RITTER IMRE,
RITTER IMRE,
RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a 2016. évi központi költségvetésről szóló 2015. évi C. törvény módosításáról szóló 10534. számú törvényjavaslat nemzetiségeket érintő részeivel kapcsolatban.
A benyújtott törvényjavaslat közvetlenül, direkt módon a magyarországi nemzetiségekre vonatkozóan külön kiemelést érdemlő módosítást nem tartalmaz. Ugyanakkor a 2017. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatos nemzetiségi igények egyeztetése során egy olyan kompromisszumos megoldás született, melynek eredményeként a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2016. évi költségvetési törvény módosítására benyújtott törvényjavaslathoz 400 millió forint összegű módosító indítványt fog benyújtani az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. fejezeti kezelésű előirányzat 60. címhez a nemzetiségi intézmények támogatása, beruházása, felújítása pályázati önrészre.
(18.20)
Ezzel a költségvetésben szereplő 882,4 millió forintos eredeti előirányzat felemelését kérjük 1 milliárd 282,4 millió forintra.
A 2017. évi központi költségvetési törvényjavaslat tegnapi nemzetiségi hozzászólásai során Fuzik János elnök úr már részletesen ismertette és elemezte azokat a megnövekedett feladatokat, amelyek a nemzetiségi intézményeket átvett és ezeket fenntartó és üzemeltető országos és helyi nemzetiségi önkormányzatokra, illetve ezek társulásaira hárulnak. Úgyszintén részletesen kitért arra is, hogy az eredeti előirányzatban szereplő 882,4 millió forintból milyen konkrét nemzetiségi beruházási és felújítási munkák vannak már folyamatban.
Úgyszintén a tegnapi általános vita során Demeter Zoltán képviselő úr is kitért rá, hogy ma már 110 nemzetiségi intézmény döntő többsége köznevelési, de van közte nemzetiségi múzeum, gyűjtemény, nemzetiségi kulturális intézet, nemzetiségi kutatóintézet, nemzetiségi színház és más nemzetiségi intézmény is, melyek közül 74 az országos nemzetiségi önkormányzatok, 35 a helyi nemzetiségi önkormányzatok és 1 a helyi nemzetiségi önkormányzatok társulása fenntartásában működik. Ez a szám a már eldöntött és engedélyezett intézményátvételek 2016. szeptember 1-ig történő megvalósulásával mintegy másfél tucat nemzetiségi intézménnyel és több mint tíz további helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek társulásainak intézményfenntartóként történő belépésével fog növekedni.
Az átvett intézményekkel átvett feladatok súlyát jól érzékelteti, hogy bár a pontos aktuális gyereklétszámok 2016. szeptember 1-jét követően fognak rendelkezésre állni, de ősztől már több mint 10 ezer gyermek oktatási, nevelési feladatainak ellátását jelenti csak a nemzetiségi fenntartású nemzetiségi köznevelési intézményekben, nemzetiségi óvodákban, nemzetiségi általános iskolákban és nemzetiségi középiskolákban. A nemzetiségi feladatok hosszú távú színvonalas ellátása nélkülözhetetlenné teszi a nemzetiségi intézmények folyamatos felújítási, szükség és igény szerinti bővítési, beruházási munkáihoz a fedezet biztosítását, valamint a lehetséges pályázatok esetén az azokhoz szükséges önrésznek a biztosítását. A még csak részleges előzetes igényfelmérések alapján is már több mint 10 milliárdos nagyságrendről kell hogy beszéljünk.
A magyarországi nemzetiségek, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága már 2014-ben érzékelte ezt az egyre erőteljesebb felújítási, beruházási igényt, ezért ezt prioritásként kezelte, és sikerült elérni, hogy a 2015-ös központi költségvetési törvényben egy új címrendben 441,2 millió forint lett biztosítva erre a célra. A 2016-os központi költségvetési törvényben ezt sikerült megemelni 882,4 millió forintra. Ezek a munkák, ahogy említettem már, folyamatban vagy az előkészítés utolsó stádiumában vannak.
Azt gondoljuk, hogy a 2016-os központi költségvetési törvény 400 milliós módosításával és a 2017-es költségvetési törvényjavaslatban lévő 882,4 millió forinttal 2017-ben egy nagyon jelentős lépést tudunk tenni a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő nemzetiségi intézmények állagának, infrastruktúrájának érdemi javítására. Ezért előzetesen is kérem a tisztelt parlamentet a benyújtásra kerülő módosító indítványunk támogatására és majd későbbi elfogadására.
Végül hadd mondjak néhány gondolatot és mondatot - ezt tegnap is megtettem - a költségvetés december helyett júniusban történő elfogadásáról egyrészt a nemzetiségek szempontjából, másrészt meg jómagam mint adószakértő és könyvvizsgáló - bár ezek a tevékenységeim most fel vannak függesztve - szakmailag is. Mindenféle politikai vitától mentesen azt gondolom, hogy a költségvetés fél évvel történő előrehozatala rendkívül pozitív dolog. Ahogy a gazdasági életben, úgy a civil életben is a tervezhetőség, az előre való szervezettség és biztonság adott esetben még a konkrét pénzügyi emelésnél is többet jelent.
Ha kivesszük például a pályázatokat, amelyek a nemzetiségi civil egyesületek általános működési támogatására, a nemzetiségi kulturális programokra, a diákok anyanyelvi táborozására vannak, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a november végén, december első felében elfogadott költségvetés után december közepén vagy karácsonykor kiírták a pályázatokat 30 napra, vagy éppen december 29-én, s akkor volt 30 nap ádventtel, karácsonnyal, szilveszterrel, téli szünettel, és amikor elindult az iskola, az első hétben volt lehetőség arra, hogy a pedagógusok a nyári táborozásra pályázzanak. S ha a pedagógus még ha be is ment szabadságáról az intézménybe, de ott senkit nem talált, senkivel nem tudott beszélni. Egyszerűen olyan időszakban volt a pályázati kiírás, ami kezelhetetlen volt.
Utána a pályázatok elbírálása megtörtént április végén, májusban, június elején, amikor a nemzetiségi programok 75-80 százaléka már rég lezajlott. Hadd mondjam el, hogy a német nemzetiségi területen tavasszal van az összes nemzetiségi diákverseny, vers, prózamondó, ének, zene, tánc és minden. Csak az északi régióban, Pest, Heves és Nógrád megyében a vers- és prózamondó versenyen nyolc iskolában szervezzük a regionális elődöntőket és utána a döntőt. Csak az északi régió vers- és prózamondó versenyén több mint ezer gyermek vesz részt, de ott van még mellette a tánc, az ének, a zene, amit szét kellett bontani, mert ennyi részvevővel nem lehet együtt rendezni. Ezeknek a regionális, országos versenyei rettentő nagy szervezési munkát, előkészítést és finanszírozást igényelnek, és ezt nem lehet úgy csinálni, hogy nem tudom, kapok-e rá támogatást és mennyit, a pénzt pedig júliusban vagy augusztusban kapom meg, holott ezek előfinanszírozott pályázatok lennének.
Ezt csak úgy lehetett eddig is megcsinálni, hogy minden lehetséges módon próbáltunk tartalékokat képezni. S hogy egy személyes dolgot mondjak: az Északmagyarországi Német Önkormányzatok Szövetségének az elnöke vagyok, és az egyesületben jelenleg mintegy 3 millió forint privát pénzem van bent, mert nem tudtuk másképp finanszírozni az eddigi programjainkat. Később majd megjönnek ezek, de most ez a helyzet. Azt viszont nem lehet elvárni egy pedagógustól, hogy ha kapok pénzt, akkor jó, ha meg nem, akkor majd kifizetem a táborozást.
Most meg tudtunk állapodni az EMMI-vel abban, hogy mivel júniusban elfogadásra kerül a költségvetési törvény, legkésőbb október közepéig minden pályázatot kiírnak a nemzetiségek részére, december közepéig minden pályázatot elfogadnak, mindenkit kiértesítenek, januárban meg lehet csinálni a támogató okiratokat, és február elején minden ki lesz fizetve. Ez még annál is fontosabb, hogy 10, 20 vagy 50 százalékkal emeljük a pályázati kereteket. Ezt tegnap este is elmondtam.
Ugyanez a helyzet a beruházásoknál is. Az, hogy tavaly júliusban el lett fogadva a 2016-os költségvetési törvény, azt jelentette, hogy két-három hónap alatt normálisan le tudtuk egyeztetni a 13 országos önkormányzattal, a nemzetiségi bizottságban minden vonatkozásban, és miniszter úr ősszel jóváhagyhatta a felosztást.
(18.30)
Elkezdtük a konkrét kivitelezések előkészítését, elkészültek már régen, az idén év elején a támogató okiratok. Mondjuk, a városlődi gyerektábor komplett felújítására megtörtént a tervezés közbeszerzése, tudtunk Németországból, a Belügyminisztériumból pénzt szerezni még hozzá, tudtunk a Hermann Stiftungtól még pénzt szerezni hozzá, nyárig meglesz a kivitelezés közbeszerzése, és ahogy a nyári táborok lementek, el lehet kezdeni a kivitelezést. Ha a költségvetés decemberben lett volna elfogadva, akkor most tartanánk ott körülbelül, hogy a felosztása talán megtörtént volna ezeknek a pénzeknek.
De még az egyedi döntésű támogatási kereteknél is nagyon fontos, hogy ami nem vis maior esetre van tartva, rendelkezésre áll a pénz, meg lehet hozni a döntéseket, és mondjuk, ha egy színház külön keretből kap valami támogatást, azt nem augusztusban vagy szeptemberben kapja meg, hanem már januárban vagy februárban tud vele számolni.
Tehát én azt mondom, hogy a Landesratban, ami 263 nemzetiségi kulturális egyesület országos szervezete, februárban nem a 2016-os, nemcsak a 2017-es, de a 2018-as egész éves komplett feladat- és programtervet elfogadtuk, most tudjuk, hogy 2018. november 12-én hol lesz, mondjuk, a baranyai régió zenekarainak a minősítője. De ezt csak úgy lehet megcsinálni, ha az ember minimum az évet megelőzően, ősszel tudja azt, hogy mivel tud gazdálkodni, mivel tud működni.
Komoly, szervezett, megalapozott, tartós fejlődést és színvonalat nem lehet másképp csinálni, nem lehet egyik hónapról a másikra tervezni, működni. Bocsánat, ha ez egy kicsit személyes volt, de rettentő sokat kínlódtunk, küszködtünk azért, hogy ha egyszer egy pályázat előfinanszírozásos, ráadásul 100 százalékos intenzitású, akkor mindegy, mennyit adnak rá, de ne augusztusban legyen kifizetve a januári, a februári, márciusi programokra. Azt gondolom, az, hogy előre lett hozva fél évvel a költségvetés, számunkra, nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek számára óriási jelentőségű dolog.
Elnézést kérek ezért a kis kitérőért, de nem véletlenül mondtam a 2017-es központi költségvetési törvény vitájában tegnap, hogy mondjuk, a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak általános működési támogatásra nem is kértünk 2017-re egy forintot sem. Azért, mert úgy gondoljuk, hogy a szabályozási kérdések és a meglévő biztosított pénzek optimális, racionális felhasználása az adott közösség által legfontosabbnak tartott célokra, ezeknek ütemezhetősége számunkra most fontosabb, mint hogy megpróbáljunk ezen a kereten valamit emelni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
