DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ami az előttünk lévő törvénytervezet tárgyalásának nehézségeit illeti, itt részben egyetértek Burány Sándor képviselő úrral, de hát ez a törvény sajátosságaiból adódik. Mert egy költségvetést megalapozó törvénycsomag nyilvánvalóan számtalan jogszabályt módosít a költségvetés megalapozása érdekében. Itt most 80 törvény módosítására teszünk kísérletet. Megjegyzem, az ilyen törvénycsomagok mindig ezzel a feladattal szembesültek, és jó néhány törvényt hatályon kívül is helyeznek.
Nehéz egy ilyen törvényt átfogni, ez kétségtelen. De ahogy a kormány itt teszi, az dicsérendő. Mert az első három fejezetben hozza azokat a törvényeket, amelyek érdemben alapozzák meg a költségvetési törvényt, és külön a negyedik fejezetben, azért, hogy ez kezelhető legyen ne csak a parlamenti képviselő, hanem a jogalkalmazó számára is, olyan törvényi rendelkezéseket hoz, ahol tartalmi pontosításokat tesz, vagy deregulációs kötelezettségeiből adódóan pontosít, illetve más részek elhagyását javasolja egyes törvényeknek.
(14.10)
Tehát én éppen azt vártam - ezúttal a kormány a műfaj nehézségeit nem tagadva, de fel kell nőnünk ehhez a feladathoz -, hogy úgy terjeszti be ezt a törvényszerűen salátatörvényt, hogy ez számunkra is átlátható, és még egyszer mondom, ami még inkább fontos, a jogalkalmazók számára is könnyítéseket hoz, mert ebben a szerkezetben van ez beterjesztve.
Hogy ezt egy külön törvényben kell tárgyaljuk? Hát, emlékszünk arra az időszakra, amikor ez a költségvetési törvényeknek volt része, aztán egy Alkotmánybíróság másként rendelkezett erről, és azóta az államháztartási törvény, amelyet az Országgyűlés hozott meg, kötelezi a mindenkori kormányt arra, hogy ilyen formában terjessze be ezt az Országgyűlésnek. Tehát azt gondolom, ha realisták akarunk lenni, akkor a beterjesztés módját illetően kritika nem érheti a törvényt.
Azzal érvelni, hogy egyébként azért nem alapozza meg ez a törvénycsomag a 2017. évi költségvetést, mert a most hatályos költségvetést is módosítjuk, hát ezeket az összefüggéseket meg már követni is nehéz. Én nem tekintem tragédiának azt, ha egy elfogadott költségvetést akár többször módosít a kormány, mert a kormány se láthat mindent előre. Burány képviselő úrnak mondom, hogy mondjuk, a menekültügyi mizéria milyen feladatok elé állítja a kormányt, azt mi nem láthattuk nagyon előre; önök előre látták, amikor azt mondták, hogy ez egy álprobléma. (Burány Sándor: Nem kell beterjeszteni, ha nem látják!) Ma már ettől a mondatuktól szenvednek, de mindig szembesíteni fogjunk önöket ezzel a mondattal. Ha nekünk forrásokat kell megteremtenünk egy ilyen nem várt és alig leküzdhető feladatra, akkor mi belenyúlunk a költségvetésbe és módosítjuk a költségvetési törvényt.
Ahogy említettem, itt 80 törvény módosításáról van szó, értelmetlen lenne mindegyikkel foglalkozni, ezért én is azt teszem, amit a többi képviselőtársam, vagy amit fontosnak vélek valamilyen szempontból, arról teszek említést, vagy ami sokakat érinthet.
Számomra fontos az önkormányzati világ, az önkormányzatokat érintő módosítást ezért megemlítem. Miután az önkormányzatok hihetetlen adósságterhét a kormány átvállalta, és a kormány egy központból konszolidálja ezt a nagy adósságot - amit akkor is helyeseltünk, és ennek értelmét azóta is látjuk -, azóta a kormány teljes joggal arra is törekszik, hogy ez az eladósodás újra ne következzen be. Az önkormányzatok működésihitel-felvételeit eddig is szabályozta, és a jövőben is szabályozni kívánja, azaz bizonyos korlátokat állít a kormány az önkormányzatok elé, és ezeken pontosít azzal, hogy egy ilyen kormányzati engedély a tárgyévre vonatkozik. Fontosnak tartom, hogy rugalmasabbá is válik a rendszer, mert eddig is lehetett az ügylet futamidején vagy a fizetési kötelezettségen módosítani, de most a törvény szövegébe az is bekerül, hogy az ügylet célja is módosíthatóvá válik. Ami ezeken az egyébként fontos tartalmi módosítási célokon túl is fontos: a jogalkotó az engedélyezési kötelezettséget kiterjeszti a százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokra is.
Ami az államháztartási törvényből történő pénzmozgásokat illeti, eddig is tiltott volt olyan szerződések kötése az államháztartásban, amelyek átláthatatlan szervezetekkel történtek, a jövőben ez a tilalom az önkormányzati alrendszerre is kiterjed.
Sokakat érintő kérdés, ami a szociális igazgatásról szóló törvény módosítását jelenti, hogy az időskorúak járadéki összege a 2017. évben 5 százalékkal nőne.
A következő, amiről szólni szeretnék, és ez alkalmat is ad nekem arra, hogy Burány képviselő úr kritikáira is reagáljak, a temetőkről és a temetési szolgáltatásokról szóló törvényben megfogalmazott módosítás. Ez egy olyan terület, amivel az ember az élete során elkerülhetetlenül találkozik. Amikor temetési szolgáltatásokat veszünk igénybe, akkor nehéz pillanatokat élünk, ezért ezt a területet szabályozni csak jól szabad, rosszul semmiképp. Azt gondolom, azok a módosítások, amelyek itt megfogalmazódnak, biztos, hogy jobbá teszik ennek a területnek a szabályozottságát akkor, amikor a jogalkotó azt mondja, hogy azokat a terheket, amelyeket eddig az egészségügyi intézményekre is testáltunk - az elhunyttal kapcsolatos ügyintézésekre gondolok, különböző temetkezési szolgáltatások bonyolítására gondolok -, a jövőben a szolgáltatóra testáljuk. Ez egy helyes változtatás.
Egyébként itt találom meg azt az összefüggést is, amit Burány képviselő úr nem talált meg, hogy miért alapozza meg ez a 2017. évi költségvetést. Ezt a feladatot jelenleg sok száz állami intézmény végezte jól vagy rosszul, de az biztos, hogy személyzetet és energiát kötött le, ha úgy tetszik, ennek a feladatnak az ellátása. A jövőben ez a feladat a temetkezési szolgáltatóé.
A temetkezési szolgáltatások részévé több területet beemel ez a törvénymódosítás, és ott lehetőséget biztosít, és nemcsak lehetőséget biztosít, hanem a kormány itt hatósági ár megállapítására fog felhatalmazást kapni, amivel nyilvánvalóan élni is kíván. Tehát ha több száz állami intézmény végzett tegnap egy feladatot, még egyszer mondom, aminek eddig nyilvánvalóan az intézmény költségvetésében költségvetési fedezete is volt, és a jövőben ezt nem kell tenniük, akkor számomra nyilvánvaló, hogy ez összefügg a 2017. évi költségvetéssel.
Ugyanilyen az a másik terület is, amit nem gondoltam ennyire izgalmasnak megemlíteni, de ha Burány képviselő úr szóba hozta a Filmalappal kapcsolatos rendelkezéseket, pontosabban a közterület-használat engedélyezési szabályainak az összefüggéseit az állami költségvetéssel, akkor arra emlékeztetem Burány képviselő urat, hogy eddig a kormányhivatalok végezték ezt a feladatot, mármint a területi kormányhivatalok, a megyei kormányhivatalok. Akik ismerik ezeket a hivatalokat, azok tudják, hogy erre a speciális tudásra ott nem mindig volt megfelelő szakember, és azt gondoljuk, hogy talán nem is célszerű minden egyes kormányhivatalban ennek a feltételeit megteremteni. Ha minden egyes kormányhivatalban végzünk ilyen feladatokat, akkor ugyanaz az állításom igaz lehet, mint amit már az előbb a temetkezési szolgáltatások kapcsán megfogalmaztam: ez személyzetet kíván, a személyzet foglalkoztatása bért igényel, ezért költségvetési összefüggései vannak. A jövőben ezeket a feladatokat, amelyeket a kormányhivatalok végeztek, a Nemzeti Filmalap egy külön kis intézményével, ha úgy tetszik, egy kormányablakán keresztül fogja bonyolítani, és ez nyilvánvalóan talán azért is racionális, mert költségvetési megtakarításokat hozhat.
Ahogy említettem, célszerűtlen az összes törvényt szóba hozni, és itt megemlíteni önöknek újra, hogy hogyan függ össze az adott törvény vagy az adott törvényi változtatás a 2017. évi költségvetéssel. Azt a kritikát, amit itt hallottunk, hogy más szándékai vannak a kormánynak ennek a törvénynek a beterjesztésével, egyszerűen értelmezni sem tudom. A KDNP-frakció a salátatörvény módosítását támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
