EGYED ZSOLT
EGYED ZSOLT
EGYED ZSOLT (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hét péntekén került sor a második állatvédelmi kerekasztalra itt, Budapesten, amit jómagam indítottam útjára. Tettem ezt azért, mert az állatvédők és egyébként rengeteg ember szájából hallottam már azt, hogy igazából ezzel a témával érdemben az elmúlt 26 évben nem foglalkozott senki. Ha most mélyen a lelkünkbe nézünk, akkor valljuk be őszintén, hogy gyakorlatilag az állatvédelem szempontjából, mondhatom azt, hogy szinte középkori körülmények jellemzik Magyarországot.
Nagyon fontos azt megjegyezni, hogy az első állatvédelmi kerekasztalon ígéreteket tettem az állatvédőknek, amiről most, a másodikon be is számoltam. Két nagyon fontos dolgot szeretnék most kiemelni, amit ígéretemhez híven benyújtottam két törvénymódosító javaslatként. Az egyik arról szólt, hogy a súlyos állatkínzásos eseteket, mint például volt az elhíresült deteki eset, de azóta sajnos napi szinten történnek ilyenek, a törvény mindenképpen letöltendő szabadságvesztéssel büntesse. A másik javaslatom pedig az volt, hogy azokat az embereket, akik ilyen tettet elkövetnek, eltilthassák törvényileg az állattartástól.
Beszámoltam arról is, és hát sajnos most itt szemére vetem kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy az összes ellenzéki párt támogatása mellett a bizottsági ülésen a Fidesz-KDNP-pártkoalíció képviselőinek a tartózkodó szavazata miatt ezek a javaslatok nem kerültek tárgysorozatba. Megkérdezték tőlem azok az állatvédő szervezetek, azok a szakemberek, akik megjelentek ezen a kerekasztalon, hogy miért. Én most tovább kívánom adni önöknek a kérdést, és bízom benne, hogy aki válaszolni fog a napirend előtti felszólalásomra, meg fogja válaszolni azt is, hogy miért nem kerültek ezek tárgysorozatba, miért nem támogatnak egy olyan ügyet, ami, úgy gondolom, a köz érdekét szolgálja. Úgyhogy remélem, erre megkapom a választ.
Nagyon fontos kérdések felvetődtek, és itt is, mint az élet más területén, nagyon fontos lenne a prevenció. A prevenció pedig nem más ebben a kérdésben, mint egy olyan akció elindítása országosan, ami egy országos ivartalanítási akció. Ugyanis addig ezek az állatvédő szervezetek szélmalomharcot vívnak a túlszaporodott kóbor állatokkal, amíg ezzel a kérdéssel nem foglalkozik valaki vezetői szinten. Ugyanis mi történik most? Ezek az állatvédő szervezetek kapacitásukon túl befogadják a kóbor állatokat, elhozzák őket olyan szegregátumokból, ahol ellenőrizetlenül szaporodnak, és amikor egyet-kettőt gazdához juttatnak, jön helyettük tíz vagy húsz. Tehát itt gyakorlatilag egy szélmalomharc folyik ebben a kérdésben.
Mi lenne rá a megoldás? Állami támogatással el kéne indítani egy olyan ivartalanítási akciót, ami egyébként egy idő után még költségcsökkentést is jelentene, hiszen ha ezt meglépnénk, és erre meglenne a kormánypártban az akarat, akkor egy idő után például nem lenne szükség gyepmesteri telepekre, ugyanis nem lennének kóbor állatok. És ha már a gyepmesteri telepekről van szó, akkor itt is meg szeretnék állni egy szóra, mert ott tényleg középkori állapotok uralkodnak. Az a közös kérése az állatvédő-társadalomnak, hogy ezeket a gyepmesteri telepeket, amelyeket egyébként jelenlegi formájában 120 éve találtak ki, szüntessék meg, illetve feladatkörüket a támogatással együtt adják át olyan civil szervezeteknek, amelyek ezt el tudják végezni.
A másik nagyon fontos kérdés az ellenőrizhetőség. Ugye, minden kutyát Magyarországon mikrocsippel kell ellátni, ami sajnos nem történik meg. De sokkal nagyobb probléma ettől, hogy ha meg is történik, ezek a csipek nincsenek regisztrálva. Itt különböző eseteknél, amikor felmerül az állatkínzás vagy egyéb bántalmazás kérdése, mindig az vetődik fel először, hogy a helyi jegyző hogy tudja ellenőrizni. Kérem szépen, képviselőtársaim, nagyon egyszerűen meg lehetne oldani. Ki kell építeni egy olyan rendszert, hogy az állatorvos kötelezően regisztrálja a csipet, és ehhez a rendszerhez hozzáférése legyen minden területi jegyzőnek. Ugyanis akkor ránézéssel, kattintással meg tudnák mondani, hogy az adott településen hány állat van regisztrálva. Ezek egyszerű dolgok, csak sajnos azt látom ebben a kérdésben is, mint sok másban, hogy a kormánypárt részéről az akarat hiányzik.
Végezetül szeretném azt elmondani, amivel Vona Gábor elnök úr megnyitotta ezt a kerekasztalt, hogy az állatvédelem nem lehet politika kérdése, hanem jóérzésű emberek ráhatása, normális emberi gondolkodás kérdése. Kérem önöket is, hogy ezt szem előtt tartva kezeljék ezt a kérdést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
