BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Farkas Gergely frakciótársamhoz kapcsolódva a „Hallasd a hangod!” kampányunk során a középiskolások, fiatalok által küldött vélemények és ötletek ismertetését szeretném folytatni.
Egyre több fiatalhoz jutunk el, utcákon, köztereken rendszeresen találkozunk középiskolásokkal, mert úgy gondoljuk, hogy igenis számít az ő véleményük is, hiszen ők az elsődleges érintettjei az oktatásnak. Biztosak lehetünk abban, hogy a fiatalok meglátásai, gondolatai olyan szempontokat adhatnak, amelyek segítenek, hogy az oktatás valóban jó irányba haladjon. Engedjék meg tehát, hogy az alábbiakban maguknak a diákoknak a hangját közvetítsem az Országgyűlés előtt.
Rusztem panasza a következő: „Az új tankönyvekkel komoly problémák vannak. A nyelvtan- és fizikatankönyvekből kihagytak anyagrészeket, a töritankönyvekben ritkán van olyan, hogy megmondaná egy esemény időpontját - például Horthy kormányzóvá választásának az ideje -, és mondjuk, rajzolhatnának rendes térképet is bele, mert ami benne van, az borzalom.” Valóban itt lenne az ideje annak, hogy minőségi, szakmailag megfelelő tankönyveket biztosítsanak a tanároknak és diákoknak, ne pedig kísérleti tankönyveket, amelyek - mint ahogy a tapasztalat is mutatja - gyakran rendkívül silány minőségűek, és amelyek sokszor tanításra alkalmatlanok. Emellett aggasztó az is, ahogy az érintettek puszta meghallgatása nélkül alakították át a tankönyvkiadás rendszerét, monopóliumhelyzetet létrehozva, ellehetetlenítve a régóta jól bevált tankönyvkiadókat. Ez a helyzet tarthatatlan, és mielőbbi korrekcióra szorul a Jobbik álláspontja szerint.
Gábor levelében ezt írta: „A hallgatói szerződések kapcsán véleményem szerint több opcióra lenne szükség az állami ösztöndíjak visszatérítésének módjával, illetve a kedvezményekkel kapcsolatban. Ezenkívül az ennek tartalmával, értelmezésével kapcsolatos megfelelő felvilágosítások hiánya és az elektronikus levelekre való katasztrofális válaszidő is - esetemben 25 nap - hagy kívánnivalót maga után.”
Marci, egy 9. osztályos középiskolás, 15 éves tanuló, ezt írta nekünk a túlterheltségre vonatkozóan: „Én egy ének-zenei iskolába járok, ahol számomra átlagosan napi 3 óra gyakorlásra van szükség - minimum 2, maximum 4 -, és átlagosan napi 10 tanórám van, amelyek 3 órakor érnek véget. Szombatonként is bejárok gyakorolni 1 órát - azért, mert nincs pénzünk hangszerre -, és kiemelném, két hangszerre kell készülni. Ezeket a sok hangszerrel és zenével kapcsolatos órákat nem utálom, mert a zene miatt jelentkeztem ebbe az iskolába, de lefáraszt, hogy nem pihenhetek. Állítólag napi 8 óra a minimum alvásidő az ember számára, nekem csak 6-7 óra jut, hisz mindennap 8 órára érek haza, és ráadásul így 2 óra alatt kell mindent megtanulni másnapra.”
Netti terjedelmes levelet írt nekünk, amelyből az alábbi részeket idézném: „Több ismerősöm is jelezte, hogy leadtátok a hozzátok íródott leveleket. Nagyon tudok azonosulni azokkal a véleményezőkkel, akik azt javasolták, hogy a tanároknak is állítsanak vizsgálóbizottságot, ellenőrizve őket, hogy a politikát távol tartják-e az iskolától. Mi sem néztünk filmet Trianonról, szó is csak érintőlegesen volt róla vagy az ’56-os forradalomról, az utána lévő időszakot meg át sem néztük, mert nem jutott rá idő. A leterheltségről is írhatnék, de nem olyan értelemben, mint a többiek mondták el az elhangzottak alapján. Amit nem ad le órán a tanár, azt elküldi e-mailben. Nálunk körülbelül 3 hónapig nem volt a faluban internet, de a matekleckét mindig úgy kaptuk meg. Ezért kellett sokszor órákkal korábban bemennem a suliba, hogy előtte bármit is tudjak csinálni. Több osztálytársam is van, akiknél nincs a lakásban net. De nem mernek szólni, mert ciki. Volt egy tanár, aki állandóan e-mailben írta meg, hogy mikor lesz doga.”
Netti ötletével folytatja sorait - idézem: „Milyen ötletem lenne? A földrajzot semmiképpen sem kellene kivenni, inkább - már írták korábban mások is - évfolyamonként kellene elosztani a témákat, például 9-10. osztály fizika, kémia; 11-12. osztály biosz, föci.”
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, komoly és valós problémák mindezek. Éppen ezért, ezeket a terheket megkönnyítve a Jobbik választási győzelme esetén minden magyar állampolgár számára ingyenesen biztosítaná az internet-hozzáférést, hiszen az internethasználat ma már nem luxus és nem hobbi, ahogyan Netti is írta, hanem alapvető infrastrukturális szükséglet, amelyet akár ingyenesen is biztosítani kell mindenki számára.
A földrajzoktatás kapcsán pedig gróf Teleki Pált idézném: „A földrajz nekem nem önmagáért való és nem is hasznos tárgy, hanem eszköz magasabb szellemi és erkölcsi célok elérésére.” Azt gondolom, időszerűek és magukért beszélnek e szavak.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül Anna levelét idézném, aki már hallatta egyszer a hangját itt az Országgyűlésben: „Egyszer már írtam levelet, be is olvasták, ezt köszönöm szépen! Üzenném kedves Orbán Viktornak és társainak, hogy először is nem a külsőségekkel kéne foglalkozni, nem a stadiont meg a kisvasutat kéne építeni, hanem a rohadó belsőt, az oktatást kellene helyretenni, a kórházakat megfelelő állapotba tenni, az utakat megcsinálni, munkahelyeket teremteni a fejlődő fiataloknak, hogy ne kelljen elhagyniuk Magyarországot. És az új munkahely lehetőleg ne a közmunka legyen. A szavazótábora folyamatosan csökken a Fidesznek, a Jobbiknak pedig növekszik; ez, azt hiszem, nem véletlen. Ha nem megy más, mint a stadionépítés vagy a kisvasútépítés, akkor sajnos nem értenek az ország kormányzásához.” Ehhez, azt gondolom, nem is kell mit hozzáfűzni.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Továbbra is bátorítok minden fiatalt, hogy hallassák hangjukat a Jobbik által itt az Országgyűlésben. Megtehetik ezt szórólapjainkon vagy a jobbikit.hu/hallasdahangod oldalon keresztül. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)