DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt kifejezetten jónak tartom, hogy e kérdésben ebben a ciklusban meglepően hosszú és érdemi parlamenti vitát sikerült folytatni. Továbbra is az a meggyőződésem, hogy amiről vitatkoztunk, ez bizony egy értékvita. Értékvita még akkor is, ha a technokraták továbbra is megpróbálják úgy beállítani, hogy ezek szimpla szakmai kérdések, amihez tudós jogászokat és tudós közgazdászokat még meg kell kérdeznünk.
Igen, ez egy értékvita, mert arról szól, hogy milyen jövőt kívánunk ennek a nemzetnek, milyen jövőt kívánunk Magyarországnak, és milyen jövőt kívánunk a világnak.
(14.50)
Igen, helyesen mondta Gyöngyösi képviselőtársam: az utolsó órában vagyunk. Az utolsó órában vagyunk, azért, mert a kanadai egyezmény ratifikálás előtt áll, az Európai Bizottság megtette a lépéseket annak érdekében, hogy a szingapúri egyezmény kapcsán mondassék ki az, hogy megkerülhetőek a nemzetállami parlamentek, és a CETA, a kanadai egyezmény, ami ratifikálás előtt áll, a tesztüzeme az összes többinek, így a TTIP-nak is.
Amikor magával a TTIP-val és egyáltalán a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban az álláspontunkat megfogalmazzuk, nyilvánvalóan egyrészt ki kell indulnunk abból, hogy mi ma Magyarország helyzete és mi ma Magyarország nemzetstratégiai érdeke. Igen, itt, ebben a kérdésben is különvált a XX. és a XXI. századi álláspont ma a vitában, mert azt gondolom, az LMP azt gondolja, hogy igen, Magyarországnak egy súlyos tehertétele az, hogy ilyen szélsőségesen exportfüggő a magyar nemzetgazdaság, és igen, azt gondoljuk, hogy az elmúlt 50-60 év példái is azt mutatják - szemben azzal, nagy tisztelettel, államtitkár úr, amit ön az előbb elmondott -, hogy azok az országok tudtak emelkedő pályára állni, gondolok itt például Dél-Koreára, amelyek először a saját belföldi tőkeképző képességüket erősítették meg, adott esetben a saját szellemi teljesítményükkel létrehoztak olyan termékeket, amelyeknek utána a világ csodájára járt. Magyarország a rendszerváltás után egy fordított pályát futott be: azonnal nyitottá tette a nemzetgazdaságát, hagyta, hogy a feldolgozóiparát ledózerolják különböző multinacionális nagyvállalatok, és jelenleg ott tartunk, hogy a belföldi tőkeképző képesség - tessék megnézni a hazai kkv-szektornak a gyakorlatilag nullához konvergáló beruházási rátáját! - rendkívül alacsony.
Egyfelől tehát abból a pozícióból kell közelítenünk ezekhez a szabadkereskedelmi egyezményekhez, hogy Magyarország számára az-e a jövő, az-e a felemelkedés útja, ha ezer szálon függ német autóipari cégektől, egyáltalán külföldiek rendeznek be összeszerelő üzemeket Magyarországon. Erre az LMP álláspontja határozott nem, és egyébként, hogy ha a magyar kormány politikájának a vezérfonala a szuverenitás védelme, akkor erre a kormánypárti képviselők sem mondhatnak nagyon mást, hiszen egy ország annál kiszolgáltatottabb, minél inkább külföldi államoktól, külföldi nagyvállalatoktól függ a nemzetgazdasága, gondolok akár a keleti energetikai kapcsolatokra, akár a nyugati nagy autóipari befektetőkre.
A másik dolog, amit alapul kell vennünk, ezeknek a XXI. századi szabadkereskedelmi egyezményeknek a természete, és én itt az imént Hörcsik képviselőtársamnak is pontosan azzal próbáltam felelni, hogy ezeknek a szabadkereskedelmi egyezményeknek a természetéhez hozzátartozik az a szemlélet is, hogy a parlamenteket, a nemzetállami parlamenteket meg kívánják kerülni. Hallhattuk Cecilia Malmström uniós biztosnak a mondatát is, hogy ő nem az európai emberek által megválasztott személy; nekem ezek után már csak annyi kérdésem van, hogy mikor követeljük Cecilia Malmströmnek az azonnali távozását. Mert legyen teljesen egyértelmű: életveszély az egész Európai Unió számára, hogyha az Európai Unió nevében egy olyan biztos tárgyal, aki büszkén hirdeti azt, hogy ő nem az európai emberek érdekeiért felelős, és nem az európai emberek előtt tartozik beszámolással. Akkor kérdezem - költői kérdés -, hogy akkor kinek? Akkor kinek az érdekét szolgálja egy ilyen európai uniós biztos?
Egy szó, mint száz, abban világos és egyértelmű pozíciót kell elfoglalnia a magyar parlamentnek, hogy akár egy ratifikáció előtt álló egyezmény, mint a CETA, akár az azonos kottára íródott TTIP, ahol még zajlanak a tárgyalások, akár pedig a még ennél is előbbi fázisban lévő szolgáltatáskereskedelmi egyezmény, a TISA kapcsán is egy dologban biztosak lehetünk: nem engedünk abból, hogy a nemzetállami parlamenteket meg lehessen kerülni - de itt akkor nincs helye mellébeszélésnek, kenegetésnek. A másik pedig, amire Bencsik képviselőtársam helyesen felhívta a figyelmet, hogy Magyarország az ideiglenes hatályba léptetés intézményének is ellen kíván állni.
Éppen ezért én azt sem tartanám ördögtől valónak, hogyha akár a következő uniós csúcson a magyar miniszterelnök világossá tenné, hogy Magyarország ezekben a szabadkereskedelmi paktumokban nem érdekelt, és ugyanígy kőbe kell vésni azt is, hogy Magyarország meg fog vétózni minden olyan szabadkereskedelmi egyezményt, amely a környezetvédelem, az egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, a fogyasztóvédelem Európában már elért szintjéből visszalépést jelent.
Ma, a XXI. században az igazi ütközet, az igazi értékvita nem a hagyományos XX. századi bal-jobb vitákból áll. Arról szól a történet, hogy engedünk-e az óriásvállalatok profitéhségének, engedjük-e, hogy az óriásvállalatok profitéhsége felzabálja a világot. És válaszolva Gúr képviselőtársamnak: igen, a XXI. században a szabadkereskedelem maga erősíti a kizsákmányolást. Világosan kell látni - talán egy magát baloldalinak nevező párt számára sem haszontalan -, hogy a globális kapitalizmus időszakában a kizsákmányolás elsősorban globálisan jelentkezik, és elsősorban a globális nagyvállalatok részéről. Mindenki más, az egyébként könnyen megvásárolható korrupt kormányok is nekik alárendelten játszanak. Ha egy mozgalom egyébként, ha egy párt egyébként magát baloldalinak tekinti, akkor ellen kell állnia minden szabadkereskedelmi politikának. A XXI. században, amikor már nem a vámok csökkentéséről szólnak ezek a tárgyalások, hanem az egészségügyi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi, tehát az embereket és a természeti erőforrásokat védő szabályok megsemmisítéséről, akkor nincsen jó szabadkereskedelem, ugyanúgy, ahogyan azt a legnépszerűbb amerikai elnökjelölt, Bernie Sanders is megfogalmazta.
Éppen ezért én arra kérném a tisztelt Országgyűlést, hogy megfogadva Bencsik János fideszes képviselőtársunk szavait és módosító javaslatait, azzal adott esetben kiegészítve ezt a határozati javaslatot fogadja el, egyebekben pedig mindenkinek köszönöm szépen az érdemi vitát. Köszönöm. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
