SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentése és a várható változásokhoz való alkalmazkodás a legtöbb ország kiemelt stratégiai kérdése. Bár a párizsi megállapodás éghajlatváltozás fékezése terén még messze nem tölti be azt a szerepet, amit kellene, de mindez nem menti fel a kormányt az alól, hogy a kialakult helyzet kezelésére alkalmas stratégiát alkosson, és azt az Országgyűlés is jóváhagyja.
Az éghajlatváltozás várható hatásai tekintetében hazánk a fokozottan érzékeny és sérülékeny országok sorába tartozik. Ezért is érthetetlen, hogy a kormány tavaly júniusban beterjesztette a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, de az mind a mai napig nem került az Országgyűlés naprendjére. Pedig volna mit csinálni! A 2015-ben kidolgozott nemzeti épületenergetikai stratégia szerint 700 ezer lakóépület energetikai felújításával 2020-ig 38,4 petajoule primer energiamegtakarítás volna elérhető. Ezzel jelentős kibocsátáscsökkentés mellett megnyithatnánk a lehetőséget egy új zöldgazdasági szektor és a foglalkoztatás fellendítésére is.
A mára már mindennapi életünket veszélyeztető rendkívüli időjárási helyzetek növekvő gyakorisága, a nyári hőhullámok miatti elhalálozás, az aszályok miatti terméskiesés, a viharok okozta épületkárok és az árvizek növekvő kockázata ugyancsak halaszthatatlan intézkedéseket sürget. Azt kérdezem, mikor veszik már komolyan az éghajlatváltozás mindennapi életünkre gyakorolt negatív hatásait. Mikor számolnak már végre a bekövetkezett és bekövetkező gazdasági károkkal, amelyek megfelelő lépésekkel elkerülhetők lennének? Mikor kerül az Országgyűlés elé az elkövetkező évekre szóló nemzeti éghajlatváltozási stratégia? Várom megtisztelő válaszát.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
