LÁSZLÓ TAMÁS
LÁSZLÓ TAMÁS
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Ebben a teremben hárman vannak főszereplők. Van a kormánypárti oldal, amelyik egyáltalán nem gombnyomogatóként vesz részt a különböző törvények vitájában, mint ahogyan az adótörvények vitájában sem, hanem alkotó módon. Aki ilyen kijelentéseket tesz, az valószínűleg magából indul ki. Vannak az ellenzéki képviselők, arról egy kicsikét bővebb elemzést fogok mondani, mert a harmadik szereplői kör az éppen az adózó állampolgárok köre, azok köre, akik most hétvégén az újpalotai piacon vásárolnak, és feltehetően nagyon fognak örülni annak - ellentétben a szocialista képviselők katasztrófajelentéseivel szemben -, hogy olcsóbban vásárolhatják majd a tejet, a tejtermékeket, a tojást és a baromfit, meg korábban a sertéshúst, ami idén január 1-jétől alacsonyabb áfakulcsba tartozik. És idetartoznak természetesen a kisadózók, a kis- és középvállalkozók, akikkel kapcsolatban nemcsak az áfatörvények kapcsán kell pár mondatot szólni, hanem itt jelentős összefüggésrendszerbe ágyazottak az adótörvények, hiszen azzal, hogy az európai uniós források e hétéves ciklusában 60 százalékban a kis- és középvállalkozásoknak jutnak, majd látni fogjuk, hogy milyen jelentős mértékben jelenik meg az adótörvényekben is, koherenciát biztosítva ezzel ezeknek a vállalkozásoknak.
Nagyon érzékeny füllel hallgatják az adózó állampolgárok, a gazdasági vállalkozások, a kisadózók, a kis- és középvállalkozók a jelen vitát, és pontosan hallják, mert hiszen évtizedes tapasztalatuk van arról, hogy a szocialisták felelőtlensége olykor mézesmadzag-politikával, majd váltogatva korbácspolitikával jár együtt; elég csak, mondjuk, a Bokros-csomagra vagy a Bajnai-csomagra meg hasonló csomagokra gondolni, amiket általában megelőzött valamiféle, mondjuk, politikai kampánycélú kedvezmény. Tehát ők pontosan hallják, hogy nem igazak azok, amikről önök beszélnek. Ugyanakkor világosan hallják a Jobbik cukiságkampányát is, annak az adótörvényekkel kapcsolatos megjelenését. Tehát én úgy érzem, hogy az adózó állampolgár kellően érzékeny füllel figyeli és hallgatja, és hallja az LMP enyhe katasztrófapolitikáját is megnyilvánulni az adótörvényekkel kapcsolatban. (Z. Kárpát Dániel: Akkor most halljuk a tényeket!)
Mert mi az igazság? Ezzel szemben az igazság az, hogy az elmúlt évek többek között adóintézkedéseinek is köszönhetően sikerült olyan növekedést ösztönző adórendszert kiépíteni, amely markánsan támogatja a családokat, a munkavállalást, egyúttal mérsékli a kis- és középvállalkozások adóterheit, és ösztönzi fejlődésüket, beruházásukat. Ez nemcsak az elmúlt években kezdődött el, hanem ebben a nagyon jelentős idei vagy 2017. évi törvénymódosítással kapcsolatban még tovább folytatódik. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is elismert lépéseket tett a kormány a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében, amelyek által javult az adóbeszedés hatékonysága, és látványosan növekedtek a fogyasztási, forgalmi típusú adókból származó bevételek. Mindez együttesen lehetővé tette, hogy jövőre is folytatódjon az adócsökkentésre irányuló munka.
Mert mi is a 2017-es adócsomag elsődleges célja? Ennek a vállalkozásbarát szemléletű adócsomagnak az elsődleges célja az adó- és az adminisztrációcsökkentés, és én most elsősorban erről a rétegről beszélnék, hiszen képviselőtársaim az adócsomag különböző egyéb részleteiről beszélnek meg beszéltek már. Az adócsökkentés adócsomagja több ponton is farag jövőre a közterheken, tízmilliárdok maradnak a lakosság, a kis- és középvállalkozók zsebében.
(10.50)
Nézzük részleteiben! A kisadózó vállalkozások tételes adója hogyan fog kinézni 2017-ben? A jelenleg hatályos szabályozás szerint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege a kisadózó vállalkozás bevételének része, beleszámít a 6 millió forintos értékhatárba, hiszen a bevételi értékhatár túllépésekor 40 százalékos mértékű adót kell fizetni az értékhatár feletti részre. Hogyan szól a módosítás? A módosítás az szja-törvény szabályozásához hasonlóan kimondja, hogy az ilyen típusú támogatás nem része a bevételnek. Átmeneti szabály alapján ez a rendelkezés már a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazható. A bevezetőben már elmondtam, hogy az EU-s források felhasználásával kapcsolatosan az adótörvények is tartalmaznak nagyon jelentős kitételeket, és ebből a rendelkezésből adódóan az EU-s források igénybevétele, működésbe való bevonása, a kis- és középvállalkozások fejlesztésében való részvétele is lényegesen hatékonyabban tud hasznosulni.
Azon kisadózók, akik a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, keresőképtelenségük esetén nem részesülnek táppénzben. A Katv. jelenleg hatályos rendelkezései értelmében azonban akkor is meg kell fizetniük a 25 ezer forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni, amely többletterhet eredményez számukra. Teljesen világos, hogy ebben egy igazságtalanság mutatkozik, éppen ezért a javaslat, ami a kisadózó vállalkozások esetében jelentkezik, mentesíti az érintett adózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.
Nézzük a kisvállalati adók kategóriáját! A kisvállalati adó kapcsán a javaslat az adóalap meghatározásának koncepcionális átalakítását irányozza elő olyan módon, hogy az csupán a vállalkozásból kivont és az abba bevont jövedelmek egyenlegére, azaz lényegében a kifizetett osztalék, tőkekivonás és a tőkeemelések különbözetére épüljön. A felhalmozott, de a vállalkozásból ki nem vont pénzeszközök a jövőben főszabály szerint nem növelnék az adóalapot. Az adóalap koncepcionális átalakítása kapcsán számos adóalap-módosító tétel kerül törlésre, így az adóalap meghatározása jelentősen leegyszerűsödik a javaslat alapján.
Tovább egyszerűsödnek az adóelőleg szabályai is, amelyet az előlegfizetési időszakban fizetendő bértömeg és a ráfordításként elszámolt fizetendő osztalék, illetve a bevételként elszámolt, jóváhagyott osztalék különbözetének összegeként kell meghatározni.
A javaslat alapján szintén új elem, hogy a társasági adózás hatálya alá vont visszatérést követően a kisvállalati adóalanyiság időszakában felhalmozott eredménytartalék, amely a kisvállalati adóalanyiság alatt nem volt adóköteles, a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályok hatálya alá kerül azzal, hogy összegét csökkenteni szükséges a kisvállalati adóalanyiság időszakában megvalósított beruházások könyv szerinti értékével, valamint a kapott osztalék értékével. Így ez az összeg csupán akkor válik adókötelessé, ha azt négy éven belül nem használják fel beruházásra. Tehát itt egy beruházásösztönző feladat van, beruházásösztönző tényezője van az adótörvénymódosításnak. Amennyiben a fenti különbség negatív, leginkább jelentős beruházások esetén, az az elhatárolt veszteséget növeli.
A fentiekkel egy időben további módosításokra is sor kerül, amelyek a koncepcionális átalakításhoz nem kötődnek, de tovább növelhetik az adónem vonzerejét. Ezek az alábbiak: a létszámfeltételnél a foglalkoztatottak száma 25 fő helyett 50 főben kerül maximalizálásra. A másik: a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének létszámkorlátja 100 főre emelkedik. Ez egy nagyon fontos dolog, mert ez az európai uniós források 60 százalékának a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó aránya alapján valóban a fejlesztéssel és növekedésösztönzéssel párhuzamosan ezt a létszámfeltételt is beemeli az adótörvényekbe.
Évközi áttérés esetén a mérlegfőösszeg kritériuma esetében törlésre kerül az „időarányos része” kitétel. A kisvállalati adó alapja csökkenthető a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók jövedelmével, ami nem alapja a szociális hozzájárulási adónak sem. A nem elismert, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek köre azonossá válik a társasági adó esetében felsorolt tételekkel. S egy következő: a visszatérő számára reálisabb társasági-adó-elő-leg-mérték kerül meghatározásra.
Ezeknek az intézkedéseknek a költségvetési hatása a jelenlegi adózói körre 1-2 milliárd forint, viszont az adózói kör jelentősebb bővülése esetén - és mi ezt várjuk az adótörvények módosításától - már 10-15 milliárd forint lehet. Én úgy gondolom, ha megkérdezünk egy kisvállalatot vagy egy kisadózót, hogy mit várna leginkább, ő azt mondja, szívesen megfizeti az adót, ha az kevesebb adminisztrációval, kevesebb bonyodalommal, kevesebb kötöttséggel jár. Úgy gondolom, hogy ezek a lépések segítik a növekedést, csökkentik a bürokráciát, és ezzel nagyon nagy mértékben szolgálják az egyébként a vállalkozások nagyon jelentős, túlnyomó körét kitevő kisadózókat és kisvállalatokat. Változik az egyszerűsített vállalkozói adó, hiszen a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatások csökkentik az egyszerűsített vállalkozói adó alapját. Ez szinkronban van az előzőekben mondottakkal.
Változások lesznek a gépjárművek utáni adók körében. A gépjárműadóban, a belföldi gépjárműadóban a súlyos mozgáskorlátozottakat megillető 13 ezer forint/évnyi adóelőny az egyéb fogyatékossággal élő, például autista, látás- vagy hallássérült adóalany vagy az ilyen személyt szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személygépkocsija után is jár. Megint csak úgy gondolom, hogy az elesetteket és a nehezebb helyzetben lévőket támogatja ezzel a lépéssel a kormány.
A cégautóadó körében viszont a kormányzat figyelme, a NAV figyelme természetesen bizonyos fokig az adókijátszásra is figyelemmel volt. Néhány tétel a cégautóadóval kapcsolatban. A külön törvény szerinti területi ellátási kötelezettség körében a háziorvossal, házi-gyermekorvossal egy tekintet alá esik a fogorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi alapellátás, ezért a fogorvos, védőnő és iskola-egészségügyi alapellátást végző által üzemeltetett személygépkocsi is mentessé válik. Tehát valójában ez valamilyen módon az egészségügyet szolgálja, annak is alapellátását, a legérzékenyebb, leginkább a lakosság közelében lévő ellátási szintjét szolgálja.
S itt jön az adókijátszás. Az adókijátszás kizárása érdekében a tartós bérletbe vevő 2017. január 1-jétől már nem lehet alanya a cégautóadónak, többször ugyanis úgy játsszák ki a cégautóadó-köte-le-zett-séget, hogy a gazdasági társaság az ügyvezetőjének adja tartós bérbe a személygépkocsit, és az ügyvezető nem számol el költséget, a cég ugyanakkor értékcsökkenési leírást elszámolhat, ekképp nem lesz a tartós bérletbe vevő magánszemély ügyvezető sem adóalany.
Egy következő nagy tétel a bankadó kérdése. A bankadó mértéke a hitelintézetek esetében 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az efeletti összegre 0,21 százalék lesz. A hitelintézetek, pénzügyi szervezetek különadóját 2017. január 1-jétől nem a 2009. évi módosított mérlegfőösszeg alapján, hanem az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg alapján kell megállapítani. A javaslat szerint a befektetési szolgáltatókat terhelő különadót a 2016. adóévre kell megfizetni, majd ezen különadó 2017-től kivezetésre kerül. A hitelintézeti járadék 2017. január 1-jétől kivezetésre kerül.
Nézzük a népegészségügyi termékadót! Itt két dologról van szó. Az egyik: kizárjuk, hogy kikerüljük az adófizetési kötelezettséget, a másik, hogy támogassunk bizonyos egészségmegőrző programokat. Miről is van szó? A minimális gyógynövénymennyiség előírásával kizárható vagy kizárandó, hogy egyes alkoholos italok gyártói minimális mennyiségű gyógynövény hozzáadásával kikerüljék az adófizetési kötelezettséget. Az adóterhet nem viselő gyógynövényes italok esetén a norma előírja a felhasználandó minimális gyógynövénymennyiséget, továbbá azt is feltételül szabja, hogy az ital ízében, illatában a felhasznált gyógynövények ízének, illatának kell dominánsnak lennie.
(11.00)
Ezzel összefüggésben a törvény gyógynövényfogalma is változik. A javaslat a tipikus adókijátszás kizárása érdekében rögzíti továbbá azt is, hogy az ízesített vodkának minősülő szeszesital nem minősülhet gyógynövényes italnak. Ugyanakkor a javaslat lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy 2017-től ne csak az ingyenes, hanem a legfeljebb 500 forint térítés ellenében igénybe vehető egészségmegőrző programjaik költségeivel is csökkenthessék az adófizetési kötelezettségüket.
A következő nagy rendelkezési kör a reklámadóval kapcsolatos. A reklámadószabályok módosítása a Magyarországon reklámközzétételt végző, de itt le nem telepedett, tipikusan internetes felületeken működő reklámszolgáltatók adóelkerülő gyakorlatának visszaszorítására irányul. Ezek egyike egy speciális, többszörösen emelkedő összegben kiszabható bírság, ami a megrendelő felé irányuló közzétevői nyilatkozat vagy az adóhatósághoz való bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén szabható ki, adó-évente összesen 1 milliárd forint összegig. A bevallásbenyújtás kikényszerítésének másik eszköze, hogy az adóhatóság a bevallás benyújtását elmulasztó adóalanyok esetén 3 milliárd forint vélelmezett adót állapít meg. Ez ellen az adózó 30 napon belül ellenbizonyítással élhet. Ha azonban ezt elmulasztja, akkor a határozat az ellenbizonyításra nyitva álló határidő lejártával jogerőssé és végrehajthatóvá válik.
Tisztelt Ház! A kormányzat jelentős bürokráciacsökkentési törekvései megjelennek az adótörvényekben is. Hiszen, aki át mond, az mondjon bét is, vagyis a kormány következetes a teljes működési rendjében. Nézzük meg, hogy mi történik az illetékek körében! Megszűnik a praxisjog illetéke. A javaslat kivonja az illetéktörvény hatálya alól az úgynevezett praxisjogot, így annak megszerzése nem keletkeztet illetékkötelezettséget.
A lakáscélú állami támogatás. Itt a CSOK-ot gúnyos megjegyzések illetik szocialista körökből. Azt hiszem, meg kellene kérdezni a három gyermeket nevelő vagy három gyermeket vállalni készülő családokat, hogy ők mit szólnak ehhez. Úgy gondolom, hogy az önök mondatai, gondolatai nemigen találkoznak azokkal a tervekkel, azokkal az álmokkal, amiket ezek a családok szőnek. Ebben a CSOK rendkívüli segítséget nyújt számukra.
Mi történik ebben az ügyben? A lakáscélú állami támogatás, a CSOK felhasználásával történő használtlakás-vásárlások további preferálása érdekében a tervezet lehetővé teszi, hogy a vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás összege a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazásakor is, vagyis ha a lakásszerzés a lakáseladástól számított egy éven belül megtörténik, csökkentse az illetékalapot.
A termőföldszerzés kapcsán is illetékmentesség szélesedik ki. A földművesek termőföldszerzését segíti elő az az új szabály, ami lehetővé teszi az illetékmentesség érvényesítését akkor is, ha a termőföldet vagyoni értékű jog terheli. Az illetékmentesség akkor jár, ha a földműves vállalja, hogy a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb a vagyonszerzéstől számított öt éven belül megkezdi és legalább öt évig folytatja a föld művelését, illetve vállalja azt is, hogy a földet nem értékesíti, azaz vagyoni értékű jogot nem alapít.
Egyes eljárási illetékek visszatérítéséről is szól az adótörvény módosítása. A lakóingatlan lefoglalásának tényét a végrehajtást kérő köteles bejelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnek, aki a bejelentésről igazolást állít ki. Annak érdekében, hogy a végrehajtási költségek ne növekedjenek az igazolás illetékével, a javaslat rendelkezik arról, hogy amennyiben a múltban a végrehajtást kérő fizetett illetéket, akkor azt külön eljárásban visszakérheti az állami adóhatóságtól.
Egy másik: a cégeknek a Ptk. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében tőkeemelést kellett végrehajtaniuk. Ha a tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg más változást is bejelentettek, nem érvényesíthették az illetékmentességet, hanem 40 ezer forint eljárási illetéket kellett fizetniük. Illetve azok a cégek, amelyek külön jelentették be a tőkeemelést és külön a további változásokat, mindösszesen 15 ezer forint illetéket fizettek. Ezen említett anomália feloldása érdekében a javaslat visszatéríteni rendel a már megfizetett illeték összegéből maximum 25 ezer forintot azoknak a cégeknek, amelyek nem érvényesíthették a kedvező szabályt. Ez is az igazságosság helyreállítása.
A tranzakciós illeték körében a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztés 2017. január 1-jétől illetékköteles lesz.
Azt gondolom, az előzőekben elmondottakra azok az adóalanyok, akik egyébként élénk figyelemmel és nyitott füllel és érzékenyen hallgatják, hogy mi is folyik itt a parlamentben az adótörvények vitája kapcsán, úgy gondolhatják, hogy ezek helyes irányok, jó irányba tett lépések. Éppen ezért újólag leszögezem, hogy a 2017-es vállalkozásbarát szemléletű adócsomag elsődleges célja az adó- és adminisztrációcsökkentés. Az adócsökkentés adócsomagja több ponton is farag jövőre a közterheken, és így tízmilliárdok maradhatnak a lakosság és a vállalkozások zsebében.
Kérem, hogy fogadják el az adótörvények módosítását. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
