DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Szeretném előrebocsátani rendkívüli nagyrabecsülésemet tanult kollégám, dr. Vejkey Imre képviselő úr iránt és megemlíteni, hogy valószínűleg szerzőtársként Harrach Péterrel együtt dolgozták ki ezt a rendkívül tartalmas, előremutató és az MFB stratégiai céljait messzemenően átíró törvényjavaslatot. Annyira jó, hogy szeretnék előterjesztőként csatlakozni hozzájuk, ha lehetne egy ilyen megoldást gyakorolni, természetesen mélységében átnézve a különböző részleteket, és külön érdeklődnék, hogy ezen nullaszázalékos EU-s hitelért hol lehet jelentkezni, mert szerintem eziránt nagy érdeklődés lesz majd, ha megnyílik ennek a lehetősége.
(18.00)
Tehát egyetértünk abban, hogy ezt nem önök írták. Ahogy az államtitkár asszony is kifejtette, két évvel ezelőtt egy komoly tanulmány volt, mondjuk, a cég neve, hogy ki készítette, nem hangzott el, de majd biztos az összefoglalóban lehet erről is hallani valamit, hogy ki készítette ezt az erős szakmai tanulmányt. A lényege a mérlegadatokból kiderül: egy költségcsökkentés volt, egy karcsúsítás volt, illetve a hatékonyságnövelés. Legalábbis a számok azt mutatják, amit államtitkár asszony mondott, hogy ennek már a tavalyi mérlegben is látszanak a számszerű eredményei.
Ugyanakkor a lényegét is említette államtitkár asszony egy jelzős szerkezettel, hogy ez egy központosítási program volt. Ez kifejezi azt a gazdaságfilozófiát, amelyről elég sok vita volt a rendszerváltás óta, hogy az állam mekkora, mennyire aktív szereplője legyen a gazdaságnak. Ez a százmilliárdos hitelezés végül is nemzetgazdasági szinten azért nem olyan sok, viszont ha azt nézzük, hogy milyen projektekre tud menni ez az évi százmilliárd - százmilliárdos hitelállomány hangzott el az ön hozzászólásában -, akkor aktív gazdasági centrumként működik vagy kíván működni a Fejlesztési Bank. Tehát biztos, hogy ha a magyar gazdaság fő fejlesztési forrásai az európai uniós ezermilliárdok, akkor kiegészítésként ehhez a Magyar Fejlesztési Bank mint aktív gazdaságfejlesztési centrum célszerűen hozzájárulhat.
Hogy mennyiben fog visszatükröződni ez a törvénymódosítás, hogy ilyen közvetlen szolgáltatásokat kap törvényi felhatalmazásban a bank, hogy közvetlen, illetve közvetett, tehát lényegesen szorosabb kontroll érvényesíthető majd a gazdasági társaságok irányába és az ellenőrzésükben, irányításukban is részt vehet a törvény felhatalmazásánál fogva a Magyar Fejlesztési Bank, illetve az MFB társasági körön belül miniszteri döntéstől függően bizonyos társaságoknak kizárólagos jogosultsággal nyújthat hitelt… - vagyis itt már nem lesz választási lehetősége az adott cégnek, ezt a miniszter - vagy államtitkár asszony javaslatára a miniszter - meg fogja mondani, hogy tetszik vagy nem, bizony az MFB-től veszed igénybe majd a pénzügyi és számviteli szolgáltatásokat, ahogy a kiegészítésben elhangzott, a kockázatkezelést, a kontrollingszolgáltatást, az eszköz- és forrásgazdálkodási szolgáltatást, gondolom, egy egységes informatikai szolgáltatást is, amely remélhetőleg korszerűbb lesz, mint ami most a gyakorlatban van, mert különben mi értelme van a törvényi felhatalmazásnak.
Ugyanígy a humánerőforrás-gazdálkodást, és legyünk jóhiszeműek, talán nem a Fidelitas foglalkoztatási hátterét kívánják kiszélesíteni, hanem valódi szakembereket fognak felvenni, de központosítás jegyében arra is felhatalmazást kap a törvényen keresztül a miniszter, hogy kijelölje, mely társaság vegye kötelezően igénybe a bank ez irányú szolgáltatását. Ugyanígy a szervezeti és folyamatszabályozási szolgáltatásra, a beszerzésre, a purchasingre vonatkozóan, ami egy különösen kényes terület, és tényleg sok megtakarítás érhető el egy csoportszintű beszerzéssel, az üzemeltetésről nem is beszélve. Tehát biztos, hogy az MFB-törvény ez irányú átírása komoly lehetőségeket fog nyújtani a központosítás irányába, és remélhetőleg ez a gazdálkodási lehetőségeket is hatékonyabbá teszi.
Észrevételeink egy része az előterjesztő utolsó mondatához kapcsolódik, ami véleményünk szerint a preambulum bővítését igényli. Ez pedig az a rész, hogy ettől kezdve a Magyar Fejlesztési Bank - és talán itt jön a KDNP-s képviselői előterjesztés - a jövőben egyházi jogi személyek számára is nyújthat hitelt, egyházi jogi személyek irányába is végezhet szolgáltatást. Meglátásunk szerint ez most az MFB-törvény preambulumába ütközik, hiszen az úgy szól, hogy nemzetgazdasági jelentőségű beruházást vagy fejlesztést végrehajtó szervezetek finanszírozását, hitelezését hivatott a Magyar Fejlesztési Bank elvégezni, amit állami forrásból érdemes támogatni. Nyíl-ván más eset az egyházi jogi személyek társadalmi szempontú munkásságának megítélése. Az egy külön megítélés, a társadalmi hasznosságának megítélése is külön történet. Viszont a preambulum szerinti nemzetgazdasági jelentőségű tevékenység jelenleg nem látszik kimutathatónak.
Ráadásul pont akkor történik ez a kiterjesztése a hitelezhetőségnek, amikor a kormány akar elmozdulni, amikor az Unió véleménye szerint az Eximbank a hitelügyletei miatt lényegében államháztartási feladatokat is finanszíroz, olyan feladatokat is, amelyeket az államháztartási hiányhoz kellene sodor… - sorolni. Már majdnem sodrást mondtam, de a folyamat lényege ugyanaz. Ez azonban érintené a summa államadósság mértékét és talán másképpen nézne ki. Tehát ez egy viszonylag kényes terület véleményünk szerint.
Az előterjesztők az indoklásban arra hivatkoznak, hogy az érintett gazdasági társaságok fontos szolgáltatásokat nyújtanak, és hogy az állami vagyon átlátható és hatékony kezelése megkívánja az egységes cégcsoporti működést. Ez, ha tényleg kellő transzparenciával, prudenciával társul, nem úgy, mint a nemzeti banki alapítványokra tett törvényi előterjesztési kísérlet, hogy az már bizony legyen titkos, és hogy a közpénz nem közpénz… - itt azért közpénz van, a Fejlesztési Bank az állam bankja, tehát itt a megfelelő transzparenciát biztosítani kell. Viszont elég nehéz átláthatóságról beszélni néhány konkrét tapasztalat alapján, amikor a jogszabály hiába határozza meg azt a tevékenységi kört, amelyet ellátó társaságok tekintetében szerezhet tulajdont a Fejlesztési Bank, Lázár János miniszter úr bármikor dönthet majd úgy, hogy egyéb társaság tekintetében is engedélyezi a tulajdonszerzést, felvásárlást, finanszírozást. Ezért mi nem látjuk garantálva az átlátható működést. Nehéz, kicsit túlzónak tűnik, hogy ezt egyáltalán megemlítik.
A pénzpiacon nem ritka, hogy egy erősebb kapcsolati háló kiépítése egy cégcsoporton belül megtörténik. Tehát ez egy tapasztalható tendencia, hogy összefüggő cégcsoportok, különösen tulajdoni ágon összefüggő cégcsoportok erősebb kapcsolati hálót alakítanak ki. Ezt véleményünk szerint a Magyar Fejlesztési Bank különösebb nehézségek nélkül meg tudná oldani, lényegében a jelen törvénymódosítás keretei nélkül is.
(18.10)
Egyedül a tulajdonosi jogokra támaszkodva megtehetné ezen együttműködési kapcsolati háló erősítését. Ezért vannak olyan szakmai vélemények, hogy sokkal inkább arról van itt szó, hogy Lázár János miniszter úr felhatalmazást akar kapni arra, hogy kézi vezérlés alá veszi ezeket a döntéseket, kivonva a cégvezetők döntési jogkörét, hogy ő jelölje ki, hogy ezeket az érzékeny szolgáltatásokat a cég az MFB-től, tehát a kijelölt módon vehesse majd igénybe. Ő maga akarja eldönteni, hogy hogyan köttessenek ezek a szerződések. Ilyen értelemben a vállalatvezetői felelősség nehezen érvényesíthető.
Mindezeket figyelembe véve szakmailag vannak még értékelhető, határozottan értékelhető elemei az előterjesztésnek. A szóbeli kiegészítés kifejezetten őszinte volt, hogy ez egy központosítási program megnyilvánulása. Hogy ez a központosítás piaci körülmények között mennyiben jelent eredményesebb működést, arról viták vannak.
Az pedig, hogy az állam és az egyház elkülönült működésének elvi talaján, ami Európában, mondjuk, a francia felvilágosodás óta eléggé egyértelmű, ez a fajta bővítés mennyire fér bele, ez szintén megítélést igényel. Véleményünk szerint az egyházak a társadalmi tevékenységükhöz a törvényekben biztosított módon kapnak az államtól támogatást, kapnak forrásokat. Hogy ez egy banki ágon is kibővítésre kerül, hogy egyházi jogi személyek irányába is nyújthat hitelt, ez lehet, hogy érinti az állam és egyház elkülönült működésének elvi határait, tehát kérdéses, hogy támogatható-e.
Mindezeket figyelembe véve én szeretnék gratulálni Vejkey képviselő úr szakmai munkájához. És ha ezek a kifejezett vállalkozástámogató célok, amik elhangzottak itt az expozéban, hogy kedvező hitelnyújtási lehetőség, társfinanszírozás elnyert uniós pályázatokhoz, tényleg a valóságban is érvényesülnek, és nemcsak azt tapasztaljuk, hogy a kijelölt fideszes cégek jutnak ilyen előnyökhöz, hanem mondjuk, szélesebb körben meg fognak nyilvánulni ennek a jótékony hatásai, akkor egy idő után lehet, hogy azt tudjuk mondani, hogy eredményes volt ez a törvénymódosítás. Most így, a leírtak alapján teljes garanciát erre sajnos nem látunk. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
