DR. MOLNÁR ÁGNES
DR. MOLNÁR ÁGNES
DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a jövő évi költségvetés legfontosabb jellemzőit nézzük, akkor látható, hogy elsősorban az adócsökkentés, az otthonteremtés és a kiszámíthatóság költségvetéséről beszélhetünk.
Emellett azonban engedjék meg, hogy külön kiemeljem az egészségügyi ágazat költségvetését, köszönhetően ugyanis a jól működő reformoknak, a gazdaságpolitikánknak, a közel 200 milliárd forintos többletforrás komoly, további előrelépési lehetőséget teremt az egészségügy számára is.
Ezek előtt azonban néhány fontos tényt meg kell állapítanunk. Az első tényadat, hogy 2010 előtt a szocialista kormányok jelentős forrásokat vontak ki az egészségügyből; 2010 után évről évre bővülő többletforrásokat láthatunk. A másik fontos tény, hogy 2002-2010 között az egyes területeken jelentkeztek is többletforrások az ágazatban, azok többségükben hi-telekre alapozott, eladósodással járó intézkedések voltak, míg 2010 után olyan többletek biztosítása történt, ami valós forrásokra épült. Tehát többletforrások és a valódi alapokon nyugvó többletforrások, ez jellemezte az elmúlt hat év kormányzati politikáját.
Szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy 2002-2010 között az Egészségbiztosítási Alap, két év kivételével, negatív egyenleggel zárt, ráadásul három egymást követő évben a hiány a 300 milliárd forintot is meghaladta. A 2002-2006 közötti évek teljes E-alapot érintő hiánya 1226 milliárd forintot tett ki. Ez mai áron számítva közel 2000 milliárd forint. (Korózs Lajos: Vagy három…) Ez olyan magas, mint a teljes egyéves magyar egészségügyi költségvetés.
Az óriási hiány kialakulásához hozzájárult a 2002-es 50 százalékos béremelés is, aminek nem volt meg a fedezete. Ennek eredményeként, többek között a felelőtlen gazdálkodásuknak köszönhetően, a GDP-arányos államháztartási hiány 2006-ra történelmi mélypontra süllyedt, és elérte a 9,4 százalékot, ami egy elképzelhetetlenül magas adat.
Ma viszont olyan költségvetésünk van, amely kiszámítható, szilárd alapokon áll és nem hitelekből finanszírozott. Összegezve elmondható, hogy a korábbi szocialista kormány nem tudott és nem is akart szembenézni az egészségügyet sújtó problémákkal. 2002-2010 között egy sodródó, tehetetlen egészségügyi kormányzás folyt. 2010 után a problémákkal való szembenézés és valódi lépések következtek. Tudatos tervezéssel, valódi forrásokra alapozással, igazi koncepciók mentén haladtunk és haladunk továbbra is előre.
Az „Egészséges Magyarország 2014-2020” egészségügyi ágazati stratégia, igazodva a Semmelweis-terv prioritásaihoz, fontos célként jelölte meg az egészségügyi alapellátás új alapokra helyezését, a humán erőforrás problémáinak kezelését, az ellátórendszer népegészségügyi fókuszú átalakítását, valamint a gyógyszer- és betegbiztonság javítását.
Örömteli, hogy a kormány az eddig meghozott hatékony intézkedések mellett a jövő évi költségvetésben jelentős többletforrásokat is biztosít az említett területekre. Ez azért is fontos, mert mutatja azt a folyamatos munkát, amellyel e meghatározott célok mentén és azokhoz többletpénzt rendelve tudunk haladni.
Ha megnézzük a 2010. utáni időszak legjelentősebb többletforrásait, látható, hogy 500 milliárd forintot fordítottunk európai uniós forrásból soha nem látott mértékű intézményi fejlesztésekre, eddig 300 milliárd forintot béremelésre, és 200 milliárd forintot is meghaladóan kórházi konszolidációs és működési többlettámogatásra. Mindez azt jelenti, hogy csak a legnagyobb tételekkel több mint 1000 milliárd forintos többletforrást biztosított a kormány az egészségügyi ágazat számára, és ebben a 2017-es jelentős emelkedések még nincsenek benne.
Ha az elmúlt évek legfontosabb egészségügyi költségvetési számadatait összehasonlítjuk az új költségvetési tervezet számaival, akkor nagyon komoly előrelépéseket láthatunk. Az Egészségbiztosítási Alapon belül az egyik legfontosabb és legnagyobb a gyógyító-megelőző ellátások kasszája. Idetartozik a háziorvosi ellátás, a védőnői ellátás, a mentés, a szakrendelők, a kórházak támogatása.
A gyógyító-megelőző ellátásokra, tehát közvetlenül a betegellátásra 2010-hez képest 282 milliárd forinttal több pénz jut. Míg 2004-2010 között reálértéken 14 százalékos csökkenés következett be ugyanerre a betegellátásra, ehhez képest a 2010-es tervezett egészségügyi költségvetéshez viszonyítva reálértéken most már közel 20 százalékkal több pénz jut erre a célra.
A betegek számára kiemelten fontos, hogy lakosságközeli ellátás a rendelkezésükre álljon, és megfelelő színvonalon álljon ez a rendelkezésükre. Ezért is volt nagyon jelentős az az intézkedéssorozat, amelyet 2010 után el tudtunk kezdeni az alapellátás finanszírozásának a megerősítésére. Alapellátásra, tehát többek között a háziorvosi és védőnői finanszírozásra ma 44 százalékkal több pénz jut, mint 2010-ben. Köszönhető ez annak, hogy az alapellátás megújítását tervezetten, évről évre jelentős többletforrások bevonásával fejlesztettük.
Ha ezen belül a háziorvosokat nézzük, ez a növekedés még nagyobb, hiszen több mint másfélszer annyit költünk háziorvosi finanszírozásra, mint 2010-ben. Az alapellátás megújításának harmadik ütemére és a népegészségügy fejlesztésére most újabb 4,5 milliárd forint található a jövő évi költségvetésben, és ez még kiegészítve az 500 millió forintos többlettel, ami a háziorvosi letelepedési pályázati támogatás megduplázását jelenti.
Mentésre reálértéken 15 százalékkal több pénz jut, mint 2010-ben. Ez közel 30 milliárd, ami kiegészül több mint 10 milliárd forintos uniós fejlesztéssel is.
(14.50)
2010 óta 467 új mentőautó beszerzése történt, 27 új mentőállomás épült, és további 85 mentőállomás újult meg.
Nagyon örömteli az is, hogy a 2010 utáni évekhez hasonlóan, összhangban a Semmelweis-tervvel, valamint az ágazati stratégiában megfogalmazott célokkal, jövőre is lehetőség lesz előrelépésre az egészségügyben. A jelentős többletforrások komoly lehetőséget teremtenek az orvosok és ápolók fizetésének további emelésére is, hiszen nem felejthetjük el azt sem, hogy az egészségügyi rendszerünk működőképességének legfontosabb összetevője a rendszerben dolgozó orvosaink, ápolóink áldozatos munkája.
Ezért számukra olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyekkel csökkenteni tudjuk körükben a migrációt, vagyis a vendégmunkásnak állást, amiben jelentős eredményeket értünk el az utolsó években. 2012-ben és 2013-ban már sikerült két lépcsőben egy átlagosan 27 százalékos béremelést biztosítani, fiatal orvosaink ösztöndíjakban részesülnek, és sor került az úgynevezett befagyasztott mozgó bérek kiengedésére is. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ezek a bérfejlesztések és béremelkedések valódi többletforrásokon alapultak.
Most elkezdődött egy komoly, intenzív tárgyalássorozat az egészségügyi szakma szervezetei és a kormányzat között, hogy egy közép-, sőt hosszú távú többlépcsős béremelésről születhessen megállapodás. Ezek a tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, a költségvetésben biztosított külön soron egy 180 milliárd forintos tétel. Ez egy olyan jelentős összeg, amiből a tárgyalások eredményének megfelelően az egészségügyi béremelésre is jelentős összeget fordíthatunk. Örömteli lenne az is, hogy a tárgyalások befejezését követően már az idei évben megkezdődhetne a béremelés folyamata, hiszen ezzel együtt mind az orvosoknak, mind pedig az ápolóknak minél hamarabb tudnánk egy stabil, kiszámítható pályán mozgó és érezhető mértékű bérfelzárkóztatást biztosítani.
Tisztelt Ház! Mindezeken túl szeretném megemlíteni azt is, hogy jövőre a gyógyszertámogatás rendszerében is jelentős fejlődés következik be 24,9 milliárd forinttal; a gyógyászati segédeszközök támogatására 4,8 milliárd forinttal több pénz jut az ideinél, emellett a rezidens-ösztöndíjprogramot tovább tudjuk folytatni, az eddigi 5 milliárdos program további 2 milliárd forinttal biztosított, aminek eredményeként tudjuk a fiatal orvosaink itthon maradását ösztönözni.
A kollegiális szakmai vezető háziorvosi intézményének bevezetésére, ami az alapellátás megerősítésének az egyik fontos részeleme, további 500 millió forint áll majd rendelkezésre. Kijelenthetjük tehát azt, hogy az a tudatos tervezés, stratégia, ami valódi forrásokra alapoz, az egészségügy, a gyógyítás szempontjából a 2017-es költségvetésben jelentős növekedést tud biztosítani, számolhatunk vele, és ezeknek az eredményeként olyan rendszerstabilitást tudunk elérni, aminek következtében a benne dolgozó orvosok és ápolók is léphetnek egyet előre.
Mindezek alapján kérném képviselőtársainkat, hogy támogassák a költségvetést, és köszönöm minden képviselő figyelmét, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
