BANA TIBOR,
BANA TIBOR,
BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik pozitívumként értékeli, hogy a kormány tartotta magát az ígéretéhez, hiszen Lázár János tavaly év végén az Európai ügyek bizottságának ülésén mondta el azt, hogy sor kerül majd egy olyan vitanapra itt az Országgyűlésben, ahol az uniós források felhasználásáról cserélhetünk egymással eszmét. Így a mai napon a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus eredményeiről és annak következményeiről tudunk egymással szót váltani.
Amikor egy ilyen időszak mérlegét meg kívánjuk vonni, akkor mindig érdemes megnézni, hogy honnan is indultunk, mik voltak azok a célkitűzések, amiket az illetékes kormányok megfogalmaztak, és azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a folyamat végére hova jutottunk, mert csak így tudunk egy érdemi értékelést tenni.
Mik is voltak tehát azok a hangoztatott célok, amiket annak idején a szocialista-szabad demokrata kormányok megfogalmaztak? Elsősorban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővítése. Két konkrét vállalást is tettek. Az egyik arra vonatkozott, hogy 2006-hoz képest a vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték 2015-re 10 százalékkal lesz magasabb, a másik ilyen vállalás pedig az volt, hogy a közszférán kívül foglalkoztatottak száma 4 százalékkal fog növekedni, szintén 2006-hoz képest 2015-re.
Ehhez képest mi történt? Kijelenthetjük, hogy az akkori kormányzat egy olyan elosztási intézményrendszert hozott létre, amely közvetlen politikai befolyás alatt állt. Emlékeztetnék, és gondolom, sokan emlékszünk Lamperth Mónika miniszter asszony 2006 őszén kiszivárgott beszédére, melyben azzal nyugtatta párttársait, hogy ne aggódjanak a támogatások elosztásával kapcsolatban, hiszen az elvtársaknak komoly szerepük lesz a regionális fejlesztési tanácsokban, ahol a regionális fejlesztési forrásokról döntés születik majd. A szocialista-szabad demokrata kormányok idején tehát politikai alapon történt a döntéshozatal. Ez megnyilvánult a nagyberuházások vonatkozásában, és abból a szempontból is, hogy megvoltak azok a hűséges önkormányzatok, amelyek a lehető legjobban tudtak részesülni ezekből a fejlesztési forrásokból.
(A jegyzői székben Mirkóczki Ádámot
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
Hegedűs Lorántné váltja fel.)
A gazdasági racionalitástól, a tényleges fejlesztési igényektől független, sok esetben értelmetlen beruházások valósultak meg. Itt elég utalnom a 40 centiméter magas kilátó 40 millió forintból történő megépítésére, vagy a funkció nélküli Hegyalja-kapu 100 millió forintból történő felhúzására.
Összegzésképpen elmondható, hogy a látványberuházások nem szolgálták az eredetileg kitűzött célokat 2007 és 2010 között, így aztán nem véletlen, hogy sokan nagy várakozással telve várták 2010-ben az új kormány intézkedéseit.
Mit ígért a Fidesz a 2010-es választásokat megelőzően? Megszünteti a visszásságokat, felgyorsítja a pályáztatást, kivizsgálja a kétes ügyeket, és véget vet a politikai alapon történő értelmetlen pénzosztogatásnak, valamint hathatós lépéseket tesz a korrupciós jelenségek visszaszorítása érdekében.
Ehhez képest mi zajlott 2010 és 2013 között? Az elszámoltatás elmaradt, nem tárták fel a botrányos ügyeket, és a támogatások felülvizsgálatával kapcsolatban elhangzottak is üres szavak maradtak, ráadásul a pályáztatás mondvacsinált indokokra hivatkozva egy évig gyakorlatilag szünetelt, miközben átgondolatlan átalakítások történtek. Azt mondhatjuk tehát, hogy a Fidesz ott folytatta, ahol a szocialisták abbahagyták, és az önök 2010-es kormányra jutása óta eltelt időszakban is a korrupció melegágyaként működött az uniós források felhasználásának rendszere.
A helyzet tarthatatlanságára reagálva aztán 2013 augusztusában került kinevezésre Lázár János, aki kormánybiztosként azért felelt, hogy az ipari méreteket öltő lopást megszüntesse. Jelzem, hogy ebben az irányban, mint utaltam rá, nem történt érdemi pozitív elmozdulás. Azt ugyan el kell ismerni, hogy radikális személycserék és intézményi átalakítások történtek, de ezzel együtt botrány botrányt követett.
(16.00)
Viszont a támogatásokkal kapcsolatos anomáliák nem szűntek meg. A presztízsberuházások, az értelmetlen projektek, mint amilyen például a felcsúti kisvasút, hogy csak egy példát említsek, továbbra is középpontban álltak, állnak. A ciklus második felében a visszaosztások és az arcpirító túlárazások elképesztő mérteket öltöttek, Brüsszel egész operatív programok kifizetéseit függesztette fel, legutóbb a társadalmi infrastruktúra operatív program esetében történt ez.
Ha meghúzzuk a mérleget, akkor azt el kell mondani, hogy az eredetileg kitűzött két fő cél, ami megfogalmazódott a 2007-2013-as időszakra, tehát a 10 százalékos növekedés és a 4 százalékos foglalkoztatotti bővülés a versenyszférában nem valósult meg, sőt, az elmúlt években éppen ezzel ellentétes irányban történtek lépések. És a kormány egy nagyon komoly ígéretet tett a mostani, 2014-2020 közötti hétéves időszakra, miszerint - és erre Lázár miniszter úr utalt is expozéjában - a pénzek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fogják fordítani.
Itt szeretnék utalni Chikán Attila professzor úr Magyar Nemzetben tett nyilatkozatára, aki úgy fogalmazott: a korrupció lassítja a növekedést, és egyáltalán nem mindegy az, hogy kikhez is jutnak a rendelkezésre álló források. És bizony, ha azok a tendenciák folytatódnak, amiket az elmúlt évek során a Fidesz kormányzása idején tapasztalhattunk, akkor ebből a szempontból egyáltalán nem lehetünk nyugodtak, mert nem a magyar gazdaság növekedését, hanem a haverok segítését fogják majd szolgálni ezek a pénzek, holott a gazdasági élet szereplőinek kiszámíthatóságra, tervezhetőségre lenne szüksége, munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő beruházásokat kellene középpontba állítani a presztízsberuházásokkal, látványberuházásokkal szemben, és nagyobb összegeket kellene fordítani a kutatás-fejlesztés, a kis- és középvállalkozások támogatására. Én több alkalommal jeleztem az Európai ügyek bizottságának ülésén, hogy szeretnénk azt, ha a bizottság folyamatosan tájékoztatást kaphatna az uniós források ebben a ciklusban történő felhasználásáról, bízom benne, és bólogat miniszter úr, hogy ez így is lesz a jövőben.
De összegzésképpen, ha meg akarjuk húzni a mérlegét a 2007-2013-as időszaknak, és ha ezzel együtt értékeljük azt az eltelt időt, ami a 2014-2020-as hétéves költségvetési ciklusban történt, akkor csak abban lehet bízni, hogy a választópolgárok 2018-ban olyanokra bízzák majd a kormányzást, akik valóban a nemzeti érdekeket, a gazdaság fellendítését kívánják szolgálni, nem pedig egy mutyirendszer működtetésében a haverok érdekeinek mindenek fölé helyezésében lesznek érdekeltek. A Jobbik ezen dolgozik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
