DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Most megértem, megértem, köszönöm szépen, elnök úr. Tehát ez egy erősen vitatható megközelítés. Én azt mondom, hogy ez nem szeplőtelen, ez bizony pöttyös, úgyhogy gondolkodjanak még rajta.
A másik, hogy nem kellene közbeszerzést lefolytatniuk azoknak, akik a beszerzésüket legalább 25 millió forint értékben visszatérítendő támogatásokból vagy úgynevezett kombinált pénzügyi eszközök igénybevételével valósítják meg. De e könnyítést az uniós támogatások felhasználásának a gyorsítása magyarázza, a törvénymódosítás indoklásában történetesen az áll, hogy az új közbeszerzési törvény tavaly novemberi hatálybalépése óta eltelt időszaknak az ő gyakorlati tapasztalatai alapján szükséges a támogatásból megvalósult beszerzésekre vonatkozó rendelkezések pontosítása a vissza nem térítendő támogatások tekintetében. Ugyanakkor az árcsökkentő vagy árkorlátot az előterjesztők, illetve a kormány hozzászólója a visszatérítendő részben látta, hogy a visszatérítendő rész egy teher a vállalkozásnak, tehát akkor elemi érdeke, hogy lefelé szorítsa az árakat. Tehát neki az nem kapott pénz, mint a vissza nem térítendő, hanem igenis bizonyos kedvezményes kamatokkal, de visszatérítendő rész, ez majd kellő korlátot jelent.
Én úgy látom, hogy a legvalódibb korlátot a nyilvánosság jelentené. Tehát önök üzleti érdekre hivatkozva titkosítani akarták a Nemzeti Bank alapítványait és ugyanígy a Magyar Villamos Műveknek a vásárlásait, közpénzfelhasználásokat is. A legjobb korlát a piaci nyilvánosság lenne. Tehát vannak olyan lefutott üzletek, amikor már nem lehet az üzleti élet sérelméről beszélni, viszont az üzleti tisztességről igenis akkor lehet beszélni, ha ezek a beszerzési adatok láthatóak, összehasonlíthatóak. Úgyhogy lehet, hogy van életszerű tapasztalat a mögött, hogy a közbeszerzés lassítja, esetenként bizonyos nagyságrend alatt körülményessé teszi a beszerzést, de ha ezt, mondjuk, társítanák egy transzparens megoldással, hogyha mondjuk, nem is a konkrét összegeket, de bizonyos fajlagosokat nyilvánosságra kellene hozni, az jelenthetne olyan biztosítékot, ami talán garantálhatja, hogy nem történnek túlárazások. Mert valahol az a célja a közbeszerzésnek is, hogy gazdaságos legyen, ne legyenek benne túlárazások, és az uniós pénzek felhasználásának a tisztasága is ezt követeli meg, hogy reális kedvező árakon történjen a pénzeknek a felhasználása.
Az, hogy a versenyjogi jogsértést elkövető cégek nem kötelező kizárását kevésbé lehetne a gyakorlati okokkal magyarázni, ez is kétséges.
Az indoklásban ezekre a gyakorlati tapasztalatokra hivatkoznak, különösebb részletezés nélkül. Én megértem, hogy a jogszabályi szöveg nem tud annyira konkrét lenni, hogy 2012-ben bankokat zártak ki, de a hatályos törvény szerint eddig nem vehetett részt a közbeszerzésekben sem ajánlattevő, sem részvételre jelentkező alvállalkozó, illetve nem vehetett részt alkalmassági igazolás kiadásában olyan gazdasági szereplő, amely három évnél nem régebben meghozott jogerős és végrehajtandó versenyfelügyeleti határozatban vagy az ügyben a bírósági felülvizsgálat során megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el. Tehát ez azért egy eléggé súlyos jogkövetkezmény, amikor már joghatályossá válik egy-egy ilyen döntés. Ezt egy ilyen kiskapuval lelazítani nem szabad.
(15.20)
A kötelező kizáró ok a törvénymódosításban így átkerülne az önök által uniós analógiára hivatkozva a fakultatív kizáró okok közé, azaz az ajánlatkérő önmaga esetileg döntheti el, hogy lehetőséget ad-e ilyen elmarasztalt cégnek a bevonására vagy sem. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben egyáltalán nem lenne az probléma, ha valaki kartellezett, amíg más cég esetében ez kizáró ok lehetne. Véleményünk szerint az nem egzakt jogi szabályozás, ha ez szubjektív mérlegelés alapján történne, és ennek a kritériumai nincsenek lehatárolva.
A módosítás kapcsán egy érdekesség. Szeretném idézni a Korrupciókutató Központ hét év közbeszerzéseit áttekintő tanulmányát, amelynek során 130 ezer szerződést elemeztek ki, és arra jutottak, hogy most kétszer nagyobb az esélye annak, hogy nemes egyszerűséggel kifejezve lopnak a közbeszerzési eljárásban, mint a hét évvel ezelőtti állapot az akkori statisztika szerint.
Ezek természetesen csak becslések, de vannak olyan közgazdasági módszerek - például árértékelés -, amik erre lehetőséget nyújtanak. Tehát a Korrupciókutató Központ azt állapította meg, hogy a hét évvel ezelőttihez képest a jelen eljárások keretében kétszer annyi közpénz tűnik el. Ez nem kedvező tendencia.
Amíg a Simicska Lajoshoz köthető cégek 2013-ban - ez tényadat - 73 közbeszerzést nyertek, 2015-ben már csak nyolcat, és kérdés, hogy 2016-ban lesz-e egyáltalán ilyen. Ez csak a szubjektivitás érvényesülésének nem kifejezetten véletlenszerű voltára akar utalni. Úgy tudom, nem véletlen okok vezetnek oda, hogy a Simicska Lajos-féle cégek most nem nyernek, korábban pedig sokat nyertek.
Mindezek alapján azt javaslom, hogy az egyéni előterjesztők vonják vissza ezt a jó elképzelésüket, és próbáljanak egy olyan notifikált szöveget a szakemberekkel kormány-előterjesztésben idehozni, amely orvosolja ezt a problémát, hogy legyenek bankok, amelyek a közvetítésben részt tudnak venni, mégse nyíljon ki egy olyan kiskapu, amely láthatóan visszaélésekre adhat okot. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
