NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A csepeli fejlesztésekről szeretnék beszélni önöknek, amelyeket európai uniós támogatásokkal hajtottunk végre, de előtte engedjék meg, hogy néhány gondolatban reagáljak itt az előttem hozzászólókhoz.
Én azt látom, hogy az ellenzék részéről a legnagyobb probléma az, hogy savanyú a szőlő, hogy még nem vagy már nem, vagy amikor lehetőség lett volna, akkor nem úgy, de nem ők költik ezt a pénzt, nem ők rendelkeznek a pénz fölött (Dr. Józsa István: Ki rendelkezik? Mondd már meg, ki rendelkezik?), és ez rendkívüli módon fáj. Ugyanúgy, mint az élet egyéb területén is, a hatalomból való kiszorulás, a hatalomért való küzdelem látszik ebben a mai vitanapban is. (Dr. Józsa István: Szereted a hatalmat?)
Különösen érdekes volt Szabó Szabolcs képviselő úr hozzászólása, aki feltette a szakértői sapkát, és szakértőként tetszelegve próbált hozzászólni ehhez a kérdéshez. Nem is egészen értettem, mit mond (Gőgös Zoltán: Az nem az ő hibája!), de azért az nagyon furcsa volt, hogy a saját pártját úgy határozta meg, hogy az ő pártja aztán biztosan nem lehetett részese a 2007 és 2010 között elharácsolt pénzek megszerzésének. Azért úgy hívják a pártjának a vezetőjét, hogy Bajnai Gordon, aki minden idők legkorruptabb kormányzásának az egyik miniszterelnöke volt, a miniszterelnöki tanácsadókat ekkoriban Szigetvári Viktornak és Juhász Péternek hívták. Szigetvári Viktorról tudjuk, hogy továbbra is kezében tartja Szabó képviselő úr pártját, és többek között ő az, aki szeretné a rezsicsökkentést teljes egészében megsemmisíteni és piaci alapúvá tenni Magyarországon többek közt, mondjuk, az ivóvíz-szolgáltatást, teljes egészében piaci alapúvá. Juhász Péterről meg azt lehet tudni, hogy most egy nagyon élelmes belvárosi képviselőként fúr-farag mindent, de előtte azért mégiscsak a jointok meg a kábítószeres cigaretták legalizálásáért küzdött a kendermagos mozgalomban. (Gőgös Zoltán: Mi köze van ennek a napirendhez, elnök úr? Úgy őszintén!) Tehát azt hiszem, a szakértői sipka nem szakértői, hanem inkább csörgősipkára sikerült.
Az elvtársak problémája is elég érdekes, tehát azok, akik az emberek érdekében úgymond felszólalnak és emberanyagról beszélnek, számomra olyanok, mint az a pedagógus, aki szervezte a sztrájkot, és gyerekanyagról szólt.
Másrészről pedig a bizottságok hiánya. Regionális fejlesztési tanácsok voltak ezek a bizottságok, ha még jól emlékszem a nevére, elnök úr. 2010-ben együtt ültünk az egyik ilyen regionális fejlesztési tanácsban, ez a közép-magyarországi volt, ahol gyakorlatilag három pogácsa megevése meg két üdítő elfogyasztása után, közben, előtt semmi mást nem tudtunk csinálni, mert az elvtársak kipucolták a kasszát ezen a területen teljes egészében, és gyakorlatilag fedőszervként, gittegyletként működött ez a bizottság. Teljesen igaz volt erre a bizottságra az az angol mondás, hogy a teve egy olyan ló, amit egy bizottság tervezett.
Nos, a 2007 és 2013 közötti pénzek elköltésében Csepel jelentős részt vállalt, és gyakorlatilag három nagy területre érkeztek Csepelen pénzek. Az egyik ilyen terület a szociális célú városrehabilitáció, amit önök folyamatosan számonkérnek, számonkértek a rezsicsökkentés kapcsán. Ekkor is mondtam, hogy három nagy lakótelep újult meg Csepelen, és itt olyan programot tudtunk az Európai Unió segítségével, több mint 4,3 milliárdos támogatásával megcsinálni, az egyik olyan pilotprogram volt, amiben egyébként semmilyen állami pénz, semmilyen kerületi, illetve semmilyen tulajdonosi pénzt nem kellett felvonultatni, hanem a teljes projektet az Európai Unió finanszírozta. Közben csak egy adatot engedjenek meg! Több mint 800 embert érintett ez a projekt, 1,6 millió forinttal emelkedtek meg a lakások árai ezen a csepeli lakótelepen, de egyébként ez mindegyik beruházásra igaz volt.
Tehát teljes egészében hazugság az, hogy azokon a területeken, ahol szegényebbek élnek, ahol akár a földrajzi, akár a társadalmi, szociális különbségek megjelennek, ott érzéketlen lett volna a kormány akkor, amikor ezeket az európai uniós pénzeket a fejlesztésekre, a bővítésekre és a komfortosabb környezet kialakítására irányozta. De ugyanígy újultak meg ebből a keretből iskolák, óvodák, óvodai-férő-hely-bővítés volt, új óvoda épült Csepelen, tornatermek épültek Csepelen. Összességében erre a területre 5,1 milliárd forint érkezett, és ebből az Európai Unió, ahogy az előbb említettem, 4,3 milliárd forintot szánt.
A másik ilyen nagy terület az infrastruktúra. Igenis szükség volt infrastrukturális beruházásokra, szükség volt betonra, acélcsőre, mélyépítésre, magasépítésre, mert az egyik ilyen beruházás a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és egyéb kiegészítő létesítményeinek, a különböző átemelő-telepeknek a fejlesztése és bővítése volt. Ennek következtében például itt Csepelen tisztítjuk a fővárosi szennyvíz több mint 60 százalékát, és így a teljes szennyvíztisztítottság a fővárosban 95 százalékosra emelkedett. 350 ezer köbméter szennyvizet tisztít meg a Budapesti Központi Szennyvíztisztító.
És ehhez kapcsolódott, igaz, jóval később, mint kapcsolódhatott volna, mert már előbb hozzá lehetett volna kapcsolni Csepel teljes csatornázottságát, amit egyébként először 1972-ben ígért meg az akkori tanács, és akkor onnantól kezdve folyamatosan elvtársi választási ígéretek voltak; természetesen először még tanácsi, aztán 2010-ig pedig a Szocialista Párt ígéretei. Aztán 2013-ban megvalósult, ami 54 kilométer csatorna elhelyezését tette lehetővé, és több mint 4 ezer család csatlakozását, mégpedig oly módon, egyedülálló módon Magyarországon, hogy senkinek egyetlenegy fillér településfejlesztési vagy közműfejlesztési hozzájárulást, teljesen mindegy, hogy hívjuk, nem kellett fizetni Csepelen, tehát az emberek ingyen csatlakozhattak a csatornára.
Ez a pénz került egyébként a csepeli gerincút megépítésére is. Itt azért egy pillanatra megállnék, mert gyakorlatilag a csepeli gerincút, ha úgy tetszik, ennek a 2007-13-as időszaknak az egyik állatorvosi lova, ugyanis ezen csak picit lehetett már változtatni. Tehát a szerződéseket oly módon lehetett változtatni, hogy azokon a műszaki ostobaságokon és egyéb problémákon, pénzügyi problémákon, amelyeket 2010-ben megörököltünk, még lehetett javítani, de az egész projekten már nem. Ugyanis a csepeli gerincút megépítését az elvtársi világban összekötötték egy kis ingatlanbiznisszel, és Csepel legértékesebb belvárosi területén megy ma keresztül - ez a Teller Ede utca egyébként a mai nevén - a 2,5 kilométeres csepeli gerincút, amely aztán ennek a tervezésnek köszönhetően 7,2 milliárd forintba került összességében, majdnem 5 milliárddal támogatta ezt egyébként az Európai Unió. Ugye milyen érdekes, hogy Csepelen a gerincút kilométerenként többe került egyébként, mint az M6-os autópálya? Tehát ezen már nem lehetett változtatni; sokkal jobb lett volna, ha az eredeti szándéknak megfelelőn a gyáron keresztül, lent a Duna-parton épül ki ez az út, akkor ma már csatlakozhatott volna a Csepel-szigeti gerincúthoz és megkerülhető lett volna az összes lakott település.
Nagyon érdekes Csepelen, erre nagyon kevesen gondolnak, hogy összesen 62 kis- és középvállalkozás kapott európai uniós támogatást. És a betonhoz csak annyit, hogy ezek a következők: munkahelyteremtésre, telephelyfejlesztésre, képzésre, integrált rendszerek bevezetésére, informatikai fejlesztésre, technológiai fejlesztésre, minőségirányítási rendszer bevezetésére, gyártósorok vásárlására és még nagyon sok minden egyéb, akár szellemi, akár know-how tekintetében is újdonságnak számító fejlesztésre ment.
(16.50)
Tehát nem igaz az, hogy itt kizárólag betonra ment az európai uniós pénz. Csepelen ez egy 5,8 milliárdos beruházást jelentett ennél a 62 kis- és középvállalkozásnál, amit az Európai Unió 3,2 milliárd forinttal támogatott.
Nos, én azt gondolom, hogy ezek a csepeli fejlesztések összességében 198 milliárdot tettek ki, ebből az Európai Unió 129 milliárddal járult hozzá ezekhez a fejlesztésekhez, és ezek meghozták a kedvező hatásukat mind Csepel gazdasági életére, mind pedig a lakosság komfortérzetére, a lakosság gazdagodására. Úgyhogy én azt hiszem, hogy az új fejlesztési időszaknak is Csepelen bizakodva nézünk elébe, mindenféleképpen szeretnénk kapcsolódni az ipari parkok, a logisztikai fejlesztésekhez, sport- és kulturális fejlesztésekhez és a kkv-k további támogatásához. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
