DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának kidolgozásában mindvégig aktívan részt vett. A statútum 1999. január 15-én a 2296/1998. számú kormányhatározatban megadott felhatalmazás alapján került magyar részről aláírásra. A statútumot a magyar Országgyűlés a 72/2001. országgyűlési határozatával erősítette meg, az okirat ENSZ-főtitkár előtti letétbe helyezése pedig 2001. november 30-án történt. A statútum azonban csak 2002. július 1-jén lépett hatályba, figyelemmel arra, hogy a 126. cikkelye értelmében a 60. állam jóváhagyó okiratának ENSZ-nél történt letétbe helyezése után következhetett csak be az egyezmény hatályosulása.
A statútum magyar nyelvű kihirdetésére azonban mind a mai napig nem került sor, ezért a törvényjavaslat egyik fő célja ezen formai hiány pótlása, másik fő célja pedig az, hogy a 2010. évi kampalai módosításokat átvezesse annak érdekében, hogy kiegészítse a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A statútumban a részes államok elhatározták, hogy a jelen és a jövő generációk érdekében létrehoznak egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kapcsolódó független és állandó Nemzetközi Büntetőbíróságot a nemzetközi közösség egészét sértő legsúlyosabb bűncselekmények fölötti joghatósággal, amely a nemzeti büntető joghatóságokhoz képest kiegészítő jellegű, és tartósan szavatolja a nemzetközi igazságszolgáltatás tiszteletben tartásának érvényesítését. A részes államok a statútum kialakításakor abból indultak ki, hogy a nemzetközi büntetőjog érvényesítése kétféleképpen valósul meg, egyrészt közvetlen érvényesítés, másrészt közvetett érvényesítés útján.
A statútum egyrészt lehetővé teszi azt, hogy a hatálya alá tartozó nemzetközi bűncselekmények elkövetőit közvetlenül, a nemzetközi jog alapján nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre, függetlenül a nemzeti jogoktól, másrészt pedig lehetővé teszi azt, hogy a statútum által szabályozott bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását a nemzeti bíróságok végrehajtsák.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a fentiek okán fontos módosításokat javasol a bírósági végrehajtás vonatkozó szabályozásában. A statútum nyomán az adott országok hatályos belső jogát úgy kell módosítani, hogy az érintett személyi kör jogállását szabályozó törvényekben biztosított mentelmi jog, illetve büntetőjogi felelősségre vonást feltételesen elhalasztó egyéb mentesség ne akadályozza a nemzetközi bíróságot az eljárásban. Ez a jelen esetben azt jelenti, hogy csak az országgyűlési képviselők, az Alkotmánybíróság tagjai és a Költségvetési Tanács elnöke mentelmi jogának módosítása igényeltetik.
Az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi joggal rendelkező egyéb tisztségekre is ki fog terjedni a törvényjavaslat általi módosítás után az a korlátozás, hogy a statútumban szabályozott bűncselekmények esetén a mentelmi jogra hivatkozva nem lehet mentesülni a felelősség alól. A statútum többek között büntetni rendeli az úgynevezett hitszegést, azaz az ellenséges hadsereghez tartozó személyek alattomos megölését. Ebben az esetben az ellenséget, bizalmat keltve, abban a hitben tartják, hogy az elkövetőt a fegyveres összeütközésre vonatkozó nemzetközi szabályok alapján védelem illeti meg; ezzel a bizalommal visszaélve az elkövető az ellenséges fegyveres erő vagy csoport tagját megöli, neki súlyos sérülést okoz vagy fogságba ejti őt.
(9.40)
Ezért indokolt a büntető törvénykönyv háborús bűncselekményeket tartalmazó fejezetébe beilleszteni a védett személyi minőség csalárd használata tényállását.
Fontos a statútum népirtásra, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény nyilvános tagadására vonatkozó rendelkezése is. A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat c) pontja szerint adott cselekményt olyan módon valósítják meg, hogy az e csoport vagy annak valamely tagja ellen erőszakra vagy gyűlöletre való uszításra alkalmas.
A statútum kihirdetésével nyílik meg a lehetőség arra, hogy a statútum 6., 7. és 8. cikkelyében meghatározott bűncselekmények nyilvános tagadását, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásához hasonlóan, a Btk. büntetni rendelhesse.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták támogatják a T/10722. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
