FIRTL MÁTYÁS,
FIRTL MÁTYÁS,
FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló H/9798. számú határozati javaslat, mint ahogy már Hörcsik elnök úr fogalmazott is, a bizottságunkban több vitát is kiváltott. Ezekre ő már a vezérszónokiban részletesen kitért, úgyhogy én a felszólalásomban csak néhány lényegi kérdésre szeretnék kitérni, amelyek rendkívül fontosak Magyarország számára, és Magyarország számára az Európai Unióval és Kanadával, de általában a harmadik országokkal kötött kereskedelmi, beruházási megállapodások megkötése során is fontos.
Ez a legfontosabb, ami itt már sokszor elhangzott, a GMO-mentesség. Magyarország Alaptörvényének XX. cikke jó fogódzkodót ad a GMO-mentességgel kapcsolatban az azokkal kapcsolatos aggodalmakra: mindenkinek joga van a testi-lelki egészséghez. A (2) bekezdés: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”
(12.00)
Több mint négyéves tárgyalási folyamat eredményeként 2015 januárjában megszületett a genetikailag módosított növények köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós jogszabály-módosítás. Ennek az irányelvnek a magyar jogrendbe történő átültetését szolgálta az Országgyűlés által 2015 májusában elfogadott törvény. A törvény hatálybalépését követően Magyarország már nemcsak környezeti és egészségügyi kockázatokra, hanem társadalmi és gazdasági hatásokra hivatkozva is megtilthatja a GMO-növények termesztését.
A génmódosított növények termesztésének tiltásában hazánk vezető szerepet játszik Európában: az uniós irányelvek és az európai uniós országok közül elsőként ültettük hazai jogrendünkbe, így elsőként is éltünk a tiltási lehetőséggel. Ezzel egy újabb fontos lépést tettünk a GMO-mentes magyar mezőgazdaság megőrzéséért. De úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásáról nincsenek kielégítő adatok. Néhány nappal ezelőtt megjelent az amerikai tudományos akadémia GMO-k hatásairól szóló elemzése, amelyről a magyar és a külföldi sajtó is beszámolt. A tanulmány több helyen utal a bizonytalansági tényezőkre és a nem várt hatások megjelenésére. Készítői megjegyzik, hogy a jelenleg használt OECD állatkísérletes módszerek nem kellően alkalmasak a különbségek kimutatására. Az előírt vizsgálatok hossza pedig mindössze 90 nap, ami nem elegendő a krónikus hatások kifejeződésére. Ezt Magyarország is kifogásolta az uniós tárgyalások során. A tanulmány szerzői sürgetik a megfelelő tesztelési módszerek kidolgozását, amelyekkel a mellékhatásokat mérni lehet.
Az amerikai szántóföldi kísérletek adatait összegezve megállapították, hogy a génmódosított technológia nem növelte szignifikánsan a terméshozamot sem kukorica, sem gyapot, sem szója esetében a hagyományos termesztésekhez viszonyítva.
Kiemelt érdek, hogy a szigorúnak minősülő uniós humánegészségügyi, állat- és növényegészségügyi, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti, fogyasztó- és környezetvédelmi szabályok maradjanak meg, és ne gyengüljenek.
Itt szó volt már ratifikációról. A kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának álláspontja szerint a tárgyalások jelenlegi helyzete alapján ezek a megállapodások az EU és a tagállamok hatáskörébe tartozó elemeket is tartalmaznak. Így értelemszerűen az EU-tagállamok nemzeti parlamentjei saját alkotmányos szabályaikkal összhangban a ratifikációs eljárásban fogadják el az érintett megállapodásokat.
Ami a vitarendezést illeti: szó volt itt is róla, véleményem és véleményünk szerint a tárgyalások során minimális követelményként el kellene azért azt érni - nem véletlenül foglalkoztam itt a génmódosításokkal oly sokat -, hogy a legérzékenyebb területek, amelyek Magyarországot különösképpen is érintik a mezőgazdaság, a humán-, a növény- és állategészségügy és a környezet- vagy a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-biztonság területén, ne kerüljenek bírósági tárgyalási szakaszba, mert valóban előfordulhat az az eset, hogy a bíróság fogja eldönteni, bármennyire is mi úgy gondoljuk, hogy ez a terület már teljesen levédett.
Ami pedig a piacra jutás segítését illeti: mint minden kereskedelmi megállapodás, így a vita tárgyát képező kereskedelmi és beruházási megállapodások is akkor előnyösek hazánk számára, ha segítik a magyar vállalkozások piacra jutását, a kereskedelmi szabályok összhangba hozatalát, a nem vám jellegű kereskedelmi korlátok, technikai jellegű kereskedelmi akadályok leépítését.
Tisztelettel kérjük a kormányt, hogy a tárgyalások során tegyen meg minden szükséges lépést, hogy a fenti, magyar részről elvárható feltételek teljesüljenek, és ezáltal a kereskedelmi és beruházási megállapodás a hazai érdek mind nagyobb előnyére váljon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
