CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Köszönöm szépen az elhangzó gondolatokat. Engedjék meg, hogy sorrendben, a felszólalások sorrendjében reagáljak, először Horváth képviselő úrnak. Nem értem, hogy bármilyen törvényjavaslat kerüljön is a Ház elé, az MSZP mindig azzal kezdi az érvelését, hogy a tartalmi kérdések helyett a formai kérdésekről beszél, és azt nehezményezi, hogy milyen sok törvényt kell az Országgyűlésnek módosítania, és hogy milyen kevés idő áll rendelkezésre ennek a munkának az elvégzéséhez, meg hogy ez mégis mennyire sok változást fog eredményezni.
(17.40)
Képviselő úr, önöket azért küldték ide a választók, hogy ezt a munkát elvégezzék. Tehát azt kritizálni állandóan, hogy igen, hozzá kell nyúlni törvényekhez: önök ezért kapják a fizetésüket. Mint ahogy a kormányablakban ülők pedig azért, hogy elintézzék az állampolgárok ügyeit.
A másik kérdés, amit ön feszegetett, hogy azokat érinti a béremelés, akik az államnak dolgoznak. Kiket másokat érintene? Így van, azokat fogja érinteni a bérrendezés, akik az állam képviseletében az állampolgárok, a magyar vállalkozások ügyeiben eljárnak és tevékenységet végeznek. Azokat természetesen nem érintheti, akik ma az államnak dolgoznak, de a későbbiekben a piacnak fognak dolgozni. És engedje meg, hogy itt - ha elnök úr megengedi - annyiban eltérjek a tárgytól, hogy beszéljek arról is, hogy az állami bürokráciacsökkentésnek igenis van egy olyan lépése, ami arról szól, hogy az állam létszáma csökken. Mikor tudja ezt egy állam megtenni? Akkor, amikor van egy stabil gazdasági növekedés; amikor át tudja terelni a ma állami szférában dolgozó emberek tömegének egy nagy részét a piaci szférába.
Mert miről beszélünk jelen pillanatban? Arról beszélünk, hogy ma nagyjából 4,2 millió foglalkoztatott van Magyarországon, amiből 1,1 millió ember az államnak dolgozik, és ha komolyan vesszük azokat a kijelentéseket, amelyeket itt önök is megfogalmaznak a parlamentben, hogy a magyar állam fenntartható fejlődése, a magyar gazdaság fenntartható növekedése az állami versenyképességtől is függ, az alapvetően három tényezőn támaszkodik: egyrészt mekkora az állam, itt jelenti az intézményrendszerét és a benne lévő humánkapacitási kérdéseket; mennyire gyorsan működik az állam, ez összekapcsolódik a bürokráciacsökkentésnek a jogszabály-egysze-rűsí-tésre vagy -csökkentésre vonatkozó elképzeléseivel; és mennyire olcsó az állam. Na most, ezek pedig mind összefüggenek ezekkel a humán kérdésekkel is.
A bevezetések szakaszolása úgy fog kinézni, hogy első körben a járási hivatalban dolgozókat, ezt követően pedig a kormányhivatali dolgozókat fogja érinteni ez a típusú béremelkedés.
Azt megint nem tudom megérteni, hogy miért jelent önöknek az problémát, hogyha az állami szférán belül is egy teljesítményarányos bérezés jön létre. Akik az államot képviselik, akár a járási hivatalokban dolgoznak, akár a kormányhivatalokban, vagy akár az igenis megfontolandó, hogy az önkormányzati világban dolgozók is ebben a bérrendezésben hosszabb távon érintettek legyenek, miért baj az, ha ezeknek az embereknek a munkája is teljesítményarányosan történik meg, és az általuk elvégzett tevékenységeknek a szolgáltatói elégedettsége, tehát az állampolgári elégedettség határozza azt meg, hogy milyen bérezést kapnak, és ez is beépül a bérezés szempontrendszerébe? És igen, azért vannak a vezetők, hogy ezek a vezetők irányt adjanak a napi munkavégzésnek, és ezek a vezetők vállaljanak felelősséget azért a munkáért, amit a beosztottak elvégeznek. És amennyiben az állam teljesítményalapon akarja dotálni ezeket az embereket, akkor egyrészt a vezetőknél lévő információkra, másrészt az állampolgároktól érkező visszajelzésekre kell hagyatkozni abban a kérdésben, hogy hogyan működik az állam.
Persze jól hangzik, de megint nem igaz, amit a képviselő úr mond a konzultációkkal kapcsolatban. Négyszer volt egyeztetés az illetékes államtitkárság és a közszolgálatban dolgozó érdekvédelmi szervezetek között, és magát a törvényjavaslatot is a szakszervezetek jogászai külön véleményezték. Tehát a kijelentés nem igaz.
Staudt képviselő úr javaslata abszolút beépül a kormányzati tervekbe. Első körben az alsóbb területeken, alsóbb közigazgatási szinteken dolgozók bérrendezése kezdődik meg, és csak ezután megyünk felfelé. És az elv is az, hogy arányaiban a vezetők kapják a legkevesebb és beosztás szerint minél alacsonyabb szinten dolgozók kapják a legtöbb bérrendezést.
Azt gondolom, hogy amennyiben a bürokráciacsökkentés többi lépése is megvalósul, ahogy a 2017-es költségvetésben ezermilliárd forintnyi hazai fejlesztési forrás áll rendelkezésre, úgy megteremtődik annak is a pénzügyi lehetősége, mozgástere, hogy az önkormányzati világban dolgozók, illetve más állami körben dolgozók bérrendezése is megtörténjen. A kormány is tisztában van vele, hogy ez egy lépés beljebb, az egészségügyi, a rendvédelmi szerveket követően az államigazgatásnak ezen a területén dolgozóknak a bérrendezése. Ez még mindig nem a teljes kör.
Józsa képviselő úr, a kijelentést nem kell megkeresni, ez úgy hangzott el, ha jól emlékszem, a vitában azt mondta (Dr. Józsa István: Melyik vita?), hogy hibásan gondoljuk, hogy minden állami vagy állami érdekkörben dolgozó szakember vagy munkatárs fideszes lenne. Én meg erre azt válaszoltam önnek, hogy valóban, még nem az, de törekszünk rá. Bízom benne (Dr. Józsa István: Melyik vitában volt?), hogy ez az intézkedés is több embert vonz a mi szavazótáborunkba, és eggyel kevesebbet hagy az önökében.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
