DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor kint voltunk itt a Kossuth téren, és a civilek tiltakozásán vendégeskedtünk, akkor bizonyára önök is látták, ha máshol nem, a híradóban, kedves kormánypárti képviselőtársaim, mert önök nem voltak ott, hogy egy nagy trójai faló volt ott felfújva, és a trójai faló egy remek jelkép az euroatlanti szabadkereskedelmi egyezményhez, ugyanis a TTIP, amiről itt órák óta beszélünk a magyar parlamentben, egyáltalán nem az, aminek látszik, és ez az első probléma vele.
Ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, akkor azt kell mondjam, hogy ez a szabadkereskedelmi egyezmény vagy megállapodás egyáltalán nem szabad, mert ezt gyakorlatilag rákényszerítik az európai polgárokra, de azt gondolom, hogy az amerikai polgárokra is, ugyanis, ha valaki azt gondolná, hogy az amerikai polgárok minden további nélkül örülnek ennek az egész történetnek, akkor tévednek; pont tegnap hallgattam erről szakértői vitát. Én azt gondolom, hogy itt tipikusan egy olyan vitáról és egy olyan egyezményről van szó, ami semmi másról nem szól, mint hogy vannak erős politikusok, akik mögött még erősebb cégek vannak, akik összehoznak egy olyan egyezményt, amivel ők jól járnak, mindenki más pedig alkalmazkodjon.
Pontosan nem tudhatjuk azt sem, hogy mi van ebben a megállapodásban, mert titkosak. Sok szó esett arról, hogy ezek gyakorlatilag titokszobában is alig megismerhetőek kevés ember számára. Arról meg aztán végképp keveset tudunk, hogy ha megkötjük, akkor milyen következményei lesznek, viszont az aggasztó jelek már érkeznek.
Egy kicsit utazzunk vissza az időben! ’94 volt, amikor a NAFTA-t megkötötték, ez az USA-nak, Kanadának és Mexikónak volt az egyezménye, és annak idején nagyon hasonló viták mentek erről a kérdésről, és azt ígérték Mexikónak, hogy nagyon jól fog járni ezzel az egyezménnyel. Na most, gyakorlatilag azt látjuk, hogy ’94-ben életbe lépett ez az egyezmény, és 20 év alatt nem sikerült Mexikót felzárkóztatni, az ország 2012-es szegénységi rátája megegyezik az 1994-essel, a munkanélküliség 2013-ban nagyobb, mint ’94-ben, és egyébként egy tanulmányban kimutatják azt is, hogy ha a nyolcvanas évek előtti gazdasági növekedési rátát vitték volna tovább a következő időszakban, és ez maradt volna meg ’94 és 2012 között, akkor Mexikó egy magas jövedelmű ország lenne.
Ez azért érdekes, mert van ez az érvelés, amely szerint a szabadkereskedelem mint olyan önmagában hasznot hoz. Ez egyáltalán nem igaz. Tudományos tények sokkal inkább arról szólnak, hogy akik a periférián vannak, azok ott is maradnak. Ez a kábítás megy most már évtizedek óta, és akárhány kérdésről van szó - lehet CETA, NAFTA, TTIP, bármi -, gyakorlatilag politikusok abszolút ugyanazt a kottát fújják. A Lehet Más a Politika azért kérte azt, hogy ez az egyezmény itt téma lehessen a magyar parlamentben, mert üdítő változatosságnak érezzük azokat az érveket hallgatni, amik nem egy teljesen bukott XX. századi világnézeten alapulnak, hanem olyan politikusok beszélnek olyan kérdésekről, amelyek gyakorlatilag zsákutcába viszik úgy Magyarországot, mint az egész Európai Uniót, és nagyon sok amerikai polgárnak is egyébként főfájást fognak okozni, de munkanélküliséget, az biztos.
Egyébként menjünk egy kicsit mélyebbre ebben a történetben, mert a CETA és a TTIP nem is csak egy szimpla szabadkereskedelmi egyezmény. A szabadkereskedelmi egyezményeknél az egy megszokott történet, hogy a vámokat kölcsönösen csökkentik, és így megkönnyítik kölcsönösen egymásnak a piacra jutást. Ezekben az egyezményekben, a CETA-ban és a TTIP-ben is szabályozásharmonizációról van szó, a jogszolgáltatás privatizálásáról van szó, és az intellektuális jogokat is érintő kérdésekről van szó. Tehát ha valaki még hisz is a szabadkereskedelmi egyezményekben, és azt gondolja, hogy ha a TTIP-ről beszélgetünk, akkor minket meggyőzhet arról, hogy ez jó, mert ez egy szabadkereskedelmi egyezmény, annak az embernek vagy annak a szervezetnek én azt tudom mondani, hogy nézze meg, hogy ez a TTIP igazából mennyivel több, mint egy nettó szabadkereskedelmi egyezmény.
A Lehet Más a Politikának az az alapvető álláspontja ezekben a kérdésekben, hogy ha van egy közösség, akkor ennek a közösségnek a természeti erőforrások felett magának kell rendelkeznie, és egy nemzeti kormány soha, semmilyen körülmények között nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy átengedje a döntés jogát egy cégnek vagy egy cégcsoportnak. A nemzeti kormánynak egy ilyen helyzetben annyira erősnek kell lenni, hogy minden egyes polgárának a biztonságát tudja szavatolni. S az a rossz hírem van önöknek, hogy az európai nemzeti kormányok már most nincsenek ilyen helyzetben. Az előbb kétpercesben felszólaltam és elmondtam, hogy már maga az a tény, hogy mennek a tárgyalások a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban, gyakorlatilag rossz hatással van az európai polgárok egészségére.
(14.30)
Hoztam példának azt a brutális helyzetet, amelyben a hormonrendszert bizonyos tudományos tények szerint károsító anyagok azért vannak még az Európai Közösségben forgalomban, mert kiszivárogtak a levelek, amik arról szólnak, hogy a Bizottság attól tart, hogy ha ezeket most betiltja, akkor az veszélyezteti a transzatlanti egyezménynek a jövőjét. Ez azért nagyon fontos, mert önök… - és én nagyon vártam ezt a mai napot, hogy lássam, hogy ki hogyan gondolkodik erről a kérdésről. Én azt látom, hogy a Fidesz most fölvett egy olyan pozíciót, ami arról szól, hogy rendben, beszéljen róla a magyar parlament, akár szavazzon is róla, tehát alapvetően azért itt még ebből valami jó is jöhet nekünk, és értsük már meg, hogy Magyarország egy kicsi, nyitott ország, és szükségünk van az exportra, és meg kell vizsgálnunk ezt a lehetőséget.
Ez az a kalmárszemlélet, amit nem lehet itt alkalmazni. Szeretném önöknek felhívni a figyelmét arra, hogy már most sérülnek az alapvető jogaink, az egészséghez való jogunk azért, mert ezek a tárgyalások mennek. Azt gondolom, hogy a helyzet még annál is rosszabb, mint amit az előbb vázoltam, mert egy ilyen TTIP vagy akár egy CETA alapvetően a demokráciának a válságát is jelenti, mert itt arról van szó, hogy az államok itt már nem a saját akaratukból és nem az állampolgáraikat képviselve hoznak döntéseket, hanem gyakorlatilag multinacionális cégeknek az érdekeit követik, mert kiszolgáltatják magukat és a polgáraikat ezeknek a cégérdekeknek.
Én nagyon szeretem a science fiction filmeket, és régi félelmem az, hogy egy olyan világba fogunk belenőni, ahol vannak hatalmas nagy multinacionális cégek, akik éhbérért foglalkoztatnak embereket, és ők határozzák meg, hogy a világ merre megy tovább. Ha valaki ezt a műfajt szereti, akkor ezt az utópiát ismeri, és pontosan ezt fedezi föl ezekben az egyezményekben. És akkor hadd mondjak önöknek néhány példát, hogy mennyire nemcsak science fictionról van itt szó, hanem ez a lappangva ide beszivárgó történet mennyire reális fenyegetés így a jövőre nézve.
Kérdezzék meg Kanadát, sok szó esett itt arról, hogy választott bíróságok fognak működni, és gyakorlatilag egy nemzetállamot, ha meg akarja védeni a polgárait, egy multi beperelheti, és akkor egy választott bíróság fogja eldönteni, hogy kinek van igaza, az országnak vagy a multinak. Akkor most szeretném elmondani önöknek, hogy Kanada például többször került már a NAFTA-val, az itt említett NAFTA-val kapcsolatban teljesen abszurd helyzetbe. ’89-ben volt az, hogy Kanada, nagyon helyesen, aláírta a bázeli egyezményt, ami a veszélyes hulladékok kezeléséről és szállításáról szól, és annak érdekében, hogy ezt a nemzetközi egyezményt az ország be tudja tartani, a kanadai környezetvédelmi miniszter egy átmeneti rendeletben megtiltotta egy bizonyos anyagnak az exportját. Na most, ez egy cégnek az üzleti érdekét sértette, és pert indított a kanadai állam ellen, és azt nézem, hogy Kanadát 6 millió kanadai dollár megfizetésére kötelezték azért, mert a cégnek az üzleti érdekeit sértette.
De van itt még abszurd példa: 2007-ben történt, Kanada megint vesztett, mert az olajkitermelésnél felhasznált termékek egy részét helyi termelőtől akarta beszerezni, és ez az ExxonMobilnak az érdekeit sértette. Hopp, kifizettek egy nagy rakás pénzt. Miért is? Azért, mert a helyi termelőket kívánták előnyben részesíteni, és ez egy multinacionális vállalatnak nem tetszett.
De az egyik legbrutálisabb példa egyébként Mexikóban volt megfigyelhető, ott észrevették, hogy van egy olyan magas cukortartalmú szirup, amely hozzájárul ahhoz, hogy elhízzanak a mexikói emberek, és szerette volna a mexikói kormány, hogy jobb egészségnek örvendjenek a mexikói polgárok, és ezért szabályozni kívánta egy bizonyos szirupnak a forgalmazását Mexikóban. Mexikó pert vesztett, a cég beperelte Mexikót, Mexikó pert vesztett, 72 millió eurót nyert Mexikótól a cég.
Szóval, azt gondolom, hogy ha ezeket a történeteket nézzük és látjuk, akkor teljesen világos az, hogy az országoknak ilyen hatalmas cégcsoportokkal szemben nulla, gyakorlatilag nulla érdekérvényesítő képessége lesz, hogyha önök itt mennek tovább az úton. Emlékszem még Németh Zsolt úrnak a felszólalására, ő egy kicsit ilyen, nem tudom, álmodozóan beszélt a TTIP-világról - hát, ez a TTIP-világ, erről beszélünk.
Én azt gondolom, hogy egy olyan kormánynak, amely a nemzeti szuverenitást tűzte a zászlajára, és arról beszélt a magyar polgároknak, hogy tiszteletet a magyaroknak, és arról beszél, hogy a nemzeti tőkeképző képességet kell megerősíteni, nem küldheti be ide a minisztert, se az államtitkárt és mondhatja azt, hogy kicsi, nyitott gazdaság vagyunk, és ezért menjünk tovább és még tárgyalgassunk.
Az önök pozíciójában egy korrekt magatartás van, hogyha azt mondják, hogy Magyarország nem adja a felhatalmazását ahhoz, hogy így szórakozzanak az egészségünkkel, a munkahelyeinkkel és minden másunkkal, ami van.
Azért itt hadd címezzek egy kritikát a kormányon túl még számos más európai aktornak, mert azért látni kell, hogy van itt még probléma a rendszerben. Cecilia Malmström kereskedelmi biztos asszony úgy reagált a Greenpeace-re, amikor kiszivárogtak a dokumentumok - egy kicsit azért erről még beszélünk, hogy mik szivárogtak ki meg mik derültek ki, hogyan -, hogy vihar egy pohárban. Ugye, ez az a kereskedelmi biztos, aki azt mondta, hogy ő a mandátumát nem is az európai emberektől kapta.
Viszont itt vannak például a németek is. A német kormány szóvivője úgy reagált, hogy Németország alapvető érdeke a szabadkereskedelem a transzatlanti térségben, ezért minél hamarabb le kell zárni az EU és az Egyesült Államok tárgyalásait a szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződésről. Ugyanebben az időszakban az USA kormánya érdemben nem reagált, és a magyar kormány sem szólalt meg ekkor ebben a kérdésben.
Mik szivárogtak ki? Gyakorlatilag a Greenpeace-nek sikerült olyan anyagokat kihozni, mert… - bocsánat, azért tényleg, egy ősi európai vívmányunk itt az átláthatóság. Azért azt látni kell, hogy már a tárgyalások alatt sárba tiporják ezt az ősi európai hagyományt, ezt nem tudom másnak nevezni, az egész Európai Uniónak az alapgondolata, az átláthatóság mint olyan az egész egyezmény kapcsán gyakorlatilag sehol nincsen képviselve. Na, mindenesetre szerencsére vannak még civilek, akik nem féltik sem magukat, sem a pozíciójukat és semmijüket és nincsenek senkinek a zsebében, és kiszivárogtattak anyagokat. Ezekből tudjuk, ezekből a kiszivárgott anyagokból, hogy megszűnne az elővigyázatosság elve.
Mi ez az elővigyázatosság elve? Itt, Európában mi ahhoz vagyunk szokva, hogy először megnézzük, hogy egy anyag káros-e az egészségre és utána dobjuk piacra. Amerikában ezt fordítva csinálják: piacra lehet jutni, és utána bizonyítsuk be, hogyha valami árt. Hát, ez lenne itthon is. Ez pont a fordítottja annak, mint ami az európai polgároknak az érdeke. Ha a civilek nem szerzik meg ezt a dokumentumot, a magyar parlament nem tud erről beszélni, mert sem a miniszter úr, sem senki a magyar kormányból nem jött ide hozzánk és mondta azt, hogy fölháborítónak tartjuk, hogy Magyarországra egy ilyet rákényszerítsenek, üzenjünk Brüsszelnek, tiszteletet a magyaroknak s a többi, és nem támogatjuk a TTIP-et. És bár a miniszter tudja, hogy miről van szó, ennek ellenére most itt önök már Washingtonnak üzengetnének. Nem kell sehova üzenni, egyszerűen csak menjenek oda, és mondják azt, hogy köszönik, Magyarország ebből nem kér. Ez az egy korrekt hozzáállás van a magyar kormány részéről.
De más is volt ebben a dokumentumban. Gyakorlatilag az világosan kiderült, hogy a civilek minimális lehetőséget kaptak betekinteni a tárgyalásokba, de azt is megtudhattuk, hogy a nagyipar masszívan ott van és befolyásol. Nemrég ebben a jelentésben gyakorlatilag az EU csupán egyszeri, minimális beleszólást említ a nagyipar részéről - most ezekben a kiszivárgott dokumentumokban számos helyen nyíltan utalnak arra, hogy a tárgyalásokba bevonták a nagyvállalatokat, illetve hogy nagy szükség van a velük való további konzultációra. Úgyhogy gyakorlatilag ez egy olyan szivárgás vagy kiszivárgott anyag, ami önmagában azt kellene hogy eredményezze, hogy önök itt elálljanak mindenfajta együttműködéstől.
Egy dolgot még szeretnék letisztázni önökkel, hogy az nekem nem teljesen világos továbbra sem, hogy mi lesz az a tárgyalási pont, amikor önök azt mondják, hogy nincsen tovább. Énszerintem most van az, tehát most van az, amikor azt kellene mondani, hogy a magyar kormány ebben nem vesz részt. De ha még vannak kétségeik, akkor vegyék kezükbe „Az európai gazdálkodók kisemmizése, a TTIP veszélyei az európai mezőgazdasági termelőkre” című jelentést, és ebben egyértelműen leírják azt a szakemberek, hogy az európai mezőgazdaság hozzájárulása az uniós GDP-hez akár majdnem 1 százalékkal, tehát 0,8 százalékkal is csökkenhet, az amerikaiak viszont csaknem 2 százalékot nyernek. Ez azt jelenti, hogy nettó 4 milliárd euró kereskedelmi hasznot így átcsoportosítunk innen oda, erről mi lemondunk és ők megkapják.
Én szeretnék egyvalamit kiemelni, mert azt gondolom, hogy Magyarország… - tehát mélyen egyetértek Sallai Róbert Benedekkel abban is, hogy Magyarország alapvetően egy mezőgazdasági ország, és ebből nagyon sokat ki tudnánk hozni, hogyha végre egy erre alkalmas kormányunk lenne, és a jelentés szerint egész mezőgazdasági szektorok, mint például a legeltető szarvasmarhatartás veszélybe kerülnének az egyezménynek a hatására.
Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának az előrejelzései szerint az európai gazdálkodóknak fizetett átvételi árak minden élelmiszer-kategóriában csökkenni fognak. És ami tényleg érdekes ezzel kapcsolatban, hogy gyakorlatilag az USA-nak a mezőgazdasági minisztériuma ugyanazt mondja, mint amit önöknek a Századvég mondott, akik előre jelezték a vágott húsok, a kukorica, az alacsony kategóriájú borok versenyhátrányát abban az esetben, hogyha a TTIP életbe lép. Ha nekem nem hisznek, higgyenek a Századvégnek, leírták világosan, leírták az amerikaiak is, leírták a civilek is. A kérdés az, hogy önök még miért akarnak tárgyalni. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
(14.40)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
