DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Önök a kormányzásuk kezdetén az államadósság elleni harcot nevezték meg az Orbán-kabinet első számú politikai céljaként, és külön harcot hirdettek a devizaadósság ellen is.
Nekem most úgy tűnik, hogy egyszerre adják fel mindkét küzdelmet, ráadásul az összes hadszíntéren, a magyar energetika fölötti befolyást végképp átengedik Oroszországnak, és a következő magyar kormány és persze a magyar emberek számára pedig felállítanak egy kikerülhetetlen devizacsapdát, amely minden magyar családra nagyjából egymillió forint devizaadósságot terhel a paksi bővítés miatt.
Nyilvánosságra hozták a 2020-ig szóló mérlegadatokat, és úgy tűnik, hogy ezek alapján drasztikusan megnövekednek az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások. Ez van a számokban. Idén 303 milliárd forintot fordítunk erre a célra, 2020-ban viszont ez már 900 milliárd forint lesz, ami nagyjából a GDP 2 százaléka, és azt is látjuk, hogy a ráfordítások megsokszorozódása mögött minden elemző a paksi bővítést sejti, nem függetlenül nyilván attól a ténytől, hogy már egy tavalyi szakmai konferencián alapos számításokra hivatkozva elhangzott, hogy a bővítés az építkezés tényleges éveiben évi 400-500 milliárd forintos költségvetési befizetést fog igényelni, amihez ugyanilyen nagyságrendű adóemelésekkel vagy megszorításokkal lehet megteremteni a mozgásteret.
Azért emlékeztetőül szeretném elmondani, hogy anno sokat szidtuk a Bokros-csomagot, annak 130 milliárd forint volt az éves hatása, ehhez képest most beszélünk évi 400-500 milliárdról.
Kérem tisztelt miniszter urat, hogy ennek fényében szíveskedjék a parlamentet és az ország közvéleményét arról tájékoztatni, hogy milyen adónövelésekre és -elvonásokra kell számítanunk a paksi bővítés kapcsán.
És arra is szeretnék rákérdezni, hogy most a költségvetésben százmilliárd forintot félretettek Paks II.-re, szeretném tudni, hogy ezt pontosan mire kívánják felhasználni.
Azt is szeretném megkérdezni, hogy egész pontosan milyen céljaik vannak erre az évre a paksi bővítéssel kapcsolatban, tekintve, hogy úgy tűnik, Brüsszelben nem áll jól a helyzete az egész konstrukciónak. (Taps az LMP soraiból.)