KULCSÁR GERGELY
KULCSÁR GERGELY
KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a 2017-es költségvetés honvédelmi fejezetéről szeretnék beszélni. Elöljáróban annyit lehetne erről mondani, ha röviden szeretném megfogalmazni a saját és a Jobbik véleményét, hogy a honvédelmi fejezet az egy helyben toporgás költségvetése. Nagyságrendileg ugyanannyi pénzt szánnak a honvédelemre, mint az idén, a haderőnk komoly fejlesztésének a lehetőségét sem adja meg ezzel a kormány. És ha nemzetközi kitekintést teszünk a térség államaiba, akkor azt láthatjuk, hogy Lengyelország 22 százalékkal, Románia 11 százalékkal, Szlovákia 17 százalékkal, Lettország 14 százalékkal, Litvánia pedig 33 százalékkal bővítette katonai kiadásait egy év alatt. Hol vagyunk mi ehhez képest? Magyarországon 2006 és 2015 között 30 százalékkal csökkentek a katonai célú kiadások, s itt négy év szocialista és öt év fideszes kormányzásról van szó. Itt is látszik, hogy a honvédség elsorvasztásáért egyaránt felelős az MSZP és a Fidesz. Sovány vigasz az, hogy az idei és a jövő évi költségvetésben minimális növekedést tapasztalhatunk, ami leginkább a migránshelyzetnek tudható be.
A honvédelmi fejezet kiadási főösszege a 2016-oshoz hasonlóan 300 milliárd forint körüli, ez a tervezett GDP 1 százalékát sem éri el. (Derültség a Fidesz soraiban.) Ez nem nevetséges, hanem inkább szomorú, tisztelt képviselőtársam. (Dr. Vas Imre: 20 százalékkal emelkedett!) A GDP 1 százalékát sem éri el, holott önök szívesen hangoztatják azt - ahogy a honvédelmi miniszter is sokszor mondta -, hogy a nemzetközi kötelezettséget be kell tartani. Ezúttal ismételten felhívom a figyelmüket arra, a NATO elvárása az, hogy a GDP 2 százalékát költsük honvédelmi kiadásokra. Ebben a költségvetési tervezetben az 1 százalékot sem érjük el, de ezzel nemcsak a NATO-elvárást teljesítjük alul, hanem azt is tudni kell, ahhoz, hogy a haza védelmét ellátni képes honvédségünk legyen, a mai helyzetünkben néhány éven keresztül legalább 3,6 százalékra lenne szükség. Ehhez képest végképp elfogadhatatlan a honvédelmi fejezet főösszege.
Az Alaptörvényünk úgy fogalmaz, hogy a honvédeket az áldozatvállalásukkal arányos illetmény illeti meg. Ez az örvendetes béremelések ellenére még mindig nem teljesül. Szeretnénk, ha a jövőben a katonák áldozatvállalásával arányosan emelnék a fizetésüket. A létszámkeret továbbra sincs feltöltve, elmaradunk az előirányzott 29 700 főtől. A hadra fogható katonák létszámában sincs előrelépés, a létszámhiány tartósnak mondható.
A honvédelmi költségvetés legnagyobb hiánya a fejlesztések kicsi száma, illetve a fejlesztésekre költött kevés összeg. Ráadásul fejlesztésként könyvelik el a Gripen-lízinget is, ami évi közel 30 milliárd forintot tesz ki. Ha ezt levesszük belőle, akkor a fejlesztésekre a honvédelmi költségvetésnek alig a 8 százaléka jut. Az ideális arány az lenne, ha 40 százalék személyi, 30 százalék dologi, 30 százalék fejlesztési kiadás lenne, de ez az arány úgy eltorzult, hogy közel 50 százalék a személyi, 42 százalék a dologi, és ahogy az imént említettem, csak 8 százalékot költünk fejlesztésekre. Így lehetetlen ütőképes haderőt építeni. Ez az út a hadseregünk leépítése felé halad, ahogy az elmúlt 25 évben folyamatosan.
A jövő évi költségvetésben sem szerepel a helikoptertender kiírása, illetve a helikopterbeszerzés. Ezt már régóta lebegteti a kormány. A kérdésünk az, hogy mikor lesz kiírva ez a tender, és honnan lesz rá pénz, ha nem szerepel a költségvetésben. És ne csak szállító helikopterekről beszéljünk, hanem arról is, hogy a Mi-24-esek kivonásával nincs harci helikopterünk sem, tehát a tűztámogatás egyik jelentős formája megszűnt. Ezzel kapcsolatban mik a kormányzati tervek?
Ha már a repülésnél tartunk: aggasztó híreket kaptam a közelmúltban a légi kutatómentőkkel kapcsolatban. A közelmúltban történt, hogy éjszaka kellett volna lezuhant sportrepülőt keresni, de a két éjjellátós Mi-17-es üzemideje már rég lejárt, úgyhogy megvárták a reggelt, és csak utána indultak. A meglévő Mi-17-esek javítása, modernizációja elengedhetetlen feladat, és ez nagyjából 2 milliárd forintot igényel. Remélem, erre azért lehetőséget biztosít ez a költségvetés.
Amit sokszor hangoztattunk már: a Jobbik minden külföldi, idegen érdek mentén zajló katonai fellépést ellenez. Történelmünk során mi is megtapasztaltuk, milyen az, amikor idegen csapatok állomásoznak hazánk területén. Ezért sem engedhetünk abból az alapelvünkből, hogy ne legyenek magyar katonák külföldön. Általános probléma, hogy a külföldön terroristák által fenyegetett területeken szolgáló katonai erőink akár békefenntartói, tanácsadói vagy katonai szerepkörben való alkalmazása veszélyezteti hazánk biztonságát és az ott szolgáló katonák életét. Bár nem mindegy a szerepvállalás milyensége, a szolidaritás jegyében lehet ENSZ megbízású megfigyelői vagy tanácsadói szerepkört vállalni, lehet segélyszállítmányokat küldeni az adott övezetbe, de a fegyveres részvételt mellőzni kell és mellőzni kellene a jövőben is.
Az Iszlám Állam létrejöttekor dzsihádot hirdetett minden olyan ország ellen, amelyek fellépnek ellene, amelyek akadályozni merik a térnyerésüket. Nem lehet tudni, hogy mely terrorista szervezetek állnak ki rejtve az ISIS mellett, vagy mely lakossági személyek vállalnak akciót a szervezet nevében, ezért merő felelőtlenség katonai alakulatokat állomásoztatni iszlám háborús övezetekben. Évente több mint 20 milliárd forintot költünk az Iszlám Állam elleni fellépésre, ami fölösleges kockázatot jelent hazánk számára, azon túl, hogy magyar katonák idegen földön teljesítenek szolgálatot, és veszélybe kerülhetnek. Ezt a fellépést egyébként a Fidesz és a Demokratikus Koalíció kéz a kézben szavazta meg. Azok az összegek, amiket erre költünk, a költségvetésben nem egy sorban találhatók, fel vannak osztva, így elég nehéz módosító javaslatot benyújtani. Mindenesetre ezúton is követeljük ezeknek a Magyarország számára veszélyt jelentő misszióknak a felfüggesztését és megszüntetését, az itt megspórolt összegeket pedig haderőfejlesztésre csoportosítanánk át.
Hadd szóljak egy másik módosító javaslatunkról is. Az ismert nemzetközi helyzetben - gondolok itt az ukrán-orosz háborúra, illetve a már említett Iszlám Állam jelentette veszélyre - különösen fontos szerepük van a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Ahhoz, hogy a kiemelkedően értékes feladatukat teljes mértékben teljesíteni tudják, illetve a magyar emberek biztonsága maximálisan szavatolva legyen, többletköltségre lenne szükségük. Ezt módosító javaslat formájában is benyújtottuk, és kérem a kormány támogatását ehhez.
Ami még fontos és szintén fejezeten belüli átcsoportosításra irányul, azok a Honvéd Egészségpénztárral kapcsolatos dolgok. A Honvéd Egészségpénztárba, mint tudjuk, több katona és rendvédelmi dolgozó fektette a pénzét, s most ezt a pénzt visszatartják, mert a Buda-Cash hazardírozó tevékenységével azt a bankcsoportot fosztotta ki, amelynél a megtakarításokat tartották. 28 ezer emberről és azok családjairól van szó. Ez 1,8 milliárd forintot jelentene. Szeretnénk kompenzálni ezeknek az embereknek a veszteségét.
Beszélnünk kell a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumról mint pozitív példáról. Ez az ország egyetlen katonai középiskolája, ahol többszörös a túljelentkezés, ezért kiemelt támogatást érdemel. Az iskola épületének és felszereltségének a fejlesztésére köteles áldozni az állam. Ezzel párhuzamosan a képzési létszámot is lehetne bővíteni, és ezt a Honvédelmi Minisztérium fejezeten belül meg is lehet oldani.
Beszélnék egy olyan kezdeményezésünkről, amit a kormánypártok korábban lesöpörtek az asztalról, bár pénzbe nem igazán kerülne, simán kitelne abból az apanázsból is, amit most a honvédelemre szántak. Az Alaptörvényünk úgy fogalmaz, hogy minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. Erre alapozva nyújtottuk be az önkéntes honvédségi alapkiképzésre vonatkozó javaslatunkat. Az illegális bevándorló tömegek hatására érezhetően megnőtt a lakosság körében a közbizalom a honvédség irányában, így a katonai feladatellátás iránt is nagyobb a fogékonyság.
(17.10)
Ezt megerősítették egyébként a hadkiegészítő parancsnokságon, ahol korábban tettem, tettünk látogatást. Tetézte a helyzetet az, hogy az európai országokban a közelmúltban merényletek voltak, éppen ezért a közhangulat változására tekintettel indokoltnak találtuk az Országgyűlés elé terjeszteni az önkéntes katonaság bevezetését. Az erre történő jelentkezés lehetőséget adott volna minden magyar állampolgár számára, aki megfelel az önkéntes műveleti tartalékosokra vonatkozó előírásoknak, viszont családi, munkahelyi vagy egyéb okokból nem tudja vállalni a tartalékosi szolgálatot, amely igen komoly igénybevételt jelent, háromévente hat hónap kötelező szolgálatellátást.
A javaslat alapeleme, hogy minden alkalmas jelentkező kapjon egy alap katonai kiképzést, tegye le az esküjét, adott esetben kaphat rendfokozatot is. Ez egy nyugvó tartalékos állományt hozott volna létre, amely behívását minősített helyzethez köthettük volna. Ezt sajnos, ahogy már mondtam, nem támogatta a kormánytöbbség, annak ellenére, hogy januárban egy ötpárti egyeztetésen a miniszter úr jónak nevezte ezt a javaslatot, és azt mondta, hogy hasonlóban gondolkodik ő is.
Összességében annak ellenére, hogy a miniszterváltással pozitív változásokat is észleltünk a tárca szemléletében - gondolok itt akár az ötpárti egyeztetésekre -, a honvédelmi költségvetés csalódást keltő, ahogy már említettem, ez az egy helyben járás költségvetése. Ezen a téren mindenképpen több tennivaló van, és azt a módosító javaslataink formájában is benyújtottuk az Országgyűlésnek, kérném a képviselőtársaim támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
