TASÓ LÁSZLÓ

Full text search

TASÓ LÁSZLÓ
TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örültem a hozzászólásának azért is, mert tudok reagálni néhány elmondott gondolatra, és annak is, hogy államtitkár úr az imént a járműgyártásról nagyon szépen és kiterjedően beszélt. Egy picivel szeretném még kiegészíteni néhány konkrétummal. Tehát, hogy mennyire fontos a járműgyártás Magyarországon, mi sem bizonyítja jobban, hogy milyen számokat láthatunk, ha megvizsgáljuk az előző év teljesítményét, például azt, hogy 13 százalékkal magasabb a járműgyártás területén foglalkoztatottak száma. Magyarországon ez 150 ezer főt jelent összességében. És hogy mennyire fontos a járműfejlesztés a járműgyártás mellett, annak pedig az a bizonyítéka, hogy Göttinger úr rövidesen vendége lesz Magyarországnak, és többek között azért is jön el, mert át kell gondolni és át kell beszélni Magyarországon, hogy milyen gyorsan tudunk olyan pozícióba kerülni járműfejlesztés területén is, mint a járműgyártásnál, konkrétan fogalmazva az autonóm járművek, az önvezető autók fejlesztése és ennek az iparágnak a kidomborítása területén.
Lepsényi államtitkár úrral voltunk látogatóban nemrégen együtt a Bosch gyárában, és alkalmanként elképedtünk egy-egy fejlesztés láttán, és azt merem mondani, hogy Magyarországon hatalmas lendületet kapott ez a szegmens is, hiszen többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem olyan tanszékeket működtet, amelyek egyértelműen Európa vezető bázisává tudják Magyarországot emelni. Megállva egy pillanatra a képzéssel kapcsolatban is, konkrétan a Magyar Közúttal kötött megállapodást nem is olyan túlságosan régen, kettő héttel ezelőtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egy életpályamodell támogatása ügyén, miszerint szeretnénk, ha a Közút olyan mérnökökkel tudna kötni ösztöndíjasprogramot és szerződést, akiket meg tudna tartani Magyarországon már a közúti ágazatban is. És ez a jövő, valóban így van, amikor az ipar és a felsőoktatás összekapcsolódik, és együtt próbálnak megtartani mérnököket és tudósokat. Az a helyzet, hogy erre áldoznia kell Magyarországnak, és erre készek is vagyunk.
Ami fontos és lényeges kérdés, hogy a korábbiakhoz képest azok a fejlesztési célok, amelyeket nem támogat az Európai Unió, azokat hazai forrásból a magyar kormány mindenképpen felvállalta, és ezt minden területen üdvözölni kell. Azért kérem is, hogy legyen méltányosabb a megítélésünkkel, hiszen Magyarországon a vasúti fejlesztések területén van szerencsénk elég komoly, 1200 milliárdnyi uniós forrást felhasználni. Viszont a MÁV-nak saját erejéből kell azokat a pályafenntartásokat végezni, amelyek egyébként szükségesek. Magyarországon rendkívül sűrű a vasúti hálózat, Európában az egyik legsűrűbb egyébként. Valóban így van, nagy ára van, és nagy erőfeszítéseket kíván a mellékvonalak fenntartása, de álljuk a sarat és fenntartjuk a mellékvonalakat. Természetszerűleg vizsgáljuk annak is a lehetőségét, hogy milyen módon tudjuk észszerűsíteni a közlekedésünket, hiszen erre szintén szükség van. Elég komoly erőt fektettünk be eddig is ennek vizsgálatába, és hadd mondjam el, hogy egyáltalán nem igazak azok a kijelentések, hogy a járások közlekedésére nem figyelünk, mert minden egyes járás közlekedését úgy hangoljuk össze, legyen ez buszos közlekedés vagy vasúti közlekedés, hogy el tudjanak jutni a járásközpontba. Minden alkalommal végigmegyünk minden járáson, és az én tudomásom szerint nincsen kifogás egyetlen járásban sem az eljutásokkal kapcsolatban.
(16.20)
Ezt a vasúti és buszos területen is összehangoljuk. Ha van, nyilvánvalóan megvizsgáljuk és próbáljuk majd teljesíteni az ottani kéréseket, de amit észszerűen lehet, azt már teljesítettük. Egy biztos, hogy Magyarországon rendkívüli költséget igényel a közösségi közlekedés fenntartása, ezért értelmes dolog és egyértelmű cél, hogy a járműgyártás hozzá legyen kombinálva a következő évek fejlesztési igényeihez is.
Szólt az imént államtitkár úr a buszgyártással kapcsolatban arról az egyértelmű állásfoglalásról, amely szerint a magyar kormány felépíti ezt a most még meg nem lévő kapacitását Magyarországnak, hiszen csak részben van meg, fejlesztésre szorul, és igenis erő kell ahhoz és megrendelés, hogy ez el tudjon indulni és tudjon működni. Ezért a Volán-társaságokkal kapcsolatos kérdésre, amely arról szólt, hogy mi történik a Volán-társaságokkal, és hogy a szolgáltatásszerződések hogy lesznek meghosszabbítva, a kormány folyamatosan fogja beléptetni, üzembe helyezni, ütemezetten fogja kiírni a pályázatokat, és rövidesen láthatóvá válik majd, hogy milyen ütemezetten és milyen formában teszi ezt meg, de egyértelműen összehangolja a járműgyártással.
A vasúti közlekedéssel kapcsolatban még említette, hogy nagyon kevés Magyarországon a villamosított hálózat. Ebben a ciklusban 450 kilométert fogunk villamosítani, összességében 800 kilométeren fog történni olyan villamosítási fejlesztés, amely vagy új szakaszt jelent, új szakaszok kiépítését, vagy a régiek felújítását. 800 kilométeren a villamosításban közreműködni és segíteni, az majdnem az ezer kilométeres elvárásnak felel meg, amit az imént egyébként a képviselő úr említett is.
Megragadva még a vasúti fejlesztéseknél, csak kell szólni néhány fontos fejlesztésről, amely Magyarországon alapvetően segíteni fogja a vasúti közlekedés területét, akár a 100-as vonal befejeződése Apafáig, akár a 80-as kiépítése, felújítása Rákostól Miskolc, Nyíregyházáig, akár a dél-balatoni 2-es ütem befejezése, a Zalaszentiván-Szombathely közötti villamosítás szintén. Ezek nagyon komoly és nagyon nagy horderejű beruházások. Vagy azért ne feledkezzünk el a Budapest-Belgrád-vasútvonal lehetőségéről és annak a fejlesztési ütemének az első részéről, amely fog indulni rövidesen, és láthatóvá válik, hogy valóban olyan dologról van szó, amely Magyarországot alapvetően helyzetben tartja. Volt erről már vita a parlamentben, és sokan kifogásolták, de végül csendben mindenki bízik benne, hogy valóban Magyarországot nem fogja elkerülni az a hatalmas árumennyiség, amely a tengerekről érkezik egyébként Európába. A célunk egyértelműen az, hogy ezt meg tudjuk fogni, meg tudjuk szerezni, és hadd menjen át rajtunk, hadd fizessenek érte a rajtunk keresztül szállítók.
Ami nagyon fontos, hogy a vasúti közlekedés területén mindenképpen fontos a felülvizsgálat, és mindenképpen fontos átgondolni, most Budapest közlekedésének változásaiban és annak relációjában is a működtetést, amiről már egy kormánydöntés meg is született a korábbiakban, és ennek megfelelően az átalakítás részletesen már megindult. Egy üteme június végéig fog befejeződni, a következő pedig év végéig. Tehát nagyon komoly átalakulások várhatók, de nagyon bízom benne, hogy ebből semmit nem látnak, csak majd a jó végét a közlekedők.
Ami még fontos, hogy a magyar vasúti működtetés területén biztonságossá tettük Magyarországon ezt a területet is, hiszen a tízéves szerződése garantálja a Magyar Állami Vasutaknak és a GYSEV-nek is, hogy tudja működtetni a hálózatát, vagy például a magyar közútról átnyergelve azonnali hatállyal. Szeretném emlékeztetni rá, február hónapban kötöttük meg a megállapodást, amely egy olyan modellt tesz lehetővé, olyan modell működését Magyarországon a közutak fenntartása esetében, amely korábban nem volt. 400 milliárd forintot tudnak költeni karbantartásra és üzemeltetésre a következő öt évben a magyar közútnál.
Ez azt jelenti, hogy például konkrétan ’17-ben 13 milliárd forinttal többet tudnak az utak fenntartására, karbantartására, a rendszer üzemeltetésére fordítani. Ez nem a felújítást jelenti, az egy másik keretösszeg. Jól mondta, 286 milliárd forintot fordítunk hazai költségvetésből olyan beruházásokra, amelyeken nincs uniós forrásunk. Ezek közül nem akarom felsorolni, hiszen ön is tudja, már sokszor szóltunk róla, M44-es, M4-es, esztergomi bekötőút, Ózd-Bátonyterenye, sorolhatnám, 471-es, tehát valamennyi soproni bekötés többek között, amelyek létfontosságúak, és a magyar emberek várják már.
Lenne még bőven mondanivalóm, de az idővel takarékoskodnom kell, úgyhogy majd még folytatom, ha lehetséges. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me