HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én az előzmények előzményéről is szeretnék néhány gondolatot mondani. Készültem a felszólalásra, átnéztem a schengeni megállapodást, a schengeni egyezményt. A 2015-öt megelőző két-három évről szeretnék beszélni. A schengeni egyezmény, a megállapodás is szigorú eljárásrendet követelt a határon határőrizet, igazgatásrendészet és menekültügy vonatkozásában.
Emlékezzünk csak vissza a tévé-, sajtótudósításokra, hogy milyen mozgás volt Ásotthalom, Mórahalom térségében, kik kergették, mezőőrök kergették a migránsokat szerte az országban, gyakorlatilag kezeletlenül mászkáltak a migránsok. Ez a dolog nagyban hozzájárult ahhoz, hogy bekövetkeztek a 2015. évi őszi események. Arról van szó, hogy sajnos ebben az időszakban sem a határőrizet, sem az idegenrendészet, a menekültügy nem volt hatékonyan kezelve. Ami a további előzményeket illeti, az egyes törvények a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvényt (sic!) a Magyar Szocialista Párt nem támogatta, a határon lefolytatott menekültügyi eljárást is tartalmazó törvénycsomagot.
A javaslat a határon lefolytatott menekültügyi eljárás 2015 őszén elfogadott koncepcióját szolgálja. Lényege, hogy a rendőr a határvonal 8 kilométeres sávjában feltartóztatott jogellenes határátlépő külföldit az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átvezeti, s a külföldi a tranzitzónában beadhatja a menekültjogi kérelmét, ahol az eljárást a határon lefolytatott eljárás szabályai szerint bírálják el.
Ennek az eljárásnak a lefolytatására azonban csak akkor van lehetőség, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. Figyelemmel arra, hogy a határzár puszta átlépése is bűncselekmény - a Btk. 352/A. §-a -, a határzár tiltott átlépése, tehát ez az eljárás feltehetően azt szolgálja, hogy a rendőrök a kerítés mentén bolyongókat bekísérhessék a tranzitzónákba. Ennek érdekében a mindössze négy paragrafusból álló javaslat a Harmtv., a Met. és az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvényt módosítja. A Harmtv. módosítása azért szükséges, mert a hatályos szabályozás szerint kötelező kiutasítani azt a külföldit, aki jogellenesen lépte át Magyarország államhatárát.
Néhány észrevétel a törvényjavaslathoz: a javaslat bizonyítja, hogy gyakorlatilag működésképtelen szabályokat alkottak két nap alatt kivételes eljárásban, 2015 szeptemberében. Mindez utólag is igazolja az MSZP álláspontjának helyességét, miszerint nem szavazta meg a házszabálytól való eltérést. Kár hogy kivételes eljárásban a kormánytöbbség ellenére kivételes eljárásban két nap alatt áterőszakolta a törvényt. (Sic!) Még szerencse, hogy a sarkalatos rendelkezéseket tartalmazó törvénycsomagot nem lehetett kivételes eljárásában elfogadni, és így a módosító javaslatokkal korrigálható volt, ezért az utóbbi csomag esetében tartózkodtunk a szavazásnál.
A megfogalmazás több eleme megmosolyogtató, amikor triviális dolgokat próbálnak nagyon jogászkodva körbeírni: „Az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átvezetés.” „A létesítmény legközelebbi kapuján átvezetheti.” Ennek ellenére a fogalomhasználat így sem kellően precíz. A 3. §-ban foglalt „létesítmény” alatt feltétlenül csak a kerítést lehet érteni.
Ráadásul az eljárásban még így is vannak nem egyértelműen leszabályozott elemek. Így csak a javaslat indoklásából derül ki a jogalkotói szándék, miszerint ha nem merül fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja, a rendőr a harmadik országbeli állampolgárt a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 100/A. §-a alapján szóbeli figyelmeztetésben részesítheti, és az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átkíséri.
Megfelelő feltételek biztosítása esetén a határon lefolytatott eljárások, a tranzitzónák kialakítása akár támogatható is lenne. Ilyen eljárásra a vonatkozó EU-s szabályok kifejezett felhatalmazást adnak. Azonban kétséges, hogy a tranzitzónák jelenlegi működése valóban emberséges bánásmódot, tisztességes eljárást biztosít-e a menedékkérőknek. A kialakított eljárásrend sem megfelelő, amit többek között ez a javaslat is bizonyít. A határon lefolytatott eljárásban a tisztességes bírósági eljárás is megkérdőjeleződik, hiszen az ügyben eljáró bírósági titkár személyesen meg sem hallgatja a kérelmezőt, csak videotelefonon keresztül.
A törvényjavaslat bizonyítja, hogy 2015 szeptemberében gyakorlatilag működésképtelen szabályokat alkottak a tranzitzónában lefolytatott eljárásokra. Ez a törvényjavaslat egy kísérlet arra, hogy a legkirívóbb hibáit is próbálják korrigálni. Az alapvetően elhibázott szabályozás farigcsálása helyett egy korrekt, tisztességes eljárást biztosító eljárásrend megalkotása lenne indokolt. Köszönöm a figyelmüket.