, legutóbb a könyvvizsgálókra vonatkozó törvényjavaslat elfogadásával.
A gazdaságfehérítő intézkedések a 2017. évben is hasonló lendülettel fognak folytatódni. Erősíti a kormány a NAV ez irányú tevékenységét, az adózói minősítési rendszeren keresztül még hatékonyabb lesz az adóbeszedés. Úgy gondoljuk, hogy a NAV módszertani tevékenysége, módszere is meg fog változni, és az adóelkerülés ellenőrzése hatékonyabbá fog válni. A gazdaság további fehérítése érdekében az online pénztárgépek kiterjesztése mellett 2017-től bevezetésre kerül az online számlázás rendszere is, amely hatékonyabbá teszi a bevételek elszámolásának elmulasztása esetén megvalósuló adócsalások visszaszorítását. Ez lehet az a fegyver, amellyel az adóhatóság hatékonyan felléphet az áfacsalásokkal szemben.
A vállalkozásokat terhelő adók szabályozása terén a kormány 2017-ben is törekszik a nagyvállalati adóelkerülés gyakorlatának visszaszorítására, mint említettem. E cél és a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés érdekében 2016. július 1-jétől az OECD által kidolgozott, az Ecofin Tanács által jóváhagyott módszertan alapján vehetők igénybe a jogdíjhoz és az egyes immateriális jószágokhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nagyvállalati adóelkerülés témájára egy gondolatkörben visszatérve egy fontos megállapítást még szeretnék tenni. Az említett módszer eredményeképpen, amellyel a nagyvállalatok adóelkerülését próbáljuk nyomon követni, nőhet a társasági adóbevétel, az előirányzat költségvetési kalkulációja szerint 400 milliárd forintról 734 milliárd forintra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra is tekintettel kérem, ezeket a szempontokat is vegyék figyelembe a költségvetés tárgyalásakor, és támogassák a költségvetési törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
