HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ,
HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy itt az előbb elhangzott és felmerült a 300 négyzetméter alatti építkezések kapcsán az építési törvény megváltoztatása, valóban felmerült a sajtóban is az, hogy ez a törvényjavaslat is azzal van összefüggésben, tehát azzal, hogy decemberben, kvázi karácsonyi ajándékként a propagandaminisztérium hirtelen, váratlanul benyújtotta ezt a 300 négyzetméter alatti építési hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eltörlést, és utána alig győzte a Miniszterelnökség valamilyen módon visszakorrigálni azzal a további építési-törvénymódosítással, ami most május 13-ától érvényes; tehát hogy ezzel van összefüggésben ez az előttünk fekvő törvényjavaslat.
Én ezt nem kétlem, elképzelhető, hogy ez is benne volt a törvényt benyújtók szándékában, mindazonáltal én azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, hála istennek, azért ennél jóval többet mond. Nem vitatom a tényt, hogy kétségtelenül szükség van egy ilyenfajta törvényre, illetve arra, hogy most már végre a helyi értékvédelmet törvényi szinten próbáljuk garantálni, és ahhoz adjunk egy hathatós eszközt az önkormányzatoknak. Tehát tudjanak egy olyan rendeletet alkotni, aminek olyan eszköztára van, amivel érdemben tudják befolyásolni pozitív irányba a településképet.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Hozzáteszem, hogy erre az egészre valójában azért van szükség - éppen egy kicsit visszatérve az előző napirendre, amit ez előtt tárgyalt a Ház -, mert sajnos a jelenlegi oktatási struktúrából nagyon hiányzik, vagy eléggé szegényesen van benne a vizuális kultúra oktatása, mert ha ez benne lenne kellő súllyal és kellő hatékonysággal, akkor valójában nem igazán volna szükség településkép-védelemre, mert ez egy természetes igénye volna minden magyar állampolgárnak. De ameddig ez így nem valósul meg, és nem nő fel olyan generáció, amelynek már természetes lesz, hogy igényes, szép környezetet akar maga körül látni, addig bizony szükség van ilyenfajta visszatartó erőt is képviselő törvényre, illetve abból következő rendeletre.
Amit én az ötpárti egyeztetésen elmondtam, azt most is szeretném itt megismételni a törvénytervezettel kapcsolatban, amelyek a konkrét javaslataink lennének. Tehát az első és legfontosabb szerintem az, ami a 3. §-nak a szabályozása, tehát hogy mit tartalmazhatnak ezek a bizonyos települési rendeletek, és mi az alapvető célja, tehát mik azok a tartalmi elemek, amelyeket az egyes önkormányzati rendeleteknek tartalmaznia kellene. Itt a fő hangsúlyt a helyi értékvédelemre kellene helyezni. Hála istennek, van már egy olyan korábbi rendelet, ez a 66/1999. FVM-rendelet, amely a magyar jogalkotásnak egy nagyon szép példája, mert valóban szakmai alapon született meg ez a rendelet, és igen jól részletezve és gazdagon értelmezve adja elénk, hogy mit jelenthet a helyi értékvédelem. Tehát még egyszer, itt alapvetően a retorziók, illetve a keretek meghatározása arról kell hogy szóljon, hogy legyen egy településnek egy értékkatasztere, amelyben tételezi, hogy mit tekint az adott közösség, az adott település kapcsán építészeti, táji értéknek.
Az általam beidézett rendelet, ez a 66/1999. két alapvető részre osztja az értékvédelmet, részben területire, részben pedig egyedi védelemre. Az egyedi védelemnek az elemei az itteni törvényjavaslatban is részben benne vannak, habár hiányosan, de a területi védelemnek csak alig-alig vannak benne az elemei, ezért most ezt szeretném külön is ismertetni, noha ez nyilván mindannyiunk számára, a törvény előkészítői számára meg végképp ismertek. Tehát a településszerkezet is lehetne mint egy védett érték tételezve adott esetben egy önkormányzati rendeletben; ezen belül az utcahálózat, a telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldfelület vagy növényzet. Akkor ezen kívül a településkép, azaz a külső településkép és a belső településkép, illetve egy adott utcakép, annak részlete, a település táji környezete, a település megjelenése a tájban, a hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet, illetve a településkarakter, amiben a település elemei, formái, színei, színvilága együttesen jelenik meg.
Ezzel kapcsolatban én benyújtottam egy módosító indítványt, amely tehát ezt a 3. §-t egészítené ki, és tenné szerintem teljessé. Nagyon remélem, hogy e tekintetben nyitott kapukat döngetek. Én úgy értettem egyébként az ötpárti egyeztetésen is, hogy volna e tekintetben fogadókészség a kormányzati oldal részéről.
(15.00)
A másik ilyen jellegű kérdés, illetve felvetés az arculati kézikönyvvel kapcsolatos, ami egy nagyon fontos dolog, hiszen ez maga az értékkataszter, ami alapján aztán lehet majd egy önkormányzati rendeletet alkotni. Szuper! Iszonyatosan nagy szükség van rá minden településen. De Magyarországon momentán 3200 település van. Nem tudom, őszintén szólva, hogy kik tudják ezt megcsinálni, kik lesznek rá jogosultak.
Már az is eléggé szűkre szabja a kört, hogy ma Magyarországon ki végezhet főépítészi tevékenységet. Tehát ez alapján az egyébként építészdiplomával rendelkezőknek csak egy eléggé szűk köre vállalhat ilyen értelemben munkát, amikor látjuk, hogy az IVS-eket, tehát az integrált városfejlesztési stratégiákat is meg kell alkotniuk az európai uniós pályázatokhoz az egyes településeknek, milyen nagyon nagy kereslet van olyan építészirodákra, amelyek egyébként azzal a jogosultsággal rendelkeznek, és olyan szakembergárdájuk van, hogy az ezzel kapcsolatos tevékenységet el tudják látni. Hát még egy ilyen arculati kézikönyv szerinti értékkataszter összeállítása milyen hallatlan munkát jelenthet majd mind a 3200 településen!
Éppen a tegnapi egyeztetésen merült fel, hogy sajnos messze nem minden önkormányzatnak van még mindig helyi építési szabályzata, és tekintettel arra, hogy szinte nap mint nap módosítjuk az építési törvényt, illetve az építési folyamatokra vonatkozó mintegy 66 jogszabályt Magyarországon, ezért kétségtelen, hogy ezeknek a szavatossága lejár. Egyébként is felül kellene őket vizsgálni tízévente, de ezek alapján, meg egyébként is már van bennük számtalan olyan rész, ami már nem lehetne hatályos; tehát ezeknek a felülvizsgálatára is kellene ember és hozzáteszem: pénz, mert ez azért nagyon sok esetben igen megterhelő. Különösen a kistelepülések számára, ahol leginkább fontos lenne egyébként a helyi értékvédelem, hogy ami még van, azt próbáljuk menteni, meg egyáltalán rögzíteni, mondjuk, egy arculati kézikönyvben, hogy nekünk ezünk van, ez számunkra a fontos, hiszen a közösségteremtésnek az egyik legfontosabb része az, hogy közösen egy település lakossága meg tudja mondani, hogy számára mi az, ami érték. Ebben kétségtelenül orientálni kell, tehát segítséget kell tudni nekik adni, hogy mit is jelenthet egyáltalán maga az a fogalom, hogy érték, és ahhoz képest azon az adott településen mit lehet fellelni.
Szóval, ebben a kérdésben, hogy tulajdonképpen ezt az értékkatasztert ezeken a településeken kik és miből fogják megcsinálni, számomra nem derült ki egyrészt a törvénytervezetből, meg a települések költségvetését ismerve, sajnos azt kell mondanom, hogy erre igen kevés esélyt látok, hogy ez tömegével el fog tudni készülni a közeljövőben.
A másik pont, amiről szeretnék beszélni, ez a településképi kötelezésnek a kérdése, ami az Étv.-ből kerül át ebbe a törvénybe, és arról van szó benne, hogy a polgármester az, aki a kötelezést kiadhatja, végeredményben a képviselőtestület az, aki a bírságot kiszabhatja. Az a bírság, ami eddig Magyarországon ma szóba jöhetett, az az 50 ezer forint, az sajnos semmire nem volt elég, soha nem is volt kellő nagyságrendben meghatározva, de valóban, ezt az 50 ezer forintot simán be tudták kalkulálni az építtetők. De mondjuk, ez az egymillió forint már komolyabb visszatartó erő lehet.
Itt azonban két dolog merülhet fel. Egyrészt az, hogy azért a visszaélésszerű jogalkalmazásra is adhat lehetőséget, ha és amennyiben a 314-es kormányrendeletben nem lesz ez olyan módon körülírva, hogy ne lehessen az ezzel kapcsolatos rendeleteken keresztül visszaélni. Még egyszer: ezért is fontos az, hogy a hangsúly az értékvédelmen legyen, mert akkor az én értelmezésem szerint ennek a visszaélésnek az alapja már eleve jócskán be van szűkítve.
A másik pedig az, ami szintén felmerült az egyeztetésen, hogy ha jól értettem, a jogszabály előkészítői alapvetően az új építkezésekre gondolnak, az újonnan megvalósuló építményekre, hogy ott lehessen egy pluszlehetősége az adott településnek, képviselőtestületnek, illetve polgármesternek szabályozni. De sajnos ma Magyarországon sokkal kevesebb az új építkezés, mint amekkora nagy baj van a településképpel, és pont a leghátrányosabb helyzetű térségekben vannak olyan utcaképek, amelyeknél pontosan az ilyen településképi kötelezés - hogyha ezt az eszközt jól használjuk és jó érdekből használjuk - lehetne egy komoly fegyver, egy komoly eszköz, és például bontási kötelezések kiadása esetében is ez egy pluszlehetősége lehetne a képviselőtestületnek, illetve a polgármesternek.
Én ebből a törvénytervezetből, ami itt előttünk van, ezt a lehetőséget kevésbé látom, pedig ez nagyon nagy segítség lehetne. Ma Magyarországon az illetékes járási építési hatóság az, aki ilyen típusú bontási kötelezést ki tud adni, kivéve, hogy ha olyan vis maior helyzet van, ami esetén, mondjuk, a jegyző, a helyi jegyző is fel van hatalmazva, de ez tényleg csak vis maior esetekre vonatkozhat. De egyebekben pedig a járási építési hatóság utána már nem tudja végre is hajtatni sok esetben az egyébként lakatlan, beazonosíthatatlan vagy fellelhetetlen tulajdonosú ingatlanok esetén.
Amit még el szeretnék mondani, ami szintén hiányzik ebből a törvénytervezetből, az az, hogy az egyes önkormányzati rendeletek, amelyek az építési tevékenységet befolyásolják az adott településen, ezen rendeletek között nincsen hierarchia, nincsen megfogalmazva itt, és egyelőre nincs is olyan magasabb szintű jogszabály, ami rendet tenne ebben a kérdésben.
A kollégái azt mondták az egyeztetésen, hogy majd ha a kormányrendelet elkészül vagy kiegészül a 314-es, akkor abból majd egyértelmű lesz a rendeletek megalkotásának vagy elkészülésének a sorrendjéből, hogy először kell megalkotni ezt a - mondjuk így - értékkatasztert, illetve az abból következő településképi rendeletet, és azután jöhet csak a helyi építési szabályzat megalkotása. Igen, ez az egymásutániság már fontos, de ez még mindig nem teremt hierarchiát a rendszerben. Tehát azt gondolom, hogy e tekintetben is fontos lenne egyértelműsíteni, hogy azért fontos ennek a hierarchiának a megteremtése, hogy mondassék ki egy településen, hogy mit nevezünk értéknek, mi az, amit mindenképpen meg kell tudnunk őrizni, és ahhoz szabjuk az építési jogszabályainkat. Tehát ne romboljuk le vagy ne romboltassuk le kvázi egy rosszul megfogalmazott helyi építési szabályzattal és szabályozási tervvel azt, amit az elődeink megalkottak, hogy mondjuk, egy rossz helyen jelölünk ki új beépítésre alkalmas területet, vagy rossz övezeti kategóriákat állapítunk meg, és így tovább.
Végül, befejezésképpen egy dolgot még hadd tegyek hozzá. Hogyha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, hatályba lép, a kormányrendelet elkészül, az első arculati kézikönyv, amit én meg fogok nézni, illetve az első ezzel kapcsolatos önkormányzati rendelet, az Budapest XIV. kerületének, Zuglónak az értékkatasztere lesz, illetve települési rendelete, mert rettentően érdekelni fog engem, megmondom őszintén - már most is érdekel -, hogy az ottani főépítész vajon a Városligetbe tervezett, a MUT elnöke által csak liggatott palacsintának nevezett Magyar Zene Házát vagy a Budapest egykori főépítésze által csak vállaltan pragmatikusnak nevezett nagy cipős dobozt - csak tájékoztatásul mondom az államtitkár úrnak, ez az új néprajzi múzeumunk - vajon hogyan tudja majd elhelyezni ebben az arculati kézikönyvben.
Tehát igen, ez egyelőre úgy van megfogalmazva, minthogyha csak a korán kelő és keményen dolgozó kisemberekre vonatkozna, de nem. Tisztelettel jelentem, hogy ez önökre is fog vonatkozni. Tehát a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra, például a Városligetre is fog vonatkozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), tehát ott sem lehet majd bármikor, bármit építeni. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
