MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN,
MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyi szépet itt meghallgattunk az elmúlt fél órában a mezőhegyesi ménesbirtokról, az ritkán következik be egy törvény vitájában, és azt kell mondanom, hogy egyet is értek mind a korrekt történelmi felvázolással, mind azzal a jövőképpel, amit itt hallhattunk, és a Jobbik támogatja is ezt a törvényt, ahogy egyébként a bizottsági ülésen is, ahol felvetődött egy rövid idő erejéig a téma, már erről beszélgethettünk.
Ugyanakkor elképedve hallgattam mégiscsak ezeket a hozzászólásokat, hiszen azért nem itt tartottunk néhány héttel ezelőtt, nem tűnt olyan fontosnak a mezőhegyesi ménesbirtok ügye a kormány számára. És ha ez a sok szép történelmi visszaemlékezés és jövőbe vetett remény őszinte lenne az önök részéről, akkor például szóba sem kerülhetett volna az, hogy a mezőhegyesi ménesbirtokhoz tartozó földterületeket privatizálják.
Érdekes módon akkor még nem volt szó semmiféle lófajták védelméről, évszázados hagyományokról, jövőbe vetett hitről és távlatokról. Egész egyszerűen a mezőhegyesi ménesbirtok állatorvosi lóként mutatja azt, hogy hogyan lopták szét a szocialista és fideszes kormányok az elmúlt 25 évben a magyar vidéket. Ez ennek volt tökéletes példája. Nemcsak a már emlegetett privatizáció, amit én is egyébként nagyon komoly bűnnek tartok és sajnálom - zárójelben jegyzem meg -, hogy az elszámoltatás ezen a területen sem maradt meg, de a korábbi hanyag kezelés és az azutáni teljes kormányzati közöny mind-mind azt mutatja, hogy egyáltalán nem voltak ezek az értékek fontosak a kormány számára. De engedjük meg jóindulattal, hogy most hirtelen felvilágosultak, és fontos lett Mezőhegyes.
Én azért élek a gyanúval, hogy ez inkább annak köszönhető, hogy komoly helyi felháborodás és szakmai felháborodás övezte Mezőhegyesnek mind a privatizációját, mind pedig a jelenlegi kormány semmittevését, sőt a földek privatizálását. Nem tudom, hogy ha ekkora értéknek érezték ezt eddig is, ahogy mondjuk, mi ezt éreztük korábban is, hiszen felhívtuk a figyelmet arra, hogy nem lesz abból jó, ha privatizálják a földjeit, akkor miért engedték ezt, miért jutottak el egyáltalán idáig.
És ha már itt tartunk, akkor érdekelne, hogy kormánypárti képviselőinknek van-e arról információjuk, hogy mondjuk, Simonka György merre jár vagy hol lehet, mert azért ebben a történetben szerintem úgy lenne korrekt, ha gombot nyomna és elmesélné a saját verzióját is, hiszen talán mindannyiunk közül ő tudna a legtöbbet erről a történetről mesélni.
Ráadásul a mezőhegyesiek és a környékbeliek is elvárnák ezt a kiállást itt a ménesbirtok mellett. Az, hogy Farkas Sándor megkapta ennek az ügynek a menedzselését, megmondom őszintén, annak örültem, hiszen bíztam abban, hogy ha már ilyen miniszterelnöki kinevezettje - ha mondhatom így - az ügynek, biztosként lett az ügy élére állítva, akkor az talán majd valamiféle pozitív előremozdítást vetít előre. Tényleg sajnálom, hogy ehhez botrány kellett, de legalábbis most már eljutottunk idáig.
Az, hogy egy önálló törvény kell a ménesbirtoknak, vannak mellette meg ellene is érvek, elfogadom, valóban fontos dologról van szó. De az, hogy mintagazdaságként így önállóan kell majd egyesével beszélgetnünk itt a Házban minden mintagazdaságról, ez annak az eredménye, hogy önök a sokadik ígéretük ellenére sem hozták még a Ház elé sem az üzemszabályozási törvényt, sem a családi gazdaságokról szóló törvényt, sem a szövetkezeti törvényt, és ezek valamelyikében a mintagazdaságok szabályozása is elmaradt.
Ma azt nevezzük mintagazdaságnak, amit a kormány kinevez mintagazdaságnak, miközben az Alaptörvény világosan fogalmaz, és bizony ezt egy kétharmados szabály keretében kellene itt nekünk közösen meghatározni. Az, hogy Mezőhegyes miért lett az vagy miért lehet az, azt lehet érvekkel alátámasztani. Maximálisan egyetértünk vele, én is úgy gondolom, hogy minden múltbeli, jelenbeli és reményünk szerint jövőbeli értéke alapján egy valódi mintagazdaság lehet, de például az, hogy a Csányi-birodalom miért lett mintagazdaság, abban már,azt hiszem, jó kis vitát folytathatnánk itt az Országgyűlésben.
Hogy ő a saját óriási cégbirodalmával - most csak az agráriumra szorítkozva is tudom ezt mondani - kinek és miben lehet ma minta Magyarországon, abban, azt hiszem, nincs megegyezés közöttünk. Nem véletlen az, hogy például az ő mintagazdaságos ügyét nem merik ide, az Országgyűlés elé hozni, pedig ha megnéznénk ezt a jelen törvényt Mezőhegyessel kapcsolatban, ha rosszindulatú akarnék lenni és mondjuk, Alkotmánybírósághoz fordulnánk, jó eséllyel arra fogadnék, hogy megbukna ez a történet, egész egyszerűen azért, mert kétharmaddal kellene ezt szabályoznunk, ahogy az Alaptörvényük ezt iderendeli. Természetesen ebben az esetben ezt nem fogom megtenni, mivel említettem már, jelen esetben egyetértek a jogszabállyal.
Az, hogy ismét felvirágoztassuk, világszínvonalra húzzuk és hogy az állami szerepvállalást fokozzuk ezen a területen, ez a Jobbik által egy régóta szorgalmazott lépéssorozat lenne, és nem csak ebben a kérdéskörben. Talán a legpozitívabb része mindenképpen a tangazdaság, azt ki kell emelnem, és nemcsak Mezőhegyes esetében lesz ez egy fontos előrelépés, hanem azt kell mondanom, hogy szinte megyénként érdemes lenne létrehozni egy ilyen telepet.
A magyar oktatási rendszer és azon belül a mezőgazdasági képzés, és itt főleg a középfokúra gondolok elsősorban, mert még egyetemeken úgy-ahogy jobban állunk… - óriási hiányosságok vannak, és a szakma minden területéről folyamatos segélykiáltások vannak, hogy nincs megfelelő minőségű utánpótlás ezen a területen. Úgyhogy arra biztatom képviselőtársaimat, hogy ha Mezőhegyes mintája ennyire fontos és felismerték azt, hogy erre szükség van, akkor erre érdemes lenne hasonló tangazdaságok sokaságával előállni nagyon rövid időn belül.
Így, ahogy már említettem, a Jobbik ezt a jelen javaslatot támogatni fogja, ugyanakkor nagyon kíváncsiak lennénk arra, hogy ha nem történik meg az a felháborodás - és remélem, hogy valaki itt az előterjesztők közül erre választ is tud adni -, ami megtörtént, akkor ez a javaslat tényleg itt feküdne-e. Vagy az elprivatizált állami földek körül, amikor elindult ez a történet, akkor még miért nem gondolták úgy, hogy fontos lehet Mezőhegyest megmentése? Vagy teszem azt, az állami földek privatizációjával még hány Mezőhegyes tettek tönkre? Hány olyan lehetőséget herdált el a magyar állam, amikor az állami földvagyonra alapozva hasonló tangazdaságokat tudtunk volna létrehozni, mondjuk, életképes birtokméretet tudtunk volna kialakítani családi gazdaságok számára tartós bérleten keresztül?! Hol van már a sokat emlegetett demográfiai célprogram, szociális célprogram? Hogy lesz így önkormányzatok számára földterület bármilyen hasonló projekt beindítására?
Ezeket mind-mind hallhattuk még a nemzeti vidékstratégiában, sőt a vidék alkotmányaként becézgetett stratégia még azt tartalmazta, hogy az állami földvagyont növelni kell. Ehhez képest pedig egy totális privatizációt és visszavonulást látunk. Folytatják azt az utat, amit egyébként az elődeik megkezdtek. Tehát szomorúan tapasztalom azt, hogy ezen törvény minden pozitívumával ellentétben azt is bizonyítja vagy éppen ezért azt is bizonyítja, hogy rengeteg hasonló kezdeményezés elől vették el a levegőt, a lehetőséget, és nem tudom, hogy ha máshol is be akarnánk indítani, más megyékbenn más területeken hasonló tangazdaságokat, akkor arra milyen módon lenne a jövőben lehetőség.
Bízom abban, hogy legkésőbb 2018-ban fel tud állni egy olyan tisztességes kormány, amely a privatizációban elherdált nemzeti vagyon jelentős részét vissza tudja szerezni, és hasonló, közjót szolgáló projektek számára ezeket a területeket majd biztosítja.
Röviden ezeket kívántam elmondani, elnök úr, és ha kaphatnék választ nem csak a vita végén - kivételesen -, azt megköszönném, hiszen azt hiszem, azért vagyunk itt megválasztott képviselők, hogy érdemben tudjunk vitatkozni az ilyen jogszabályokról. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
