APÁTI ISTVÁN,

Full text search

APÁTI ISTVÁN,
APÁTI ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondta Mengyi képviselő úr néhány perccel ezelőtt, hogy nagyobb részben bankokról szól a javaslat. Mit olvashattunk ma reggel 7 óra 35 perckor a Privát kopón? Semmi meglepőt: 6 milliárdos közútfenntartói kartellt derített fel a rendőrség. Lehet, hogy ezek a cégek is Bangkokban voltak bejegyezve, s akkor lehet, hogy így szól bankokról a javaslat.
De félretéve a tréfát, mert amúgy véletlenül sem vagyok vicces kedvemben, elképesztő meséket szőttek itt, már-már mondakört ezen javaslat köré, és mindenről beszéltek, csak a lényegről nem. Értem, hogy a főnök ezt adta utasításba, emberileg természetesen meg tudom érteni a cselekvések vagy a mondatok mögötti motivációkat, de szakmailag nem tudok ezekkel egyetérteni.
Először Csepreghy államtitkár úr szavaira reagálnék. Valóban úgy volt, ahogyan elmondta. Arról beszéltünk a mezőgazdasági szektor kapcsán, hogy érdemes lesz felülvizsgálni, hogy a 25 milliós korlátot vagy feljebb toljuk, vagy pedig adott esetben eltöröljük, illetve a támogatásintenzitás szabályaival kombináljuk, hiszen akkor a Jobbik részéről leginkább azt tartottam vitathatónak, hogy abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozó esetében - és döntően kisvállalkozókról vagy maximum közepes méretű családi gazdaságokról, vállalkozásokról beszélek - a támogatás intenzitása nem éri el az 50 százalékot sem, vagy legfeljebb az 50 százalékot éri el, és legalább fele részben vagy több mint fele részben a saját pénzét teszi bele valaki egy fejlesztésbe, persze azon túl, hogy kap támogatást is, akkor elgondolkoztató az, hogy milyen összeghatártól terhelje közbeszerzési kötelezettség.
De itt nem erről van szó. A közbeszerzési eljárás alóli kivételi szabályok, kivételi kör meghatározása, a mentességi szabályok megalkotása persze közvetve, távolról kapcsolatban áll ezekkel a szabályokkal, de ez kicsit olyan erőltetett párhuzam, mint amikor azt mondjuk, hogy a csivava is kutya meg a közép-ázsiai juhász is kutya, mind a kettő kutya, de ezenkívül semmilyen azonosság vagy hasonlóság nem lelhető fel kettejük között. Persze, mind a kettő a közbeszerzési törvény joganyagához tartozik, no de hát a mentességi szabályok, a kivételi kör meghatározása, a kizáró okokkal - mert erről szól ez a történet - a támogatás szabályainak pontosítása, módosítása, illetőleg a kizáró okokkal kapcsolatos szabályanyag átdolgozása egy teljesen más irányú javaslat.
Vajon nem arról van-e szó, nem arról szól-e a történet, hogy nemrég egy Andy Vajnához, vagy most már újabb nevén Vajna András Györgyhöz köthető, kartellezéssel kapcsolatos versenyfelügyeleti határozat másnapján nyújtották be ezt a javaslatot? Vajon nem Vajna papától érkezett-e ez a fajta figyelmeztetés vagy megrendelés, hogy kedves fideszes képviselők, valamit kellene kezdeni ezzel a helyzettel, különben az adott cég legalább három évig nem indulhat el közbeszerzési eljárásokban? Nem állítom, csak felteszem a kérdést, hogy a május 9-ei határozat és a május 10-ei benyújtás nem gyanús-e. Felettébb gyanús, mondhatnánk.
Miről szól ez a történet? Nemes egyszerűséggel arról szól, hogy ami eddig kötelezően alkalmazandó kizáró ok volt egy eljárásban, tehát az ajánlatkérő nem mérlegelhette, kötelezőleg be kellett hogy tegye a kizáró okok közé, azt most a választható kategóriába sorolják át, ami lehet, hogy a jogban járatlan vagy a közbeszerzésekben rutinnal nem rendelkező személyek számára jelentéktelen kis apróságnak tűnik, de valójában a súlya óriási, hiszen sem ajánlattevőként, sem, ha a régi kifejezéssel akarok élni, 10 százalékon felüli vagy 10 százalék alatti alvállalkozóként, sem részvételi jelentkezőként ezek a szereplők nem vehetnek részt, hiszen ha ezt kötelezően alkalmazni kell és az ajánlatkérő nem tud mérlegelni, nem tud az ő javukra „tévedni”, akkor ezen gazdasági szereplők közbeszerzési eljárásokban való részvétele, szerepvállalása eleve automatikusan, ha úgy tetszik, a törvény erejénél fogva kizárt. Így viszont ha az ajánlatkérő némi sanda egymásra kacsintással úgy dönt - mert a módosítás után már megteheti -, hogy ezt a kizáró okot nem alkalmazza, akkor egy ilyen súlyos szankcióval, ilyen súlyos joghátránnyal sújtott cég, cégcsoport vagy cégek nyugodtan részt vehetnek akár sokmilliárdos értékű közbeszerzési eljárásokban is, legyen szó akár uniós, akár hazai támogatási forrásokról. Nyilván döntően uniós támogatási forrásokról beszélünk. S a tét óriási, mert évente legalább ezermilliárd forintot költünk el, vagy annál még sokkal többet is közbeszerzési csatornákon keresztül.
Én annak semmifajta józan jogpolitikai indokát nem látom, meg gazdaságit is alig-alig, hogy jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti szankcióval érintett cégek ilyen jellegű kvázi mentességben vagy mentesítésben részesüljenek. Hiszen ha a választható kizáró okot nem választja majd az ajánlatkérő, nyilvánvaló szándékoktól vezérelve, akkor gyakorlatilag mentesíti a közbeszerzési következmények alól ezeket a cégeket, hiszen akik amúgy nem indulhatnának, így nyugodtan elindulhatnak, de nemcsak elindulhatnak, hanem meg is nyerhetik ezeket az eljárásokat, hozzájuthatnak építési beruházásokhoz, szolgáltatásmegrendelésekhez, árubeszerzésekhez, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Egyébként is sokat lazítottak már ezeken a szabályokon 2010 tavasza óta, hiszen ha abba gondolunk bele, hogy az egybeszámítás szabályai vagy éppen a részekre bontás tilalmához kapcsolódó szabályok hogy változtak, a pénzügyi, gazdasági vagy műszaki szakmai alkalmassági szempontok hogy változtak, akkor azt látjuk, legalábbis a Jobbiknak ez a véleménye, hogy a korábbi, véleményem szerint szigorúbb vagy nehezebben kijátszható szabályokhoz képest, pláne az egybeszámítás szabályai esetén, jelentősen, nagyon sokat lazítottak.
(15.30)
Korábban ezek sokkal szigorúbb, sokkal kevésbé megengedő, megszorító jellegű szabályok voltak. Most már azért ezeket sokkal, nemcsak rugalmasabban lehet alkalmazni, önmagában azzal nem lenne baj, ha valami rugalmas, hanem a visszaélésre is sokkal szélesebb körű lehetőséget biztosít az egybeszámítás szabályanyaga is; a kizáró okokkal kapcsolatos ilyen módon való játszadozás, ami kötelező volt, most már csak fakultatív lesz, ez pedig egészen tágra nyitja ezeket a kapukat. Hát, hivatkoznak itt uniós irányelvekre meg irányelveknek való megfelelésre. Mondják már meg azt nekem, hogy ha ennyire fontosak az uniós irányelvek, korábban például több jobbikos javaslat is azért vérzett el, mert azt mondták, hogy önöknek egyébként tetszik, szimpatikus, a gazdaság érdekeit szolgálja, egyet is értenek vele, na, de hát az Unió nem engedi, uniós irányelvekbe ütközik, mert ezeket önök akkor alaposan átnézték. 2010 óta az új közbeszerzési törvény megalkotásánál, a módosításoknál is érdekes módon soha nem tűnt fel önöknek ez. Ez soha nem tűnt fel önöknek, csak amikor Andy Vajna egyik cégével probléma van, másnap hirtelen feltűnik. Hát, 24 órán belül valaki jelzi, hogy hopp, kedves kollégák, egy fontos irányelvre nem figyeltetek.
Ez mennyire életszerű, egész őszintén? Semennyire. Megértem, hogy védeni kell a védhetetlent, de azért lássuk be, hogy itt nagyon komoly aggályok merülnek fel. Nem akarok én leragadni Andy Vajnánál, mondhatnám bármelyik, kormányhoz közeli vagy éppen „a” Viktorhoz közeli cég vagy cégcsoport vezetőjét, akik ennek bármilyen gazdasági vállalkozás, bármilyen jellegű vállalkozás esetén komoly előnyeit láthatják. De nem kell olyan messzire menni, elég, ha ma reggel beütötték a közbeszerzés kifejezést a keresőbe. A keresés eredménye 52 találat csak a május 20-24. közötti néhány nap termése. Ennek is csak a teljesség igénye nélkül néhány főcímét szeretném felolvasni, hogy a „közbeszerzés” szó esetén mit dob ki a kereső.
Nem stróman, csak a szerencse és a Jóisten segíti - meg persze Orbán Viktor is, ezt én teszem hozzá - Mészáros Lőrincet. Blog. Ezt, hogy közútfenntartói kartellt leplezett le a rendőrség, a Privátkopótól már idéztem. Több száz millió megy el láthatósági mellényekre - ezt a Propeller írja. Ezt a 6 milliárdos kartellgyanút a 168 óra, a dehir.hu és több portál említi. Közbeszerzés nélkül szerződött az állami cég - napi.hu, P: Sándor - véleményem szerint nem Pintér Sándorról van szó -, P. Sándor és a kartell rosszul járt. Hamvába holt a Főkefe ERP-rend-sz-erének beszerzése. Aztán, kérem szépen, nagyon sok, nagyon sok portál foglalkozik az MNB-alapítványok közbeszerzés nélküli, közbeszerzéseket megkerülő joggyakorlatával: Nem volt közbeszerzés az MNB-alapítványoknál, Egyetlen közbeszerzést sem írtak ki Matolcsyék alapítványai, Az MNB-alapítványok is bevallották, soha semmilyen közbeszerzés nem volt.
Na, hát most persze itt még lesz, ennyivel mondjuk, még mindig beljebb vagy előrébb vagyunk. De, tisztelt hölgyeim és uraim, kedves kormánypárti képviselők, innentől már tényleg csak egy lépés, hogy azt mondjuk, nincs itt szükség közbeszerzésre. Mert egyébként úgyis annak adják oda a munkákat, úgyis azok nyerik el a pénzt, akiket önök akarnak, akikre önök, a helyi kiskirályaik rámutatnak vagy „a” Viktor, mert az a legfontosabb, rámutat. Akkor nem kell ez a macskázás! Most a kizáró okok, hogy melyik a kötelező, melyik a fakultatív, a visszatérítendő támogatásokról vagy kombinált, vegyes típusú pénzügyi eszközökről beszélünk, milyen értékhatártól, milyen támogatásintenzitástól határozzuk meg a közbeszerzési kötelezettséget vagy az alatt mentesítjük a gazdasági szereplőket, vagy éppen a támogatásban részesülteket.
Nekem nagyon úgy néz ki, csak most kifejezetten államtitkár úrnak címzem, hogy a mezőgazdasági szektor esetén, maradjunk ennél a példánál, ennél a szektornál, ahol valóban kisgazdák, kisvállalkozások, közepes méretű gazdasági vállalkozásokhoz jutna el az a forrás, ami nélkül nem tudnak fejlődni, nem tudnak megmaradni, ott nem akarunk annyira könnyíteni. Megvan a lehetőség. Értem, államtitkár úrban megvolt a korrektség meg a jó szándék, ezt tényleg őszintén nagyra értékelem, meg azt a fajta nyitottságot, hogy vizsgáljuk felül, nézzük meg egymásfél éven belül, ha indokolt, akkor segítsünk ennek a szektornak, segítsünk ezeknek a szereplőknek.
De most, jelen állás szerint mégis azt látom, hogy ott nagyon nehezen, nagyon sok érvelés kell ahhoz, hogy a könnyítés eljusson, amíg versenyfelügyeleti jogsértéseket vagy versenyjogi jogsértéseket elkövető cégek esetén ilyen nagyon finom, nagyon érsebészi pontossággal megfogalmazott módon mehetnek, pikkpakk odaérnek, akár egyik napról a másikra ezek a jelentős könnyítések. Meg kellene fordítani ezt a folyamatot, és ott kellene könnyíteni, mentesíteni, egyszerűsíteni a szabályokon, ahol valóban nagy szükség van rá, mint például a mezőgazdasági támogatások felhasználásánál. És ott kellene nehezíteni, ahol éppen sok százmillió vagy éppen sok milliárd forintról van szó.
És egy mezőgazdasági jellegű közbeszerzés esetén nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy versenyfelügyeleti problémák merülhetnének fel. Ott sokszor egyébként inkább az merül fel, hogy az a sokkal gazdaságosabb, ha egy mezőgazdasági egyéni vállalkozó vagy egy gazdasági társaság maga végez el bizonyos munkálatokat, mert úgy lesz sokkal olcsóbb, költséghatékonyabb, költségkímélőbb, és nem von be külsős céget adott projekt megvalósításába, amíg itt, ahol nyilván be kell vonni más cégeket, nagyon gyorsan hajlandóak könnyíteni, segíteni. Ráadásul, megint mondom, egy olyan kizáró okról van szó, ami 2004. május 1-je óta teljes joggal, teljes megalapozottsággal része a közbeszerzési joganyagnak. Teljes mértékben indokolt, hogy a kötelező kizáró okok rendszerében szerepeljen. Ehhez eddig soha semmilyen kétség nem fért, függetlenül attól, hogy most balliberális kormányok alkották vagy módosították a törvényt, vagy éppen a Fidesz-KDNP-kormány, ehhez képest most önök leküzdhetetlen vágyat éreznek arra, hogy ilyen nagyon fontos, és eddig úgy nézett ki, hogy bombabiztos akadályt hárítsanak el azoknak az útjából, akik nem feltétlenül csak tisztességes szándékok vezérelnek.
Úgyhogy jelen állás szerint azt tudom mondani önöknek a legjobb lelkiismeretem szerint, hogy így, ebben a formában ezt a módosítást a Jobbik frakciója nem fogja tudni támogatni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me