DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, alapvetően egyetértünk azzal, hogy a köztisztviselőkkel kapcsolatos törvény bekerül elénk, csak sok mindennel nem értünk egyet, ami ebben szerepel, illetve az alapkoncepciójával sem. Elsősorban azért nem, mert ez a törvénytervezet teljesen más formában már megjárta a közvéleményt, végigjárta azokat a szervezeteket, amelyek ezt véleményezték, majd ezt követően tudomásunk szerint egy teljesen újfajta törvény került, nem pedig a leegyeztetett, a szakszervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel leegyeztetett törvénytervezet került ide benyújtásra.
Ebből is adódnak a problémák, pontosan azok a változások, amelyek le lettek egyeztetve az érdekképviseleti szervekkel, módosultak. Mi is lenne a legfontosabb? A köztisztviselői szférában nagyon régen nem volt bérrendezés, ami baj, önmagában is problémát jelent. De az, hogy már korábban is a béka feneke alatt volt, bocsánat a kifejezésért, az önkormányzati dolgozók bére, a köztisztviselők bére, sajnos nagyon nagy probléma, főleg abban az esetben, amikor ezek az önkormányzati dolgozók vagy közszolgálati dolgozók csak középfokú végzettséggel rendelkeztek. Sok esetben ez azt jelentette, hogy a minimálbér környékén volt a bérük, illetve a garantált bérminimumot kapták meg. Gyakorlatilag az előmeneteli rendszerük sem volt megfelelő.
Tehát abban egyetértünk, hogy mindenképpen hozzá kellett nyúlni ehhez a törvényhez. De így kellett-e hozzányúlni? Alapvető problémánk ezzel az, hogy köztisztviselő és köztisztviselő között ez a törvény alapvető különbséget tesz a jövőben. Azok a köztisztviselők, akik eddig 20 éven keresztül, 25 éven keresztül ugyanolyan díjazás alapján, ugyanolyan elvek alapján kaptak bért, ugyanúgy kellett ellátni a feladatukat, majd a feladatukat ugyanúgy el kell látni most is, de a díjazást nem ugyanolyan elvek alapján fogják megkapni, nem teszik hozzá.
Ahogy itt nekünk miniszter úr elmondta az ötpárti egyeztetésen, hogy az a terv, hogy többféleképpen megkülönböztetjük majd a köztisztviselőket, és lesznek majd állami köztisztviselők, lesznek majd önkormányzati köztisztviselők és lesznek majd magán-köztisztviselők, ezzel sem lenne önmagában probléma, ha ezt a kérdést a kormány úgy kezelné, hogy egyszerre próbája megoldani ezt a problémát, fölvállalva azt, hogy ez valóban többletmunkát jelent. De hogy ne különböztessük meg, ne tegyünk különbséget, méltatlanul ne soroljuk hátra, mondjuk, az önkormányzati tisztviselőket, ebben az esetben ezért erre lett volna szükség.
Tehát az, hogy megkülönböztetjük őket és kiemeljük most az állami köztisztviselőket, kiemeljük most a járási hivatalokban dolgozó köztisztviselőket, és ők megkapják a bérfejlesztésüket, megkapják az új törvényt, az új előmeneteli rendszert, ezzel semmiféleképpen nem tudunk egyetérteni. És jó lesz-e ez az új előmeneteli rendszer? Álláspontunk szerint a korábbi sokkal jobb volt, és az érdekképviseleti szerveknek is ez a véleménye, hogy sokkal jobb volt a korábbi előmeneteli rendszer. Álláspontunk szerint az objektívebb volt. Nyilván államtitkár úr és miniszter úr is elmondta az ötpárti egyeztetésen, hogy ők azt szeretnék, hogy a dolgozók inspirálva legyenek, az egyéni teljesítményüket tudja majd díjazni a munkahelyi vezető, ezáltal előrébb tudja őket sorolni, különbséget tudjon tenni dolgozó és dolgozó között.
(19.40)
Azonban ez a törvény olyan szélesre tárja ezeket a kereteket, hogy teljes mértékben a szubjektivitásba viszi át a köztisztviselők előmeneteli rendszerét, és ezt mindenféleképpen nagyon súlyos problémának látjuk. Akár az is előfordulhat, hogy egy dolgozó majd 20-22 évig nem fog tudni előrelépni, nem fog tudni főleg az utolsó szakaszba, hiszen négy szakaszra osztja a köztisztviselői életpályát, és azon belül van lehetősége a munkahelyi vezetőnek, hogy meghatározza a bért, de óriási, nagyon-nagyon széles keretben. Ez a szubjektivitás nem biztos, hogy jó dolog. Adott esetben egy megfelelő munkahelyi vezetőnél akár jó is lehet, de pontosan fordítva is elsülhet, tehát nem lesz kiszámítható egy köztisztviselő, egy állami köztisztviselő számára az előmenetele. Ha neki úgymond a képe - bocsánat a kifejezésért - nem tetszik a munkahelyi vezetőjének, akkor 20-25 évig semmifajta előmenetelre adott esetben nem számíthat akkor sem, ha megfeszül a munkában, mert nem szimpatikus a főnökének. Mindezek olyan problémák, amelyek miatt azt gondolom, ez a része a törvénynek semmiféleképpen nem lenne támogatható. Tehát a szubjektivitás az előmeneteli rendszer hibái között az egyik legfontosabb, az, hogy csak négysávos az előmeneteli rendszer.
Egy nagyon fontos probléma, hogy nem tesz különbséget a képzettségben. Itt az is felmerült előterjesztői szinten, hogy milyen jó dolog az, hogy alapbéresítjük a nyelvvizsgát. Igen, de alapbéresítjük azokét is, akiknek nincs nyelvvizsgája? Miért kelljen valakinek 1-2-3 nyelvvizsgát letenni? Miért kelljen egy dolgozónak második diplomát vagy harmadik diplomát szerezni, amikor ez alapbéresítve van? Neki nem lesz több ettől a fizetése. Lesznek a kötelezően előírt képzések, azon túl pedig az, hogy valaki többletképzést végez, hogy még egy diplomát szerez, amit esetleg tud alkalmazni a munkahelyén, mindezek nem lesznek megbecsülve, mint ahogy a korábbi törvény honlapján erre lehetőség volt, most már nem lesz. Tehát azt gondolom, pontosan az ellentétét éri el a törvényhozó, illetve a javaslattevő, mint amit az indoklásban szerepeltet, hogy képzettebbek legyenek, hogy inspirálva legyenek a magasabb képzettség megszerzésére. Álláspontom szerint ez a törvény erre nem alkalmas. Pontosan fordított lesz. Ez a több évtizedes helyben járás lehetősége, az előmeneteli rendszer hiánya is nagyon fontos hibája a törvénynek.
Említettem azt, hogy 60-70 ezer forint körüli nettó bér egy középfokú dolgozó bére a közszolgálati szférában, és ez nagyon nevetséges. Azzal egyetértünk, hogy a fizetésemelés mértékének 30 százaléknak vagy attól magasabbnak kell lennie. Azonban mindenféleképpen fontos hangsúlyozni, hogy egyformán, minden köztisztviselőre vonatkoznia kell. Ezt a módosítást, ezt a fajta emelést, fizetésemelést mindenkinek meg kell kapnia. Ezzel kapcsolatosan Hegedűs Lorántné képviselőtársammal adtunk be a költségvetési törvényben is módosítást, hogy hogyan lehet ezt a legkönnyebben és a legegyszerűbben megoldani és általánossá tenni: ez pedig az illetményalap módosítása. Valamennyi érdekképviseleti szerv egyébként, önkormányzati érdekképviseleti szerv vagy köztisztviselői érdekképviseleti szerv ezt javasolta, vagy a szorzószámok növekedését, vagy pedig az alapilletmény növelését, és ezzel lehetett volna elérni átlagosan egyformán a 30 százalékos bérfejlesztést. Úgy tudom, a korábbi javaslatok is erről szóltak. A kormány erről tárgyalt az érdekképviseleti szervezetekkel, tehát nem is értjük azt, hogy miért került sor egy homlokegyenest másfajta változtatásra. Igen, megértjük, hogy költségvetési okokból, de elfogadni nem tudjuk, hogy mások ezt most nem fogják megkapni, csak a köztisztviselőknek egy rétege lesz az, aki ezt megkaphatja.
Még egy problémára szeretném felhívni a figyelmet - több problémája is van még ennek a törvénynek -, ez pedig a jogviszony megszüntetése. Úgy érzem, ez a törvény nem alkalmas arra, hogy megfelelő garanciákat adjon a köztisztviselőknek arra, hogy a jogviszonyuk megszüntetése esetén ki tudják használni azokat a lehetőségeket, amelyek őket megilletnék, itt elsősorban jogorvoslati lehetőségekre gondolok. Nyilván a bírósági felülvizsgálat rendelkezésére áll, de azt gondolom, általában sérti a dolgozó és egy közszolgálati dolgozó érdekét az, amennyiben bizonyos esetekben még csak azt sem teszi kötelezővé a törvény, hogy a védekezését elő tudja adni, amikor neki a jogviszonyát megszüntetik. Az „audiatur et altera pars” - hallgattassék meg a másik fél is - alapelve, úgy gondolom, súlyosan sérül ebben a törvényben, amikor erre nem biztosít lehetőséget a jogszabály. Itt beszélhetnénk arról, hogy amikor hat hónapra áthelyezik a köztisztviselőt, amikor más munkahelyen kell munkát végezni, itt sincsenek meg a megfelelő garanciális szabályok, ugyanúgy, mint ahogy a jogviszony megszüntetésénél, tehát ilyen alapvető problémákat látunk ezzel a törvénnyel kapcsolatban.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
