HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Talán nem nagy meglepetés, hogyha elárulom, hogy a Jobbik-frakció sem fogja támogatni az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és most kérem, engedje meg, hogy akkor most tételről tételre, tehát törvénymódosításról törvénymódosításra végigelemezzem, hogy miért is nem.
A területfejlesztési törvény módosítása talán a legkisebb horderejű kérdés ezen előttünk fekvő csomagban. Én megmondom őszintén, még tulajdonképpen egyet is lehetne érteni azzal, hogy az országos, a kiemelt térségi, illetve a megyei területrendezési terveknek a felülvizsgálatát összhangba hozzák az európai uniós pénzügyi ciklusokkal, finanszírozási ciklusokkal. Ugyanakkor kérdés az, hogy mit üzen ez tulajdonképpen, azt, hogy nem önállóan döntjük el, hogy az országos területrendezési tervet, a kiemelt térségi, tehát megyei térségi terveket mikor, milyen ütemben szeretnénk felülvizsgálni, hanem az Európai Unió szekeréhez kötjük ilyen értelemben is magunkat. Én azt gondolom, hogy azt üzeni - legalábbis részben -, hogy ahhoz fogjuk a terveinket szabni, hogy mire ad pénzt az Európai Unió. Tehát nem arra kérünk vagy arra követelünk pénzt, nekünk jogosan járót - önök mondják, hogy tulajdonképpen a saját pénzünket kapjuk vissza, tehát tulajdonképpen ezért nyugodtan mi diktálhatnánk az Európai Uniónak e tekintetben -, tehát nem arra kérünk pénzt, ami a terveinkben szerepel, hanem a terveinket módosítjuk ahhoz képest, hogy az Európai Unió mire hajlandó pénzt adni. Én azt gondolom, hogy ez az üzenet rossz, és ezért már ez a pont is vitatható szerintünk.
Az, hogy a társadalmi egyeztetést önök két hónapról egy hónapra lecsökkentik, ez nem olyan nagy meglepetés számunkra, nyilván ezt sem fogjuk támogatni, de itt mondjuk ki, hogy nem az elektronikus eljárás az, ami megkönnyíti. Elektronikus eljárás eddig is volt, sokkal inkább nyilvánvalóan önök szeretik leegyszerűsíteni és leszűkíteni a vita lehetőségeit és kereteit, és erről szól ez a javaslat, semmi másról.
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet törvényének a módosítása már sokkal súlyosabb aggályokat vet fel. A kommunizmus után, miután megszűnt az Országos Tervhivatal - egy rövid kis történeti kitekintést engedjen meg, elnök úr, államtitkár úr -, hat év kellett ahhoz, hogy a területfejlesztés keretrendszere kiépüljön Magyarországon. De miután ezek a keretek kiépültek a ’96. évi törvényben, utána nem rögtön született meg az országos területrendezési terv és abból a kiemelt térségi tervek, a megyei tervek és így tovább, hanem valami miatt az Országgyűlés elsődleges fontosságot a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek adott. Tehát láthatjuk, annak van 2000-es dátuma is, ahhoz képest az Otrt. csak 2003-ban született meg. Nyilván nem volt véletlen ez a sietség, és az, hogy ennyire fontos volt ennek a törvénynek, ennek a tervnek az elkészülte. Valószínűleg azért, mert ez már annyira sérült táj volt, hogy hovatovább már nem lehetett tovább húzni ennek a nagyon komoly és különleges szabályozásrendjének a kiépítését.
Most ezt önök már nem az első alkalommal, hanem a többedik alkalommal próbálják felpuhítani, és mondjuk ki: nem igaz az, amit az államtitkár úr mondott, hogy a cél a beépítetlenségnek a megtartása, mert éppen az indokolásnak - ha tovább tetszett volna lapozni - egy másik részében azt írják, hogy a beruházói érdekek megvalósulása érdekében fontos, hogy a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv mint fogalom előbb-utóbb kikerüljön a szabályozásból. Önök azt mondják, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások vannak itt különösen szem előtt tartva, de tudjuk, hogy ilyennek bármilyen beruházást lehet minősíteni, egyetlenegy kormányrendelet kérdése csak az egész.
És ha már a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv kérdése merült fel, noha ebben a kérdésben Kepli képviselőtársunk fog még bővebben szólni, azért egyet hadd említsek meg: a Club Aliga esetét. Tudjuk, hogy a Joav Blum által tervezett sukorói beruházáshoz képest tízszeres kárérték jelenhetett meg ott körülbelül, ami a magyar államot érte, itt egy Zvi Frank nevű beruházóval találkozhatunk, mind a kettő a kies Izraelből érkezett Magyarországra. Na, ezt csak úgy zárójelben gondoltam megemlíteni.
Viszont mind a két esetben, különösen itt a Club Aliga esetében volt problémás a vízpart-re-ha-bilitá-ciós tanulmányterv, ami egy TNM-ren-de-let-ben vált jogszabállyá, és igen, a beruházásnak az egyik fő akadálya volt. Akkor, annak idején, amikor még én is, illetve Budai elszámoltató biztos úr is büntető feljelentést tettünk ebben a kérdésben, bizony azt a rendeletet sértette meg vagy kívánta volna megsérteni a beruházó, és ez volt a büntetőfeljelentésünk egyik alapja. Tehát önök most ezt a szabályozási keretet akarják eltörölni. Vajon kinek az érdekében? - merül fel joggal a kérdés.
Balatonakarattya tekintetében: hát igen, a rokonok szép számmal vannak, ezért gondolom, hogy a fejlesztési források - amelyekről itt a fideszes képviselőtársunk beszélt - szűkössége akadályozta a balatonakarattyai területrész vagy településrész fejlődését. Most ezek után ez meg fog változni, és valóban a felvirágzás ideje fog következni. Már csak azért is, mert egyébként Kenese és Akarattya viszonylatában igenis jól járt Akarattya, pont a vízpart kapcsán, arányosan jóval több vízparti rész jutott neki, mint ami Kenesének maradt. Nem beszélve arról, hogy pont maga a kenesei országgyűlésnek a helye is Balatonakarattyához került, ami egy kicsit furcsa ellentmondás szerintünk.
Az Otrt. kapcsán a következőt akarom elmondani. Nem ez az első eset, hogy az országos területfelhasználási kategóriák, illetve a kiemelt megyei és térségi területfelhasználási kategóriák között, illetve az alatt lévő települési kategóriák vagy egységek közötti százalékokat önök változtatják. Jelenleg ott tartunk, hogy 75 százalék, illetve 75 százalék. Tehát az országos és a megyei, illetve a megyei és a települési között 75 százalék, illetve 85 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül kétharmada ténylegesen erdő annak az egyébként erdőgazdasági területfelhasználási kategórián belül erdőgazdálkodási térségbe sorolt, az Otrt.-ben megjelenő területeknek, tehát a kétharmada az, ami valójában erdő. Most azzal, hogy önök a 85 százalékról leviszik 75 százalékra, már csak alig több mint a fele lesz valójában erdő. Tehát amit az Otrt.-ben lerögzítünk, hogy az erdő, az a valóságban csak a fele lesz az. Igazából én az indokolásban ezt nem láttam, hogy mi ennek a valódi oka, miért támogatható ez a gondolat, ez a lépés, és ebben a kérdésben államtitkár úrnak az expozéja sem segített, megmondom őszintén.
Azonkívül az Otrt. megváltoztatása arról is szól, hogy önök ajánlott megyei övezeteket törölnek el, és ahelyett gondolják bevezetni ezeket a bizonyos egyedi övezeti lehetőségeket. Az ajánlott megyei övezetek mindig is benne voltak az Otrt.-ben, például ilyen a tanyás térségnek a kérdése. Magyarországon ez egy nagyon jellemző, mondjuk, a dél-alföldi területre, Bács-Kiskunra, Csongrádra jellemző térségi kategória. Persze, van másik, a tájrehabilitációt igénylő terület, a szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület, illetve az árvízikockázat-kezelési terület.
(13.10)
Ezeket az ajánlott megyei övezeteket is eltörlik, de az én számomra különösen is fájó a tanyás térség mint lehetőség eltörlése. Én tudom, én értem, hogy valószínűleg ilyen egyedi térségi övezetként még valamilyen módon benne maradhat majd az egyes megyei tervekben, de tulajdonképpen miért is nem adunk ennek a fajta beépítésnek… - ami Magyarország történetének az egyik legfontosabb és területfejlesztési szempontból az egyik leggazdagabb öröksége, ami cél kéne, hogy legyen. Sőt, nemhogy ajánlott megyei övezetként, hanem kötelezően kellene, ahol megjelenik ez a fajta beépítés, ott kötelezően meg kellene hogy jelenjen a megyei tervekben mint védendő beépítési lehetőség vagy védendő beépítési mód.
De ehhez képest önök egyre inkább beszűkítik ezt a keretet, mert most már nem ez az első alkalom, hogy hozzányúlnak az ajánlott megyei övezetek lehetőségéhez, nem tudom, hogy miért. Aki ismeri az alföldi beépítési formákat, az egyébként rendkívül ritkán lakott, ritka településhálózathoz csatlakozó tanyás térségeket, az pontosan tudja és érti ennek a célját és a létjogosultságát. Tehát ezért nem gondolom, hogy ez fontos lenne. Ön azt mondta, hogy nem tudom, hány szakmai szervezettel beszéltek és egyeztettek e tekintetben. Én nem hiszem, hogy ma Magyarországon van komoly szakmai szervezet, amelyik ezen ajánlott megyei övezet eltörlését támogatná.
Úgyhogy röviden ennyit szerettem volna elmondani. Röviden, összegzésképpen még egyszer: nem fogjuk tudni támogatni ezt a törvénytervezetet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
