HISZÉKENY DEZSŐ,
HISZÉKENY DEZSŐ,
HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A ciklusban nem először foglalkozunk ezzel a témával, rendkívül változatos címmel, de hasonló témakörben sokadszorra tárgyaljuk ugyanazt.
Az Országgyűlés decemberben kivételes eljárásban fogadta el az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló, T/8196. számon benyújtott törvényjavaslatot; ismétlem még egyszer, kivételes eljárásban tárgyalta. Akkor sem, most sem tudtuk megfejteni, hogy vajon mi oka volt ennek a rendkívüli sürgősségnek egy ilyen témakör kapcsán. Akkor sem volt ennek nyilvános, érthető és logikus magyarázata, ezért okkal merülhet fel az a kérdés, hogy mi lehetett emögött. Nyilvánvalóan valamilyen olyan érdekcsoport vagy érdekkör, amely indokolta ezt a sürgősséget, mert egyébként ma sem tudjuk, hogy miért kellett ezt kivételes eljárásban tárgyalni.
Ha egy kicsit gondosabban készülünk fel, akkor nem kellett volna kétszer foglalkozni azóta ezzel az üggyel, ismételten most. Nem tudom, sikerült-e érthetően megfogalmaznom. Tehát ha akkor kicsit több figyelmet fordítunk arra, hogy ezt hogyan és miképp lehetne szabályozni, akkor nem kellett volna most ismét tárgyalnunk, de most megint csak ezt a kapkodást látom. A tegnapi nap 13 órára kaptunk meghívót, miközben parlament volt, egy ötpárti egyeztetésre. Mi értelme van egy nappal a tárgyalást megelőzően egyeztetni? Azt hiszem, azzal mindannyian tisztában lehetünk, hogy annak sok alapja nincs. A törvény előkészítse során igen, akkor van. Akkor azt mondom, azon szívesen részt is vennénk, és akkor azt gondolom, van értelme megjelenni és ott elmondani a véleményt. A benyújtott törvény már napirendre van véve, azt hiszem, ezt nem szükséges tovább színezni, hogy miért nincs ennek jelentősége.
Visszatérve az előző gondolathoz, azt gondolom, az akkor elfogadott törvény kapcsán nem kis vitát és aggodalmat váltott ki az akkor elfogadott törvény, amely az építési törvényt úgy módosította, hogy a 300 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb lakóépületek építése esetén vadonatúj szabályok vonatkoznak ezekre az épületekre, ha jól sejtem, január 1-jétől. E szabályok alapján a helyi építési szabályzatok rendelkezései közül a bejelentett építkezés során többet nem lehetett egyszerűen figyelembe venni, hiszen ez a törvény ezeket a jogokat, ezeket a lehetőségeket, amelyekkel többnyire az önkormányzatok rendelkeztek, annullálta.
Lázár János később feltehetően helyes felismeréssel, tekintettel erre újra benyújtotta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a ’97. évi törvény módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslatot. Abban a törvényben ugyan rendben voltak a környezetvédelmi szabályok, de okkal kifogásolták, hogy az egyszeri bejelentés alapján végzett és saját ízlés szerinti építkezés ronthatja majd a városképet. Ezt már az előző törvénynél jeleztük. Itt sikerült erre ismét visszatérni.
Az önkormányzatok is úgy látták, hogy a városképi szempontok érvényesítését nyugodtan rájuk lehetne bízni. Gondolom, ebben egyet tudunk érteni, hogy egy adott településnek vagy egy adott országrésznek vannak építési sajátosságai, különlegességei, olyan történelmi hagyományai, amire érdemes tekintettel lenni, ezért nem célszerű ezt központilag szabályozni, nyugodtan rá lehet bízni a helyben működő önkormányzatokra. Látszólag meghallgatásra is találtak az önkormányzatok.
A törvényjavaslat általános indoklásának utolsó bekezdése utalt rá, hogy az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor. Ezzel van a bajom. Hol van ez az előzetes társadalmi egyeztetés? Nyilván nem a tegnap 13 órai megbeszélésre gondoltak.
A benyújtott javaslat szerint olyan szabályozásra van szükség, amely a településképi követelményeket tartalmazó önálló önkormányzati rendeletek nem egy esetben indokolatlanul vagy túlságosan általánosan megfogalmazott vagy éppen egymásnak ellentmondó és így nehezen alkalmazható településképi elvárásainak alkalmazását kizárja, és helyette a településkép törvényi fogalmához illeszkedő konkrét és mindenki számára megismerhető követelményeket támaszt.
Itt érdemes figyelni, mert itt gyakorlatilag nem arról van szó, hogy az önkormányzatok önállóságát növeljük ebben a kérdésben, hanem az önkormányzatok megregulázásáról van szó. Azt ugyanis nem tudjuk, hogy a javaslatnak ez az állítása milyen adatokon, tapasztalatokon nyugszik. Nem tudjuk, hogy a javaslatot milyen körben véleményezték, nem tudjuk, hogy az önkormányzati érdekszövetségek egyetértettek vele, vagy sem. Azt tudjuk, hogy a javaslat önmagát is kerettörvénynek tartja. A törvény és a helyi önkormányzat rendelete között kormányrendelet fogja az indoklás szerint a kapcsolatot megteremteni. Gondoljuk végig: törvényben rögzítjük azt, hogy ezt majd a kormány fogja valamilyen módon szabályozni, de van a jogalkotásról szóló jogszabály, amely azt mondja, hogy ilyen esetben a benyújtással egy időben ennek hatályba kell lépnie. Tehát a kormányrendelet is meg kellene hogy jelenjen. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez megtörténik, sőt fogadást mernék rá kötni, hogy nem fog megtörténni. Nem tudom, államtitkár úr állná-e a fogadást, de majd bizonyára a válaszában kitér erre.
Amennyiben nem, tehát nem lép hatályba, akkor egyrészt törvényt sértettek, hiszen ennek már itt kéne lennie, és látnunk kellene, hogy miről van szó. Másrészt ezzel egy olyan helyzetet hoznak létre az önkormányzatok és a települések életében, amely az én megítélésem szerint olyan helyzetet eredményez, amely nem fenntartható. Miről van szó? Olyan jogalkotási űr keletkezik, amikor az önkormányzatok számára egyszerűen nem adatik meg a lehetőség, hogy saját településük érdekében eljárjanak, ugyanakkor pedig az a kormányrendelet, amely ennek a keretét szabályozza, az pedig nincs. Nem tudom, kinek az érdeke az, hogy ez az űr létrejöjjön. Abban egészen biztos vagyok, hogy annak ez nem lehet érdeke, aki a szabályozott működést szeretné elérni.
Az én megítélésem szerint ez egyértelműen arra utal, hogy itt nem is ez a cél, ezért ezt a javaslatot nem fogjuk tudni támogatni. Azt gondoljuk, hogy a kormányzati többség tovább gyengíti az önkormányzatokat. Itt szó nincs arról, hogy az önkormányzatok a településképi követelményeket majd érvényesíthetik. Ez a jelen törvényjavaslat csak látszólag adja az önkormányzatoknak meg ezt a lehetőséget, a valóságban pedig a törvényjavaslat kormányzati hámba fogja… - a rendeletalkotásuk pedig a kormányzati igényektől fog függni.
Megítélésem szerint a legvisszataszítóbb ebben a törvényjavaslatban az, hogy hónapokig, akár évekig is halászhatnak a zavarosban azok az építtető cégek, amelyek könnyített feltételek mellett foghatnak jelentős építkezésekbe, miközben felelősségüket az építésügyi törvény és ez a javaslat minimálisra csökkenti. Mint ahogy korábban említettem, a Magyar Szocialista Párt ezt a javaslatot nem fogja tudni támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
