TUZSON BENCE,
TUZSON BENCE,
TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hát, fontos kérdések hangzottak itt el, és egy dologra szeretnék utalni azokból a kérdésekből, amiket ön felvetett; méghozzá a magyar járműgyártás helyzetére, illetve annak jövőjére. Arra, hogy tulajdonképpen Magyarországon milyen kapacitások vannak, hogyan lehet ezeket a kapacitásokat kihasználni és milyen területek azok, ahol szükséges a fejlesztés, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy ez a fejlesztés a következő időszakban bekövetkezzen. Természetesen az iparfejlesztés tekintetében a költségvetési forrásokat is ebbe az irányba kell terelni.
Az egyik a kötöttpályás járműgyártás fejlesztése. A kötöttpályás járműgyártás fejlesztése tekintetében Magyarországon tulajdonképpen három olyan komolyabb üzemről beszélhetünk, amelyik működik és képes arra, hogy fejlődjön, illetve Magyarországon a kapacitását a magyarországi járműgyártás szolgálatába állítsa. Ezek közül az egyik a dunakeszi járműgyártó, amit a magyar kormány éppen azért vásárolt meg nem is olyan régen, hogy egyébként a magyarországi kötöttpályás járműgyártást a továbbiakban fejleszteni lehessen. Itt egy nagyon nagy múltú üzemről beszélünk, ennek egyébként közel száz évre visszatekintő múltja van, ami elsősorban a személykocsi gyártására szakosodott.
Ehhez kapcsolódóan van egy másik üzemünk, a MÁV-nak az ön által említett szolnoki gyára. Ebben a gyárban korábban nem személykocsit gyártottak, ott más típusú járműgyártás folyt. Ennek alapján a hagyománya is másfajta, de szükséges ahhoz, hogy a kettő egymást kiegészítve tudjon üzemelni. Ugye, a korábbi járműgyártás esetében, amiről ön is beszélt, az IC-kocsik járműgyártása tekintetében volt egy első ütem, ami Dunakeszin annak idején megvalósult. Annak tulajdonképpeni második üteme, annak folytatása zajlik most Szolnokon. És a szolnoki és dunakeszi gyár együttesen fogja gyártani azokat a szerelvényeket, amelyekre már a költségvetési forrás biztosítva van. Tehát a következő időszakban ezeknek a gyártása, üzembe állítása meg fog történni.
Csak akkor számíthatunk arra, hogy ezek az ipari részek, ipari szegmensek fejlődjenek, ha a magyarországi járműigényeket is a magyarországi járműgyártás szolgálatába állítjuk; tehát ha a MÁV és egyéb olyan területek, ahol fölvetődhet járműgyártás, most a kötöttpályás járműgyártásról beszélünk, igénybe is veszik ezeknek a magyarországi gyáraknak a kapacitását. És van itt még egy gyár Magyarországon, ami ugyan nem magyar tulajdonban van, de mégiscsak egyre nagyobb mértékben gyárt Magyarországon, a szintén főként Szolnokon működő Stadler gyár, amelyik szintén képes egészen más technológiával, ez egy alumíniumvázas járműgyártást valósít meg, de onnan igénybe vehető olyan típusú elem is, ami egyébként a magyarországi magyar tulajdonban álló járműgyártás tekintetében nincsen meg.
A magyar ipar tehát kötöttpályás járműgyártás tekintetében készen áll arra, hogy a magyarországi igényeket kielégítse, és úgy is kell terelnünk a következő időszakban a költségvetési forrásokat, természetesen az uniós szabályok figyelembevételével, de mégiscsak úgy kell terelnünk, hogy azt a magyar ipar legyen képes kielégíteni. Vannak természetesen olyan megrendelések is, ilyen például az úgynevezett fővizsgák megrendelése, ami tulajdonképpen kocsik teljes felújítását, újraalkotását is jelenti, amelyeket ma is megvalósítanak ezek a járműgyárak, külföldön gyártott kocsik tekintetében is. Tehát például a Bombardier által gyártott kocsik tekintetében is Magyarországon az egyébként korábban Bombardier tulajdonban álló dunakeszi járműjavító üzemében lehet megvalósítani, és meg is valósul.
Tehát ez a folyamat már elindult, és ez a három alapvető üzem, amelyik képes kielégíteni az igényeket, abba az irányba kell hogy továbbmenjen, hogy a kötöttpályás járműgyártás minden szegletét képes legyen kielégíteni. Nem véletlenül mondom, hogy minden szegletét, hiszen van itt a következő időszakban többféle megrendelés is, amire természetesen hosszú távon költségvetési forrást is kell biztosítani: Budapest esetében a kisföldalatti kérdése. Vagy egyébként, ami még megvalósulhat, a hídfelújítások kérdése, vagy új vasút vásárlásának kérdése. Ez egy döntés kérdése lesz a következő időszakban a főváros részéről. Ez is egy olyan igény.
Vagy akár a villamosgyártást is mondhatjuk hosszú távon, hiszen vannak olyan külföldi cégek, mint például a lengyelországi Solaris, ami alapvetően buszgyártó, de az utóbbi években például villamost kezdett el gyártani, nem olyan ördöngösség. Ma már a világban meg lehet ezt csinálni, változik a világ ipara is. Hiszen amíg korábban nagy múltú üzemek gyártottak csak ilyet, viszonylag gyorsan átállnak egyes üzemnek ilyen típusú gyártásra. Figyelembe kell venni ezeket a trendeket is, és legfeljebb licencvásárlással vagy licencek továbbfejlesztésével erre a szegmensre is be lehet törni. Igen, képviselő úr, ebbe az irányba haladunk, ezért van az, hogy megvettük azt a gyárat, a dunakeszi gyárat. Ezért van az, hogy fejlődik ilyen szempontból a szolnoki gyár is, és ezért jó az Magyarország számára, hogy a Stadler is fejleszti a magyarországi üzemét Szolnokon. Ezek az üzemek együttesen képesek ezt a kapacitást biztosítani. Ez az egyik oldal.
A másik kérdés a magyarországi buszgyártás kérdése. Van egy szerencsénk e tekintetben; az pedig a múltunk. Hiszen Magyarországnak nagyon jó híre van még ma is a világban az Ikarus korábbi teljesítménye alapján. Hiszen Ikarus buszok nagyon sok helyen, a világ számos országában futottak. Tehát ennek megfelelően, ha Magyarországon a buszgyártást ismételten sikerül fellendíteni, akkor képesek lehetünk arra, hogy a magyarországi igényeken túl a külföldi igényeket is kielégítsük. De valóban, a világ igényeinek kielégítéséről csak akkor lehet szó, akkor szállhat be ebbe a magyarországi buszgyártás, ha magyarországi megrendelések is vannak, és a magyarországi megrendeléseket is ennek szolgálatába állítjuk.
Hogy állunk most ezen a téren? - vetődik föl a kérdés. Van valóban három olyan üzemünk, amelyik rövid távon, néhány éves távlatban képes lehet arra, hogy nagyobb számú igényeket elégítsen ki. Ugye, annak idején, a ’80-as években ezres nagyságrendű volt a buszgyártás Magyarországon, ma ez százas nagyságrendűre csökkent le. De azért ma is van Magyarországon buszgyártás. Azt kell megnéznünk és összefésülnünk, hogy az egyébként a Volánok és az önkormányzatok által meg az egyéb területeken felvetődő buszigényt hogyan lehet úgy összehangolni, hogy azt képesek legyünk a magyarországi buszgyártás szolgálatába állítani. Ha a következő időszakban felmerül buszigény, viszonylag magas számú buszigény kell hogy felmerüljön, az ország egészét tekintve egy 800 körüli igényre tud beállni hosszú távon, vagy 5-6-7 éves távlatban éves szinten, ami azt jelenti, hogy egy ilyen igény mellett valóban gondolnunk kell arra, hogy fejlesszük ezt a területet.
Épp a tegnapi napon foglalkozott ezzel a kormány, és a tegnapi napon fogadta el ezzel kapcsolatban a stratégiát, mert valóban arról beszélünk, hogy a buszgyártást érdemes fellendíteni azért is, mert egy nagy múltú ágazatról van szó, a szaktudás e tekintetben rendelkezésre áll. Rendelkezésre áll vagy rövid időn belül rendelkezésre állhatnak azok az ipari üzemek, amelyek egymással együttműködve képesek ezeket az igényeket kielégíteni, és természetesen mellette a piaci igények is meg fognak jelenni Magyarországon.
(16.10)
Tehát minden készen áll arra, hogy ezt a területet valamilyen formában fejleszteni lehessen. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy ez milyen munkaerőt tud generálni, illetve munkaerő-felszívó hatása van. Azt szokták mondani a szakemberek, hogy egy busz gyártása tíz embernek fog munkát adni. Tehát ezért van az, hogy a kormány erre a területre a következő időszakban koncentrálni kíván, és egy-két éves távlatban, bevonva ebbe az európai uniós forrásokat is amennyire lehet, nyilván figyelembe véve az európai uniós szabályokat, de olyan helyzetet teremtve, hogy ezek a magyar cégek képesek legyenek versenyben részt venni és a verseny alapján elvinni közbeszerzések alapján ezeket a beszerzéseket, és a magyar buszgyártás ismételten fel tud lendülni. Mert ha a magyar igényeket Magyarországról kielégítjük, mint ahogy egyébként csinálják, mondjuk, ezt a csehek - ha Csehországba, Prágába elmegy az ember, nem nagyon lát Skoda villamosokon kívül olyat, amelyik Csehország utcáin fut. Hogy ezt a csehek hogyan csinálják, az egy másik kérdés, és hogy mennyire tartják be az európai uniós szabályokat, zárójel bezárva. Mindenesetre nekünk arra kell koncentrálni, hogy a magyarországi igényeket ilyenformán tudjuk kielégíteni.
Tehát ami a járműgyártás területén megjelenik, a tekintetben a magyar kormánynak az a szándéka, hogy itt egy komolyabb fellendülés induljon el mind a kötöttpályásjármű-gyártás tekintetében, ennek az előkészítő lépéseit megtette a kormány, és amint mondtam, éppen tegnap foglalkozott részleteiben azzal, hogy hogyan tudjuk megerősíteni e tekintetben a buszgyártást is, és elindulni abba az irányba, hogy itt is egy komoly fejlődés következzen be. Elhatározott a kormány ebből a szempontból, elhatározott, és ezért is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert valóban két húzóágazatról van szó.
A magyar ipar és a magyar gazdaság nem lehet elég jó, ha Magyarországon a gyártói tevékenység, tehát a valós előállítás, mellette természetesen az innováció is nem gyökeresedik meg. Szolgáltatóipar is fontos az ország számára, de a gyártóipar, tehát a valós ipari teljesítmény különösen fontos, mert a külföldről egyébként ide beérkező ipari vállalatok is, ha itt megvetik a lábukat és gyártással foglalkoznak, az ad hosszú távon munkaerőt.
Egy gyárat nem annyira könnyű egyik napról a másikra valahova elvinni. Ez képes arra, hogy hosszú távon garantálja a bérek növekedését, mellette természetesen, erről most itt nem volt szó, de az energiaárak csökkentése rendkívül fontos, hogy az ipari termelésnél a kijövő végösszeg, hogy mennyibe kerül egy termék, a tekintetben ne a bérek csökkentéséről kezdjen valaki beszélni, hanem ha a bérek növekedése mellett az energiaárak csökkennek, akkor versenyképes tud maradni Magyarország. De fontos az, hogy az ipari termelés növekedjen, mert az ipari termelés növekedése fog hosszú távon az ország számára jólétet biztosítani. Ez fog hosszú távon stabil munkahelyeket teremteni, és ehhez kell hozzárendelnünk az előbb említett - és elég teátrális hozzászólást hallottunk itt Kunhalmi Ágnestől - oktatás fejlesztését is.
És éppen erről van szó, amikor arról beszélünk, hogy az oktatást abba az irányba kell terelni, hogy hasznos tudás, hasznos szaktudás alakuljon ki. Ennek megfelelően tehát az oktatás átalakítása irányába is úgy kell haladni, hogy aki ott egyrészt tudást szerez, azt a tudását sikeres emberként tudja alkalmazni; akkor lesz sikeres, ha ezt a piacon is tudja használni. Tehát amikor az ipar fejlesztéséről beszélünk, akkor beszélünk természetesen az oktatás fejlesztéséről. Ezért van az, hogy a kormány gondolkodik abban, és egyre inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy a duális képzés valósuljon meg, mert a duális képzésben már rögtön találkozik egymással a piaci igény és egyébként a termelés és az oktatás. Tehát az oktatás és a piaci igény, ennek a kettőnek az összekapcsolásából lehet hosszú távon növekedést generálni, csökkenteni Magyarországon az amúgy csökkenő pályán levő munkanélküliséget, de amíg egy ember is van Magyarországon, akinek nincsen munkája, addig nem lehetünk boldogok. Ha ez így össze tud állni, és az ipar és az oktatás is egymásra tud helyeződni, akkor mondhatjuk azt, hogy egyébként jó irányba haladunk.
Az oktatásra egy mondattal még visszatérve, hiszen itt elhangzottak állítások - mondjuk finoman állításoknak -, amelyeknek azért a biztos talaja nem áll meg, tehát egy légvárról beszéltünk e tekintetben. Ha az oktatásról beszélünk, akkor azért azt nem szabad elfelejtenünk, hogy azért amikor dicsérjük azt, hogy az önkormányzati rendszer mennyi pénzt tett be az oktatásba, akkor a másik oldalon meg kell azt említenünk, hogy annak idején 1300 milliárd forint volt az, amit pont ennek okán, hogy a korábbi kormány, korábbi kormányok kivonták a pénzt az oktatási rendszerből az önkormányzati rendszeren keresztül, pontosan az önkormányzatokat adósították el. Ezért van az, hogy át kell alakítani és át kellett alakítani ezt a rendszert, de ezzel a rendszer-át-alakítással természetesen még nem vagyunk készen. Most jutottunk el oda, hogy egy újabb lépést meg lehessen tenni.
Az újabb lépés tekintetében most már figyelembe kell venni és figyelembe lehet venni azokat az igényeket, amelyeket az ipar állít elő, és emellé kell rendelnünk azokat a lehetőségeket, amik az oktatásban emellett megvannak. És visszautalva még egyszer: az oktatásnak és az ipar fejlesztésének összhangja fogja garantálni hosszú távon Magyarország fejlődését. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
