BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatból egyértelműen látszik, hogy a munkánkat meghatározó szempontok továbbra sem változtak, változatlanul a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés jelentkezik a kormányzat legfontosabb célkitűzései között.
A törvényjavaslat az előbbiekben ismertetett célok elérése érdekében 42 törvény módosítására tesz javaslatot. Ezen túlmenően a törvény tartalmaz egy deregulációs csomagot is, amelynek célja, hogy csökkentse a jogrendszer túlszabályozottságát és egyes, joghatás kiváltására már nem alkalmas törvényeket, illetve törvényi rendelkezéseket hatályon kívül helyezzen. Ezt szolgálja, hogy az alacsonyabb jogforrási szintre telepítés érdekében a törvényi szintű szabályozást nem igénylő egyes rendelkezéseket hatályon kívül javasoljuk helyezni. Kérem, engedjék meg, hogy a módosítási javaslatok közül kiemeljek néhányat!
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása elsősorban a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteinek engedélyezéséhez kapcsolódik, azok vonatkozó szabályait érinti. A változtatások még egyértelműbbé teszik, hogy mely működési célú hitelek esetében szükséges és melyek esetében nem a kormány előzetes hozzájárulását kérni az adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez.
Konkrétabbá válik emellett az is, hogy az önkormányzati kezesség, illetve garanciavállalások engedélyezése során figyelemmel kell lenni az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseire, továbbá az, hogy a kormány által adott engedély a tárgyévben történő szerződéskötésre vonatkozik.
(13.30)
A módosítás kiterjeszti továbbá az engedélyeztetési kötelezettséget az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok kizárólagos tulajdonában álló társaságok adósságot keletkeztető ügyleteire is.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény további változása, hogy speciális felhatalmazást ad az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára a Paksi Atomerőmű bővítésének finanszírozása során teljesítendő állami kiadások technikailag egységes kezelésére. Ezt az indokolja, hogy a projekt finanszírozása részben közvetlen állami hitelfelvétel útján történik.
A törvényjavaslat több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit. A költségvetési törvény tavaszi elfogadása lehetővé teszi, hogy az államháztartás központi alrendszerében a költségvetés végrehajtását megalapozó részletes költségvetések kettősségét egységes szabály váltsa fel. A módosítással csökken a központi költségvetési szervek adminisztrációs terhe, illetve megszűnik a központi költségvetés végrehajtása során jelentkező két hónapos átmeneti időszak.
Mint ismeretes, a kormány kiemelt célja az adóelkerüléssel szembeni küzdelem. Ennek egyik eszköze, hogy az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű társaságok számára lehetetlenné váljon az, hogy költségvetésből bármilyen formában juttatást kaphassanak. E célt szolgálja az a módosítás, amely kiterjeszti a nem átlátható, vagyis offshore szervezetekkel való visszterhes szerződés megkötésének, illetve az ilyen szervezeteknek való kifizetés teljesítésének tilalmát az önkormányzati alrendszerből nyújtott támogatásokra is.
A közpénzek védelme érdekében kibővítésre került az adószám törlésének - mint a központi költségvetésből nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok megszegése esetén alkalmazható szankciónak - az alkalmazási köre. A módosítás alapján az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, úgynevezett kincstári körön kívüli számlatulajdonos szervezetek részére felmentés adható azon kötelezettség alól, hogy a Magyar Államkincstárnál vezessék számlájukat.
A javaslat emellett kimondja, hogy a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, bizonyos kivételektől eltekintve, az átmenetileg szabad pénzeszközeiket állampapír vásárlásával nem hasznosíthatják, mivel nem indokolt, hogy a közpénzből származó, közfeladatra kapott források forgatását, azokon kamatbevétel realizálását érjék el az említett szervezetek.
Az államadósság változásának átláthatóságát és követhetőségét erősíti, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban a kormánynak nem csupán az államadósság mértékét, hanem az államadósság állományváltozását is be kell mutatnia. Ezen túlmenően módosul a zárszámadási törvény Országgyűlés elé terjesztésének határideje, ami lehetővé teszi, hogy a zárszámadás alapjául szolgáló beszámolók, elszámolások ellenőrzésére több idő álljon az érintettek rendelkezésére.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban a törvényjavaslat II. fejezetében szereplő, igen fontos további törvénymódosításokról is ejtsek néhány szót. Ezek közül elsőként a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényre térnék ki. A törvényjavaslat pontosítja az illetménymegállapítás során alkalmazott kerekítési szabályt, továbbá hatályon kívüli helyezi a közalkalmazotti illetménytáblát, mivel azt 2017. január 1-jétől ismét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
Az időskorúak járadéka a nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugdíjjal egyáltalán nem, vagy csak rendkívül alacsony összegű nyugdíjjal rendelkező személyek részére biztosított ellátás. A rászoruló idős személyek élethelyzetének javítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával az időskorúak járadékának 2017-ben 5 százalékos, ezt követően pedig a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerinti emelésre teszünk javaslatot.
A házi segítségnyújtásra és a személyes gondozásra vonatkozó rendelkezések módosításával a kormány azt javasolja, hogy a házi segítségnyújtás esetében a segítésre és a gondozásra jogosultak létszáma külön kerüljön befogadásra. A törvényjavaslat emellett meghatározza a házi segítségnyújtás esetében a szociális segítésre és a személyi gondozásra jogosultak befogadotti létszámát, továbbá egyértelművé teszi, hogy társulás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat jogosult rendeletet alkotni az ellátásokról. Pontosítjuk továbbá a házi segítségnyújtás tekintetében a befogadás visszavonásának lehetőségéről szóló szabályokat is.
A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény módosításával javaslatot teszünk arra, hogy a jövőben az elhunyttal kapcsolatos ügyintézést a temetkezési szolgáltató bonyolítsa le, ezzel csökkentve az elhunyt hozzátartozóinak terheit és az egészségügyi intézmény leterheltségét. A szabályozás lényeges ele-me, hogy ezt a tevékenységet a temetkezési szolgáltató térítésmentesen köteles biztosítani, így a temetéssel kapcsolatos anyagi terhek nem nőnek. A módosítás megtiltja, hogy a temetkezési szolgáltató biztosítékfizetési kötelezettséget tartalmazó szerződést kössön az eltemettetővel a szerződéstől való elállás esetére.
A törvényjavaslat a temetkezési szolgáltatók árainak összehasonlíthatósága és az árak csökkentése céljából megteremti annak a lehetőségét, hogy kizárólag jogszabályban meghatározott díjtételeket lehessen elszámolni a szolgáltatásért. A tisztességes gazdálkodás előmozdításának szem előtt tartása mellett a módosítás lehetővé teszi, hogy akinek a cége köztartozás miatt szűnik meg, az ne indíthasson újabb vállalkozást ugyanezen temetkezési szolgáltatási területen.
Mivel a szolgáltatás színvonalának javulása mindenki közös érdeke, a törvény módosítása azt is előírja, hogy a jövőben a temetkezési szolgáltatást végző cég vezető tisztségviselőjének megfelelő szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Javasoljuk, hogy az Országgyűlés a szociális temetés bevezetésének céldátumaként 2019. január 1. napját határozza meg. (Dr. Józsa István közbeszól.) A javaslat elfogadása esetén a szociális temetés feltételeinek körültekintő megteremtéséhez további két év felkészülési idő áll rendelkezésre az önkormányzatok, az egyházak és más temetőfenntartók számára.
A légi közlekedésről szóló törvény módosításával javaslatot teszünk arra, hogy a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt., az utazók és általában a repülés biztonságának maradéktalan betartása mellett, azokon a magyarországi nemzetközi repülőtereken is elláthassa a légi forgalmi irányító, repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot, ahol ezt a nagyszámú, legalább évi százezer fős utasforgalom indokolja.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők évente két alkalommal alapösszegű támogatásként alkalmanként 5800 forint összegű természetbeni támogatásban részesülnek. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény tervezett módosításával az alapösszegű támogatás összegének 6 ezer forintra emelését javasoljuk. Azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára, akiknél a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet is fennáll, 6500 forint emelt összegű támogatás biztosítását indítványozzuk a jelenlegi 5800 forint helyett.
A támogatás mértékének differenciált emelése az ellátás célzottságának javítását szolgálja, amely így a legnehezebb helyzetben lévő gyermekeknek tudja a legnagyobb segítséget nyújtani. A gyermekjóléti szolgálat társult ellátása esetén a javaslat előírja, hogy a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat köteles a gyermekjóléti szolgálatot fenntartani, és azzal összefüggésben rendeletet alkotni. Ezzel párhuzamosan a módosítással nyilvánvalóvá kívánjuk tenni, hogy a gyermekjóléti központ fenntartója kizárólag települési önkormányzat lehet.
A mozgóképről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítására is javaslatot teszünk. Eszerint kibővülne a Magyar Nemzeti Filmalap feladatköre a közterület-használattal összefüggő hatósági feladatokkal és a filmszakmai képzés támogatásával. Ez utóbbi a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapításához és megőrzéséhez, a magyarországi filmipar fejlesztéséhez, nemzetközi viszonylatban való versenyképességének növeléséhez szükséges.
E célok megvalósítását szolgálja az is, hogy magas színvonalú mozgóképszakmai képzés révén a Filmalap tényleges szakmai ismeretekkel, hazai és nemzetközi viszonylatban is értékes jártassággal, számottevő elméleti és gyakorlati tapasztalattal bíró emberi erőforrást biztosítson a hazai filmipar számára. A mozgóképszakmai képzési hozzájárulásból várható bevétel összege, figyelembe véve a magyar filmelőállítók és a külföldi megrendeléseket teljesítő filmgyártó vállalkozások befizetéseit, körülbelül 200 millió forint évente.
A javaslat szerint ezt a bevételt a Filmalap a pályázati rendszerén keresztül ítéli oda a mozgóképszakmai képzéseket végző szervezeteknek. A hazai és a nemzetközi színtéren is elismert mozgóképszakmai tudással bíró szakemberek képzését célzó vállalt feladatokkal összhangban, hosszú távon is elősegítve a filmipari szakemberek foglalkoztathatóságának lehetőségét, a javaslat előírja, hogy a filmalkotás előállítói, illetve gyártói az adott filmalkotás gyártási költségvetéséhez viszonyított mértékben, legfeljebb 15 millió forint összegben járuljanak hozzá a filmipari oktatási rendszer finanszírozásához.
(13.40)
A módosítás továbbá azon filmszakmai elvárásoknak is eleget kíván tenni, amelyek szerint a filmelőállító és a filmgyártó vállalkozások járuljanak hozzá a felhalmozott filmszakmai tudás átadásához akként, hogy kötelezettséget vállalnak meghatározott számú gyakornok foglalkoztatására, amivel elősegítik a filmszakmai képzésben részt vevők számára szükséges gyakorlati tapasztalat megszerzését, kiegészítve ezzel az oktatási tevékenységet végző intézmény részéről biztosított, főként az elméleti tudás elsajátítását célzó oktatási formákat.
A tervezett módosítás átalakítja a filmforgatási célú közterület-használat engedélyezésének eljárási szabályait is. A jelenleg működő rendszer tanulsága az, hogy a kormányhivatalok számára profilidegen ezen ügyek intézése, e feladat ugyanis a hatósági jogalkalmazás mellett bizonyos filmszakmai ismereteket feltételez, illetve közvetítő szerepet igényel a tulajdonos és a filmgyártó vállalkozás között. Ezt legmegfelelőbb módon a Filmalap tudja ellátni, ezért a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a Filmalap saját szervezeti egységeként kvázi a kormányablakok mintájára létrehozza a közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatos ügyek intézésére szolgáló irodáját. Ez az iroda a javaslat szerint átveszi a kormányhivataloktól azoknak a for-gatásokkal kapcsolatos kérelmeknek a kezelését és intézését, amelyeket a filmgyártóknak eddig a kormányhivataloknál kellett benyújtaniuk, továbbá az állami tulajdonban álló ingatlanok esetében közreműködő hatóságként jár el.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat módosítja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényt. A módosítást illetően hangsúlyozni kell, hogy a felelős gazdálkodás körében a nemzeti vagyonnal gazdálkodó, köztulajdonban álló gazdasági társaságok a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi szabályoknak megfelelően az információszabadság alkotmányos keretei között működhetnek, az információszabadság pedig nem korlátozhatja aránytalanul a nemzetgazdasági érdekeket. A közérdekű adatok megismerése azonban nem korlátozhatatlan alapjog, erre figyelemmel lehetséges, hogy egyes speciális célokra tekintettel, a szükségesség és arányosság elvének szem előtt tartásával a jogalkotó törvényi szinten korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.
Az Alkotmánybíróság határozataiban kijelölt alapvető elveknek és irányoknak megfelelő módosító javaslat lehetővé teszi, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint az általuk irányított vállalkozások tevékenységével összefüggő adatok, szerződések, szerződéskötést megelőző döntések, illetve az üzleti titoknak minősülő egyéb adatok ne legyenek megismerhetők. A tevékenységgel összefüggő korlátozás csak az ország energiaellátásbiztonságát biztosító állami tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozik, míg az üzleti titok megismerhetőségére vonatkozó rendelkezés valamennyi köztulajdonban álló gazdasági társaságra, de természetesen csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Javasoljuk a bíróságok illetékességi területének megváltoztatását is. A Ráckevei Járásbíróság székhelye Szigetszentmiklósra kerül, és elnevezése ennek megfelelően Szigetszentmiklósi Járásbíróságra változik, az illetékességi területe azonban változatlan marad. Továbbá a javaslat szerint Fejér megye a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területéről átkerül a Győri Ítélőtáblához, így az egyes ítélőtáblák ügyfélforgalma, ügyforgalma kiegyenlítettebbé válik.
A törvényjavaslat változtatásokat javasol a nemzeti köznevelésről szóló törvény egyes rendelkezéseire nézve is, melyek elsősorban a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal összefüggő módosításokat jelentenek. Az átlagbéralapú támogatás megállapításakor a gyermek óvodai bent tartózkodása helyett szektorsemlegesen a feladatellátási hely szerinti nyitvatartásra alapozott szabály alkalmazása indokolt. Minimum napi nyitvatartási időként legalább 8 órát javasolunk meghatározni.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010 óta változatlan. Bevezetésekor még összemérhető volt az akkori kötelező legkisebb munkabér, minimálbér szintjével, hiszen havi mértékének mintegy tizenháromszorosa volt. Tekintettel arra, hogy 2010 óta a minimálbér folyamatosan és nagymértékben emelkedett, a hozzájárulás összege viszont változatlan maradt, a megváltozott munkaképességű személyek integrált foglalkoztatásának ösztönzésére javasoljuk a rehabilitációs hozzájárulás mértékének korrekcióját, annak a minimálbér összegéhez kötése mellett. Célunk az is, hogy az intézkedés ne jelentsen túl nagy terhet a fizetési kötelezettséggel érintett szervezeteknek, ezért a törvényjavaslat kilencszeres mértékre tesz indítványt. A kötelező foglalkoztatási szint nem változik, ezáltal az intézkedés ösztönzőleg hat a megváltozott munkaképességű munkavállalók elsődleges munkaerőpiacon való foglalkoztatására.
A munka törvénykönyvének módosítása keretében, az Alkotmánybíróság határozatával összhangban, javasoljuk a munkáltató lehetséges eljárására irányadó szabályok megállapítását a felmondást követő tájékoztatás esetére. Ezen túlmenően a javaslat újra megállapítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 140. §-át, a munkaügyi szervezés egyes szempontjairól szóló európai uniós irányelv rendelkezésének megfelelő, az úgynevezett egyenértékű, kompenzáló pihenőidő szabályozásával összefüggésben. A javaslat szerint, ha a munkavállaló számára 11 óránál kevesebb egybefüggő pihenőidőt biztosított a munkáltató, az e rövidebb napi pihenőidőt követő beosztás szerinti munkavégzést követő napi pihenőidejének és a rövidebb pihenőidőnek együttesen legalább 22 órának kell lennie a 11 óránál rövidebb pihenőidő kompenzálásaként. A törvényjavaslat pontosítja továbbá a napi pihenőidő szabályait a legalább 8 óra, nyári-téli időszámítás kezdetén legalább 7 vagy 10 óra napi pihenőidő biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésével összefüggésben a biztosítandó napi pihenőidő mértékének meghatározásával.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat III. fejezete a központi költségvetéssel összefüggésben a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának megszüntetését javasolja 2016. december 31. napjával. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap megszüntetését egyrészt az alappal szerződéses jogviszonyban álló személyek csekély száma, másrészt pedig az indokolja, hogy napjainkban az alap tevékenységét a piaci szereplők által kínált vagyonbiztosítási konstrukciók is megfelelően pótolni tudják. A javaslat szerint új szerződés megkötésére már nem lesz lehetőség, azonban a jelenleg még hatályban lévő szerződések nem szűnnek meg, a szerződéses jogviszony a Magyar Államkincstárral továbbra is fennmarad. A megszűnő alap pénzeszközei pedig egy erre a célra létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatba kerülnek, és a szerződő felek befizetéseit is ezen a fejezeti kezelésű előirányzaton kell majd elszámolni.
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjának az év végére való megszüntetésére azért teszünk javaslatot, mert ez az alap már jelenleg sem működik, így a rá vonatkozó jogszabályi előírások további fenntartása sem indokolt.
(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja helyét
a jegyzői székben.)
a jegyzői székben.)
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott és előttünk fekvő törvényjavaslat számos rendelkezése a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal szoros egységet alkot, és annak megalapozását, végrehajtásának hatékonyságát szolgálja. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd később elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
