DR. JÓZSA ISTVÁN,

Full text search

DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek az előterjesztésnek maga a ténye is azt mutatja, hogy nem igazából állja meg a helyét az a megállapítás, amit az államtitkár úr az előbb a tavaly tavasszal, illetve az idén, a tavaszi ülésszakban elfogadott költségvetési metódus helyességéről mondott, ugyanis nem lenne szükség erre a módosításra már most, a félév elérkezése előtt, hogyha nem próbálták volna unortodox módon még a költségvetés-készítést is úgymond megreformálni.
Ez a reform, államtitkár úr, nemigen működik, tehát azon túl, hogy minőségileg ön azt mondja, hogy növeli a kiszámíthatóságot, semmi konkrétumot nem tudott mondani amellett, hogy milyen előnye volt annak, hogy tavaly a tavaszi ülésszakban el lett fogadva a költségvetés, illetve hogy az idén is a tavaszi ülésszakban el lesz fogadva. Lehet, hogy önök azt gondolják, hogy ez a részünkről csak ízlés dolga, én úgy gondolom, hogy ennek inkább szakmai okai vannak.
Megalapozottabban lehetne az elmúlt év tényadatainak elemzését követően, az adótörvények kivitatását, elfogadását követően, a bevételeket komolyabb, pontosabb prognózisok alapján megszámolva a korábban elfogadott, és mondjuk, a más, Európában használatos metódusokhoz hasonlóan az őszi ülésszakban tárgyalni az ország következő évi költségvetését. Én tehát úgy gondolom, hogy - ahogy a bírósági gyakorlatban mondják - ez itt egy tárgyi bizonyíték arra, hogy ez a reform nem működik.
Ez a megállapítás független attól, hogy az itt szereplő módosítás egy pozitív ténybeli változást tükröz, nevezetesen hogy 400 milliárd forinttal több bevételt prognosztizál most a kormány, mint tavaly ilyenkor tette, és ez valóban a kedvező gazdasági folyamatoknak az eredménye. Hozzáteszem, mielőtt Matolcsy Györgyöt meg az önök saját érdemeit túldimenzionálnák, hogy azért Európában is meg a világban is egy kedvező gazdasági klíma van, pénzbőség van. Az Amerikai Egyesült Államok bankja, a Fed nemrégen fejezte be a quantitative easing néven ismert mennyiségi élénkítési programját, aminek jótékony hatása volt a világ pénzügyi piacaira, így az európai pénzpiacon is pénzbőséget eredményezett; amikor ők abbahagyták, most az Európai Központi Bank folytatja, tehát pénzbőség van, ilyen körülmények között jobb a növekedésnek és a gazdálkodásnak a feltétele, az esélye.
Ahogy az a Költségvetési Tanács véleményéből is látható, több mint 400 milliárd forinttal növelik meg a 2016-os költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, azaz a hiánycélt nem emelik, viszont újabb 400 milliárd forinttal bővíti és ennyivel több forráshoz juttatja magát a kormány. Az indoklás szerint az adó- és járulékbevételek a terven felül folytak be eddig a büdzsébe, ebben nyilvánvalóan van igazság, de még így is vannak olyan tételek, amelyek kiemelkedő mértékűek, és megemlíteném a taót, illetve már a tervezés szakmai megalapozottságát is megkérdőjelező komoly eltéréseket, így például a társasági adó közel 290 milliárdos eltérését, az általános forgalmi adó 37 milliárdos eltérését, a jövedéki adó 29 milliárd forintos eltérését, a személyi jövedelemadó 30 milliárdos eltérését, a szociális hozzájárulási adó 86 milliárdos eltérését és a lakossági illetékek 16 milliárdos eltérését.
(17.40)
Hozzáteszem, hogy ez végül is többnyire pozitív tényként állapítható meg, bár az, hogy a lakossági befizetések ilyen mértékig nőttek, az nem biztos, hogy mindenkinek öröm. Mint ahogy önök észre is vették, a kis illetékeket lejjebb redukálták. Ez nagyon helyes; nem biztos, hogy mindenért, még az ajtónyitásért is pénzt kell szedni, hogyha valaki bemegy egy hivatalba.
A tao esetében a növekedési adóhitelre hivatkoznak várhatóan a szakmai indoklásnál. Eszerint, ha egy gazdasági társaság az első adóévben 100 egységnyi, a második adóévben pedig 150 egységnyi nyereséget ér el, akkor az 50 egységnyi különbözet után nem kell a második adóévben még adót fizetnie, hanem választása szerint a harmadik és a negyedik adóévekben fizetheti azt be.
Ez egy elég bonyolultnak tűnő, de azért a hazánkban is működő cégek piaci információi szerint külföldi székhelyű multinacionális vállalatoknak nincs ez ellenére; lehet, hogy pont az ő kezdeményezésükre hozta létre a kormány ezt a bonyolultnak tűnő, de amúgy alapvetően kedvező módosítást. Így ezek a cégek kedvezőbb adókulccsal adózhatnak a leányvállalataikon keresztül itt Magyarországon, mint odahaza.
De ugyanakkor ennek természetesen a saját kormányaik valószínűleg nem annyira örülnek. Nem minthogyha erre Magyarországnak olyan túlzottan figyelni kellene, de ez is hozzájárul a „Magyarország adóparadicsom, nem offshore” felirathoz. Mi az Unió tagjaként igen kedvező adózási feltételeket tudunk teremteni.
A pluszforrások allokálását tekintve, a pénzügyminisztérium oktatási célokra elég jelentős, több mint 90 milliárdos forrást biztosít. Ezzel kapcsolatban, hasonlóképpen az egészségügy finanszírozásához, az MSZP-nek az a kérdése, hogy miért csak most. Én megjegyeztem államtitkár úr előző zárszavát, amit a megalapozók végén mondott, hogy hazánk gazdasági teljesítménye teszi lehetővé ezt a 400 milliárdos emelést; ezt már én teszem hozzá, ön a hazánk gazdasági teljesítményét mondta kellően patetikusan, amire joggal lehet büszke. Én is büszke vagyok rá. Amire nem vagyok büszke, az az, ami az egészségügyben történik, és ami az oktatásban történik. Szintén ön volt az, aki elismerve, hogy szükség van többletfinanszírozásra mind a két területen, a költségvetési fegyelem betartására hivatkozott. Nos, államtitkár úr, itt jön a politika.
Politikai döntés kérdése, hogy meddig hagyják lerohadni az egészségügyet. Meddig nézik el, hogy kevés az ápolónő, hogy a szükségesnek a harmadát használják fertőtlenítőszerből, mert nincs rá pénzük, hogy nem lehet találni olyan mellékhelyiséget egyetlen egészségügyi intézményben sem, ahol vécépapír vagy papírtörölköző lenne, amikor orvosok úgy tudják fenntartani magukat, hogy a hivatalos állásuk mellett számtalan mellékállást vállalnak vagy hálapénzt fogadnak el?
Tehát mi azt vetjük a kormány szemére - és emögött, ha érzékelnék, komoly társadalmi nyomás is áll -, hogy nemcsak az oktatásra kell áldozni, ott is meg kell mondani, hogy mire, sokkal komolyabb elismerésben kell részesíteni a tanárokat és a technikai dolgozókat is. Bűnös módon kifelejtették az életpályaprogramból az oktatásban dolgozó technikai dolgozók jelentős létszámát, vagyis az összeset kifelejtették; csak azt akarom mondani, hogy az oktatási intézmények dolgozói között ők azért ilyen 20 százalék körüli arányt képviselnek. Tehát egy nagyon nagy rétegről feledkeztek meg a korábbiakban.
Ezen előterjesztés szerint viszont úgy tűnik, hogy az egészségügyről meg teljesen megfeledkeztek.
Tehát arra, hogy a szakképzés, felnőttképzés támogatására mit fog jelenteni ez a 17,7 milliárd, gondolom, hogy vannak hatástanulmányaik, bár a szakmai szervezetektől nem kaptunk erre visszajelzést, hogy tényleg látták volna.
Az otthonteremtés elősegítése: szeretném visszautasítani, hogy mi ezt nem üdvözöljük. Üdvözöljük. A kapkodást tartjuk félelmetesnek és bántónak. Tehát amikor létrejön egy ilyen civil szervezet, hogy a CSOK-károsultak egyesülete, szövetsége, tehát amikor már olyan számosságú, akik befaragtak amiatt, hogy bíztak a kormányban, elindultak a családi otthonteremtési kedvezmény megszerzésének az irányába, kötelezettséget vállaltak, és utólag derül ki, hogy hiú reményeket tápláltak, szóval erre mondjuk azt, hogy felelőtlenség, hogy propagandaízű az egész. Dolgozták volna ki részletekbe menően, és azután induljanak el a gyakorlati megvalósítás felé!
Hasonlóképpen említik, hogy jelentős mértékben, a javaslat szerint a tömeges bevándorlás kezelésének zavartalan finanszírozása érdekében a Belügyminisztérium fejezetében 1 milliárd forinttal bővítik az előirányzatot. A terrorellenes intézkedésekre pedig a BM fejezetében hoznak létre 10 milliárd forinttal egy fejezeti kezelésű előirányzatot, a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások elnevezéssel. A javaslat indoklása szerint ez a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium fejezetében megjelenő többletkiadások együttes fedezetére szolgál majd. Mindkét új fejezeti kezelésű előirányzat a kormány engedélyével akár túl is léphető.
Ehhez szeretném megjegyezni, valószínűleg elkerülte a figyelmüket, pedig irományszáma is van, hogy a Magyar Szocialista Párt ez év február 15-én benyújtotta a T/9121. irományszámú törvényjavaslatát, amelyben ugyancsak 10 milliárd forintot javasoltunk előirányzatnak a terrorizmus elleni fellépés finanszírozására. Akkor a kormánypártok nem támogatták ezt a módosítást. Most szinte összegszerűen megjelenik.
Az MSZP javaslata annyiban tért el, hogy nem fejezeti kezelésű előirányzatként, hanem céltartalékként irányozta elő a 10 milliárd forintos pluszforrást a terrorizmus ellen, pontosan meghatározva, hogy azt a kormány mire költheti el.
A kormány által javasolt megoldással a Belügyminisztérium határozza meg a 10 milliárdos forrás felhasználásának szabályait. Mi úgy gondoljuk, hogy ez helyesebb lenne, hogyha kormányhatáskörben maradna.
Végezetül a rendelkezésemre álló másfél percben - 15 perc a keretem? - szeretnék szólni arról, hogy ne feledkezzenek meg az egészségügyről. Tehát az, amit mondanak a jövő évi költségvetésről, arra szükség van, de kevés, az ez évi finanszírozás pedig egyenesen katasztrofális. Tehát az a leépülési spirál, ami az egészségügyben egyre gyorsul, azonnali intézkedést követel.
Én szeretnék kiállni az orvosok fizetésemelése, az ápolók fizetésemelése és a gyógyítási feltételek azonnali javítása mellett. Nem tudom, miért nem látják be, hogy amikor van a kormánynak 400 milliárd forint pluszbevétele, akkor abból legalább 100 milliárdot azonnal az egészségügyre kellene fordítani, és nem hezitálni, hogy majd a jövő évi költségvetésben szerepel 173 milliárd forint. Nézzék meg, hogy milyen tragikus a kórházak eladósodottsága, milyen állapotban van a munkaerő-ellátottság, és milyen a hangulat az egészségügyben mind a dolgozók, mind az ellátottak területén!
Én azt kérem, államtitkár úr és felelős képviselők a teremben, hogy ha van lehetőségük, akkor erre koncentráljanak. Nagyon szép, hogy világszínvonalú épülete legyen a Testnevelési Főiskolának, hogy a világ legjobb campusa legyen, de ha megengedik, az, ami az egészségügyben van, az sokkal sürgetőbb. Ebben lépjenek először! Köszönöm, elnök úr.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me