SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS
SZABÓ SZABOLCS (Független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár lehet, hogy stílszerűbb lennék, ha tisztelt jegyzőkönyvírót mondanék, mert körülbelül egy tucatnyian ülhetünk itt a teremben, tehát túl nagy érdeklődés nincs a téma iránt, ami azért is érdekes, mert egyrészt 3000 milliárd forint elköltéséről beszélünk alsó hangon - arra még visszatérek, hogy lesz ez ennél több is, ha megnyerjük a pályázatot -, másrészt jóval több OEVK, magyarul választókerület érintett, s nemcsak Budapesten, hanem vidéken is, és én azt hittem, hogy legalább az egyéni képviselők itt lesznek, de úgy látszik, hogy őket ez kevésbé érdekli. S az is látszik, hogy inkább az ellenzéki képviselőket érdekli még a kevés számú képviselő közül is, mint a kormánypártiakat.
Az természetesen igaz, és egyet is értek mindazzal, amit az előterjesztő elmondott, hogy maga az olimpia, az olimpiai eszme nagyon fontos. Én magam is és szinte az összes ismerősöm nagyon lelkesen szokott szurkolni mind az olimpián, mind a paralimpián, amióta paralimpiai játékokat is rendeznek négyévente. De egészen más tészta az, amikor arról beszélünk, hogy olimpiát, olimpiai játékokat rendezzen egy ország, hiszen mindenki tudja, hogy ez nagyon sok pénzbe kerül.
Az Együtt kezdettől fogva fenntartásokkal kezelte ezt a projektet, s nemcsak önmagában azért, mert szerintünk az ország gazdasági állapota és jelenlegi infrastrukturális ellátottsági színvonala nem megfelelő egy olimpia rendezéséhez, illetve nagyon sok olyan cél van, ami szerintünk fontosabb az országnak, mint az olimpiai játékok megrendezése, hanem azért is, mert szerintem kezdettől fogva félrekezelte a kormány ezt az ügyet. Folyamatosan ment a mostani napirendi pont kapcsán is annak az előadása a kormánypárti képviselők részéről, hogy ez mennyire nyitott folyamat volt, itt aztán mindenki be volt vonva. Jelzem, hónapokig huzakodtunk a Magyar Olimpiai Bizottsággal, hogy adják ide a tanulmányt. Nem adták ide, azt mondták, hogy nem adják ide, mert szerintük mi nem támogatjuk, tehát nem kapjuk meg. Én magam is többször telefonáltam az Olimpiai Bizottság illetékesének, Pataki Márton kollégám is hosszasan levelezett, beszélt velük személyesen is, mégsem adták oda. Aztán amikor nagy nehezen elértük, hogy Péterfalvi Attila adjon ki egy állásfoglalást arról, hogy a megvalósíthatósági hatástanulmányt márpedig nyilvánosságra kell hozni, akkor tették föl az internetre, de ez hónapokkal azután volt, hogy a parlamentben a döntést már meghozták. Magyarul, úgy született döntés, hogy például én mint országgyűlési képviselő, le voltam arról tiltva, hogy bármilyen módon is belelássak abba, hogy miről szavazunk. Remélem, hogy ezek után komolyan senki sem várta el tőlem, hogy megszavazzam.
Mit tudunk eddig az olimpiáról? Egyrészt azt, hogy a teljes költségvetési tervezet 3000 milliárd forint. Ennek egy része, ahogy Ikotity képviselőtársam is elmondta, úgynevezett szűk értelemben vett vagy nettó költség, ami nagyjából 1000 milliárd forint. Ő azért mondott 780 milliárd körüli összeget, mert az egyes versenyhelyszínek lebontásából utólagosan keletkező anyagok eladásából és más értékesítésből származik majd bevétel, és technikailag ezt ki lehet belőle vonni, de valójában 1000 milliárd forint körül lesz a szűk értelemben vett költség, és 3000 milliárd az alapeseti vagy előrehozott beruházásokkal együtt a költsége ennek az olimpiának. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez harminc új Puskás-stadion költsége, ahol 2 millió ember tudna egy adott pillanatban leülni. Tehát ez egy bődületesen nagy összeg.
A következő, amit tudunk, hogy nincs egyértelmű támogatottsága Magyarországon az olimpiának. Több közvéleménykutatás is készült az ügyben, s nagyjából úgy néz ki, hogy döntetlen közeli a helyzet, pár százalék ide-oda a támogatók és az ellenzők aránya a közvéleménykutatások szerint. Éppen ezért mi automatikusan azt gondoltuk, az a logikus megoldás, ha népszavazás van az ügyben. Ha már egyszer el akarunk verni 3000 milliárd forintot alsó hangon, akkor kérdezzük meg azokat, akik ezt a pénzt összeadják, mert ez nem a Holdról fog érkezni, ezt a magyar adófizetőknek kell kicsengetniük. De a kormány erre különösebben nem vevő.
S amit eddig még tudtunk meg tudunk, hogy létrejött az Olimpiai Pályázati Bizottság, illetve megalakult az az Olimpiai Védnökök Testülete, amit majd ezzel a törvénnyel törvényesítenek, amit Schmitt Pál vezet, de erre majd egy kicsit részletesebben is visszatérnék.
Mi történik most? Elénk került ez a bizonyos törvényjavaslat, ami részben úgy csinál, mintha már megnyertük volna a rendezést, és eléggé belemegy a részletek szabályozásába. Ez egy picit fura, de önmagában el tudom fogadni, hogy ezzel is a pályázat hitelességét próbálják bizonyítani. Bár az engem jobban zavar, hogy inkább azt érzem ki belőle, hogy azzal az eljárásrenddel és azokkal a szabályozási elemekkel, amiket beletettek, inkább azt vetíti előre ez a törvényjavaslat, hogy egyrészt a költségek brutálisan meg fognak nőni, másrészt a kivételes eljárási szabályokat már előre rögzítik, ami eléggé meglepő, merthogy még nincs a nyakunkon 2024.
Beszéljünk ezekről a kivételes eljárásokról! Ugyanaz fog történni, mint a vizes vb-nél. Látható módon kivételes építési szabályok gründolását teszi lehetővé ez a törvénymódosítási javaslat. A kormány sajátos építési szabályokat alkothat majd. Ez azért érdekes, mert bőven lenne még idő arra, hogy a rendezési szabályokat, építési szabályokat úgy alakítsák át a szokásos menetrendben, hogy az megfeleljen a városépítészet meg a városrendezés hagyományos feltételrendszerének, de mondom, ugyanaz néz ki ebből az egészből, mint a vizes vb kapcsán, hogy folyamatosan kivételes szabályokat akarnak alkotni, márpedig a városépítés és a városrendezés nem egészen így működik normál körülmények között.
Aztán létrehoznak nagyon sok új testületet. Törvényesítik az Olimpiai Védnökök Testületét, amiről szó szerint azt írják, hogy Magyarországon elismert és közmegbecsülésnek örvendő személyekből álló reprezentatív, egyeztető, véleményező, javaslattevő testület. Ennek a vezetője a NOB magyar tagja. Név szerint nem írták bele a törvénybe, de mivel a NOB-nak egy magyar tagja van, Schmitt Pál, ezért nyilvánvalóan Schmitt Pál lesz a vezetője, akiről azért nehéz lenne azt mondani, hogy közmegbecsülésnek örvendő személy, lévén, saját maga is úgy értékelte, hogy doktori disszertációjának a plagizálása olyan szintű mélyrepülés, hogy le kell mondania.
(18.30)
Ezek után azért egy kicsit fura, hogy közmegbecsülésnek örvendő testület vezetésével fogják így a törvénnyel megbízni. Ezt azért lehet, hogy érdemes lett volna átgondolni. Félreértések elkerülése végett, itt nem arról van szó, hogy az ő sportteljesítményét vonná valaki kétségbe, csak bizonyított mint köztársasági elnök azzal, hogy le kellett neki mondani.
Aztán menjünk tovább! Létrejön egy olimpiai egyeztető fórum, ahol majd az olimpiai bizottság meg a kormány egyeztet egymással. Innentől kezdve ezt olyan komoly testületnek nem venném. Létrehozzák a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t, amely a pályázatért, a szervezésért meg az utóhasznosításért is felelős lesz. Az az érdekes, hogy fele-fele arányban a főváros meg a Magyar Olimpiai Bizottság lesz ennek a tulajdonosa, miközben a költségeket meg majd a költségvetés fogja állni. Ennek ellenére a főváros meg a MOB lesz a két fő tulajdonos.
Apropó, ha már a költségeknél tartunk, ugye, itt elhangzott, hogy amit lehet, persze majd próbálnak költségvetési forráson kívüli forrásokból megoldani. De teljesen egyértelmű, hogy ez nem nagyon fog menni, ez a megvalósíthatósági tanulmányból is kiderül, hogy itt jórészt közvetlen költségvetési finanszírozásról lesz szó. Ugye, a pályázattal most trükköznek, hogy azt taoforrásokból oldják meg, de az is egyértelműen közpénz, még ha nem is közvetlen költségvetési támogatás, de közpénz. Hiszen olyan adóforintokból képződik, amit nem fizetnek be a kormány engedélyével a költségvetésbe, hanem odaadnak valakinek. Ez teljesen egyértelmű, hogy voltaképpen direkt közpénznek tartható és áttételesen költségvetési pénznek. Nyilván adomány pedig nem nagyon fog menni az olimpia rendezésére, illetve a pályázatra sem.
Egyébként, ha már itt a költségeknél tartunk, többször megütötte a fülemet, hogy mindenféle nyereséges rendezésről beszéltek, itt még valaki mondta is, hogy Barcelona például nyereséges olimpia volt. Csak jelezném, hogy én végigböngészgettem az adatokat. Nagyon nyereséges olimpia nem volt, csak egy-kettő. Ha már az emlegetett Barcelonát nézzük, Barcelonában csak a kapcsolódó infrastrukturális beruházások 5 milliárd euróba kerültek, plusz még egyéb PPP-konstrukcióban 7 milliárdot beletettek, és onnantól kezdődött a rendezés és szervezés költségeinek az összeadása. Szóval, az a helyzet, hogy az olimpiák nem szoktak igazából nyereségesek lenni. Néhány volt, amelyik ezt megközelítette, egy-kettő, amelyik minimálisan átfordult, de azokat mind magánfinanszírozásból valósították meg. Ugye, ez meg nem ilyen lesz, hiszen egyértelmű, hogy közpénzből valósítjuk meg, ez soha az életben nem lesz nyereséges. Ezt mindig így kell átgondolni, amikor beszélünk róla.
Ráadásul gyakran hivatkoznak arra, akik nyereséges rendezést emlegetnek, hogy majd - közgazdászok úgy mondják - multiplikátor hatás miatt ebből mennyi bevétel keletkezik, már hogy az ebből termelődő pluszjövedelmekből az emberek elmennek fodrászhoz, étterembe mennek, abból költenek, abból GDP képződik. Csak az a helyzet, hogy ez a pénz nem a Holdról jön, hanem egyébként is elköltenénk, csak éppen másra, és ugyanez a hatás akkor is megvalósulna. Mert például, ha oktatásra költjük, ha például egészségügyre költjük, ha például a vidéki elmaradott térségek felzárkóztatására költjük, akkor az a jövedelem ugyanúgy képződik, csak nem az olimpia rendezése kapcsán, hanem mondjuk, az oktatásban, az egészségügyben vagy a vidéki térségek felzárkóztatásban. Tehát módszertani hiba, ha erre hivatkoznak. Itt maximum a turizmusból származó bevétel az, ami plusznak tekinthető, meg néhány egyéb, viszonylag kisebb tétel. A lényeg az, hogy ez nyereséges biztosan nem lesz.
Aztán nagyon érdekes az, hogy a kormány létrehozza az olimpiai megvalósíthatósági hatóságot, amelyik tulajdont szerezhet az államnak, kisajátíthat, infrastrukturális beruházásokat hajthat végre. A kormány bármire rábökhet, és azt mondhatja, hogy ez egy kiemelt jelentőségű olimpiai ügy, és innentől kezdve pontosan azt a folyamatot készítik elő, amit a vizes vb-n látunk, hogy majd előbb-utóbb eszükbe jut, hogy ja, hát akkor létre kéne hozni egy törvénymódosítást, hogy a közbeszerzési szabályoktól el lehessen térni, akkor gyorsan a Market Zrt.-t meg lehet bízni meghívásos pályázaton, hogy ugyan már építsen meg ezt vagy azt, vagy Mészáros Lőrinc cégét, hogy jaj, kéne egy kisvasutat építeni, akkor gyorsan azt építse meg.
Ennek a talaját készítik elő, gyakorlatilag ez a lenyúlásról meg a zsebek tömködéséről szól. Teljesen egyértelmű. Mert ha komolyan vennék, akkor az összes helyrajzi szám, amit kiemelt olimpiai beruházásként akarnak meghatározni, már ebben a törvényjavaslatban benne lenne. Hiszen elvileg azt lehetne tudni már most is a megvalósíthatósági hatástanulmány alapján, hogy konkrétan milyen beruházásokra van szükség, hol lenne, milyen helyrajzi számon és milyen költségkerettel. De ugye se híre, se hamva ebben a törvényben mindezen információknak.
Ami a legérdekesebb, hogy egyébként a menekültekkel kapcsolatban a szuverenitásunkat nagyon féltő kormány úgy befekszik a NOB-nak ezzel a törvényjavaslattal, hogy csak na. Gyakorlatilag a NOB-nak, a NOB intézményeinek, az eredmény- és időmérő vállalkozásoknak a közteherfizetési kötelezettségeit eltörli, a beutazási feltételeket az olimpia kapcsán nagyon megkönnyíti. És itt most nem a versenyzőkről van szó, mert persze a versenyzők, az edzők, s a többi, hadd jöjjenek, de az itt dolgozók, az itt telephellyel nem rendelkező cégek, akik részt vesznek majd ebben az egész folyamatban, azok is simán, könnyített eljárással bejöhetnek.
Jelentős nyilvános és privát rendezvényt az olimpiák ideje alatt, mármint a nyári olimpia és paralimpia ideje alatt és az azt megelőző és követő egy hétben nem rendezhetnek Magyarországon. Erre kormánygaranciát adnak. Tehát egy privát rendezvény megtiltására hogy adnak kormánygaranciát?
Vagy hogy van az, hogy a NOB marketingérdekeit annyira előtérbe helyezik a kis- és középvállalkozásokkal szemben, hogy gyakorlatilag leradírozzák majd a magyar cégeket minden olyan tevékenységről, ami egy picit is az olimpiához kapcsolódik, még a reklámhirdetési felületeket is ki fogják sajátítani a helyszínek közelében.
Szóval, ez a javaslat egyszerűen abszurd és elfogadhatatlan. Beleillik abba a folyamatba, ahogy a Fidesz nagy sporteseményeket szokott rendeztetni vagy akar rendeztetni. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
