CSEPREGHY NÁNDOR,

Full text search

CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szólás lehetőségét, elnök úr, és megpróbálok röviden, egyrészt nem visszaélve a képviselők idejével, másrészt mivel a frakciók hamarabb előlegezték meg a nemleges döntést a törvényjavaslat támogatása kapcsán, tehát az elutasítását, és azért az érvek is néha recsegnek-ropognak, ezért engedje meg, hogy csak ezek közül néhányra világítsak rá.
Először is Heringes képviselő asszonynak szeretném mondani, hogy a 2010 óta bekövetkezett kormányváltást követően az ellenzék mindig azzal támadta a kormányzatot, hogy az érintett szervezetekkel nem folytat konzultációt, aztán valahogy úgy látom, hogy ezt az új hozzáállást igyekeznek figyelmen kívül hagyni, hiszen akár ennek a törvénynek, akár más törvényeknek a kapcsán a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Építész Kamara, egyéb építészszövetségek, a Balaton Fejlesztési Tanács tagjaival, az abban részt vevő több tucatnyi önkormányzat mindegyikével, őket bevonva készült ez a törvényjavaslat. Elfogadom, hogy ez sok munkát jelent a képviselőknek, habár kettőnk közül ön választott képviselő, én nem vagyok az, ezért hogyha kritikát fogalmazok meg, azt, engedje meg, hogy tisztelettel és talán a fejlődésbe vetett bizalommal tegyem meg az ön irányába, de azt mindenképpen érdemesnek tartom elmondani, hogy az egy teljesen értelmes koncepció a kormány részéről, hogy a költségvetési törvény módosításával párhuzamosan hoz számos olyan törvényt, amely értelemszerűen a költségvetési törvényből is fakad. Például a bürokráciacsökkentés: a bürokráciacsökkentés egy olyan típusú lépés, amely a 2017-es költségvetésben bizonyos állami feladatok ellátására kevesebb forrást igényel, de hogyha kevesebb a forrás, ahhoz értelemszerűen a forrásból ellátandó feladatnak a mennyiségét is hozzá kell fűzni. Tehát a bürokráciacsökkentés és a ’17-es költségvetés módosítása vagy adott esetben a ’16-os költségvetés módosítása ebben a tekintetben mindenképp összefügg egymással.
A Balaton-parti beépíthetőségre vonatkozó kérdések tekintetében egy magasabb jogforrásra szeretnénk emelni ennek a védettségét. Én azt gondolom, hogy az az elv, amelyet a képviselő úr, Kepli képviselő úr is megemlített, amely szerint a balatoni települések balatoni partszakaszának a 30 százaléka lenne elméletileg szabad parti sétány, ami nem teljesül, azt gondolom, azáltal, hogy törvényi szintre eme-lésre kerül ennek a védelme, a végrehajtás tekintetében is azoknál az ellenőrző szerveknél, amelyek erre jogosultságot kapnak, egy sokkal komolyabb törvényi garanciát ad, hogy ennek valóban érvényt tudjanak szerezni.
Értem a politikai polémiát a balatonakarattyai település, illetve az üdülőövezeti körbe vonás tekintetében, de, képviselő asszony, ön mondta, hogy az önkormányzat, illetve, ha jól tudom, a jegybank ott egy üdülőt vásárolt, ami azt jelenti, hogy üdülőövezetként eddig is funkcionált, annak ellenére, hogy nem volt az üdülőövezeti területnek a része. (Heringes Anita: De kiemelt lett!) Parancsoljon! (Heringes Anita: Kiemelt lett! - Az elnök csenget.) Kiemelt üdülőövezet, ahogy jó néhány másik település is - erről rendszeresen megfeledkezünk.
Hegedűs Lorántné képviselő asszony megkért, hogy Kepli képviselő úrnak címezzem a válaszokat, és majd közvetítenek egymás között. (Derültség a Jobbik soraiban.) Egyrészt a tanyák beépíthetőségére vonatkozó kérdés tekintetében, illetőleg a védelem kapcsán, bocsánat, ami a tanyavilágnak az építési sajátosságait figyelembe veszi, itt javaslom figyelembe venni a Jobbik részéről nemcsak a most tárgyalt törvényjavaslatot, hanem a kormány által a múlt héten elfogadott döntést is, amely külterületen található ingatlanok esetében - és pont a tanyákra vonatkozik ez a szabályozás - 3 százalékról 10 százalékra növeli a beépíthetőségi küszöböt. Tehát hogyha van olyan kormányzat, amely a tanyákat mint a kultúra és mint a magyar társadalomszervezés vidéki létének egy meglévő formáját védi, azt gondolom, pont ez a kormányzat, és egy ilyen intézkedéssel nemcsak arra nyit lehetőséget, hogy a tanyák valóban egy új, dinamikus fejlődésnek induljanak, hanem ehhez lényegében forrásokat is hozzárendel, hiszen a családi otthonteremtési támogatás részben kiegészítésre kerülhet külterületi ingatlanokon megvalósuló fejlesztések esetében is.
Azzal a vitával én nehezen tudok mit kezdeni, amikor a képviselők azt nehezményezik, hogy mennyi idő áll rendelkezésre egy vita lefolytatására. Most arról beszélünk, hogy a digitális engedélyezési eljárásnak köszönhetően jelentősen csökkenhet ez a szám vagy ez az arány, két hónapról egy hónapra. Az én meglátásom szerint - és ez lehet, hogy ez az én szubjektív nézetem, és engedjék meg, hogy talán a koromból vagy abból a munkakörből fakadóan, amit el kell látnom, én így gondolkodom - azt a vitát, amit egy hónap alatt nem lehet lefolytatni, azt két hónap alatt sem lehet lefolytatni. Én tehát azt gondolom, hogy nem ez fogja megteremteni a lehetőségét, vagy nem ez veszi el bármelyik érdekelt szervezetnek a hozzászólási lehetőségét, hogy ezt a vitát két hónap helyett egy hónap alatt kell lefolytatni. Az a célunk, hogy egy olyan építésügyi szabályozás jöjjön létre Magyarországon, amely biztosítja azt, hogy a meglévő kulturális, természeti örökséget meg lehessen óvni, annak az értékeit ki lehessen emelni, és emellett pedig egy olyan fejlődési perspektívát adjunk az ország számára, ami valóban megadja annak a gazdasági prosperitásnak a lehetőségét, ami a turisztikán keresztül például a hazai GDP-nek a 10 százalékát adja, ami a turisztikán keresztül - ami a balatoni régió tekintetében kiemelten fontos - nagyjából 200 ezer magyar családnak a megélhetését biztosítja, amely szám, azt gondolom, tovább emelhető akkor, hogyha a balatoni fejlesztések ténylegesen megvalósulnak.
Ön a balatoni térségből származó képviselő, ha valaki, ön biztosan tudja és tanúja volt annak, hogy hány kormányzat ígért a balatoni fejlesztésekre kiemelt forrásokat. Miért? Egyrészt azért, hogy azt az infrastruktúrát, amelynek a nagy része még a Kádár-rendszerben jött létre, azt valóban méltó körülményekre lehessen fejleszteni, olyanra, ami versenyképessé teszi ezt a régiót, ha kicsit távolabbra tekintünk, akkor az autópályán elérhető horvát tengerparttal, mert nagyon szorgalmasan megépítettük az autópályát Horvátország irányába, és mi végignézzük azt, hogy abból fakadóan, hogy nem tudunk minőségi szolgáltatásokat nyújtani a Balatonon, hogy akár a belföldi turizmusnak az a része, amely a Balatonon keresztül Magyarországon tartható lenne, az konkrétan azt a szabad, elkölthető jövedelmét kiviszi például Horvátországba.
A másik nagy kérdés a Balaton esetében, hogy létrejöjjön egy olyan kooperáció az érintett települések között, amely meg tudja adni a Balatonnak azt az arculatát és azt a fejlesztési elképzelését, ami a szezonalitást lényegében a tavasztól az ősz elejéig tartó időszakról ténylegesen ki tudja tolni. Ebben azt látjuk, hogy kompromisszum még nincs, de ebbe az irányba mutató jelen vannak. A kormány ezért arról a 300 milliárd forintról, amiről ön is beszél, olyan döntést hozott, amely lényegében kompromisszumkeresésre készteti az önkormányzatokat, hiszen azt mondtuk, hogy ezt a 300 milliárd forintot csak úgy és csak akkor lehet felhasználni, hogyha az érintett önkormányzatok 2017 közepéig lényegében projektek szintjén lekötik ezeket a fejlesztéseket.
A képviselő asszony kritizálta azt a döntést, hogy miért az európai uniós fejlesztési ciklusokhoz kötjük ezeknek a területrendezési terveknek a felülbírálatát. Ennek nem az az oka, hogy megvárnánk azt, hogy Brüsszel ezekben a kérdésekben mit diktál, az egy kompromisszumnak a része, hogy milyen megállapodást tud kötni akár Magyarország, akár az Európai Unió másik 27 tagállama az Európai Bizottsággal.
(13.30)
Az azonban, hogy a források ezeknek a fejlesztési ciklusoknak az elején nyílnak meg, indokolttá és értelmezhetővé teszi azt, hogy miért van a kormánynak arra lehetősége és miért indokolt ezeket a módosításokat hétévente megszabni. Ráadásul évente változó fejlesztési koncepciók mentén, évente változó területfejlesztési elképzelések változása mentén egy koncepció irányába, adott esetben az ellenzék által vagy a parlamentben sokat számon kért politikai ciklusokon átívelő egységes koncepció irányába nem lehet sem a Balatont, sem pedig más térségeket fejleszteni.
Elnök úr, röviden ennyit szerettem volna hozzáfűzni az elöljáróban elhangzottakhoz.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me