DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ,
DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatcsomag több törvényt is módosít, részben a köznevelés, részben a felsőoktatás területén. A köznevelési rendszerrel összefüggő törvénymódosítások rendező elve a köznevelési kerekasztal megalakulása és működése során meghatározott megoldandó feladatok, a köznevelési rendszer átalakítása során szerzett tapasztalatok feldolgozása és ennek alapján közös célunk, a rendszer jobbá tétele.
A köznevelési kerekasztal első, alakuló ülésén, február 9-én azonosította a köznevelési rendszer működőképességének fokozásához szükséges intézkedéseket, majd ezek megvalósítását ütemezte. Ennek során az első prioritáscsoportba került a 2016. szeptember 1-jével megoldandó feladatok közé az állami intézményfenntartó működésének átalakítása, a finanszírozás felülvizsgálata, a decentralizáció, a szervezeti rugalmasság, folyamatok, menedzsment szintű működés megvalósítása, az állami intézményfenntartó és az iskolák, a köznevelési intézmények hatásköreinek áttekintése és újraszabályozása, az állami intézményfenntartó és a működtető önkormányzat szerepkörének átgondolása, a két funkció szétválasztásából eredő problémák megoldása.
Jelen törvényjavaslat a fenti célkitűzésekhez illeszkedő törvényi szintű módosításokat tartalmazza azzal, hogy a teljes megvalósításhoz további végre-haj-tásijogszabály-módosításra van szükség természetesen. A most ismertetésre kerülő intézkedéseknek tehát nem mindegyikét találják meg a törvényben, csupán a törvényi alapokat teremti meg a további építkezéshez. Az első ilyen: az állami intézményfenntartó központ, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe állami fenntartóként önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott köznevelési intézmények jogi személyiségüket megtartva, a tankerületi központok szervezeti egységei lesznek.
Mindeközben egyetlen korábbi intézmény sem szűnik meg vagy alakul át. Az intézmények zavartalan működésének biztosítása alapvető követelmény. A közel 60 tankerületi központ kialakításával közelebb kerülnek az érintettekhez a döntéshozatali szintek, hiszen számos ügyet nem kell a továbbiakban a központban intézni, hanem ezek helyben is megoldhatóak lesznek. Bővülnek a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények vezetőinek munkáltatói jogosítványai, amelynek keretében a leglényegesebb kérdésekben, mint például a kinevezés vagy felmentés, javaslattételi, illetve egyetértési jogot kapnak.
A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ. Mivel egyrészt a köznevelési szervezet méretéből fakadóan, másrészt az országos egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet fenntartása, itt fontos érteni, hogy ez a szervezet nem a mostani formában működő szervezet, operatív döntések ezen a szinten már nem születnek. Az összes, az iskolák életét érintő operatív ügy mind a tankerületi központokban kerül döntésre.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása. Tehát erre is megoldást kellett találnunk. A törvényjavaslat szerint a fenntartói és működtetői feladatok összevonásra kerülnek a tankerületi központnál, tehát ismét egységes irányítás jön létre, mivel a heterogén rendszerben nem alakítható ki olyan működés, amelyben az egyes szervezetek felelősségi és feladatköre teljesen egyértelmű lenne.
Fontos további eleme a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításának, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszere kiterjesztésre kerül a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel jelenleg ez csak a nevelési-oktatási intézményben érvényesül. Ugyancsak lényeges, hogy a 2018. június 30-ig előírt első minősítési kötelezettség hatályon kívül helyezésre került, így mindenki a saját döntése szerinti ütemben haladhat előre az előmeneteli rendszerben. A törvényjavaslatban foglaltak lehetőséget adnak a minőségi munkavégzés anyagi elismerésére is.
Több fórumon felmerült, többek között a köznevelési kerekasztalon, szakszervezeti tárgyalásokon, hogy a jelenleg működő életpálya néhány elemében nem optimális, hiszen nem biztosít lehetőséget a különböző teljesítmények elismerésére, ilyen értelemben túl merev. Annak érdekében, hogy a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevételével a lehető legnagyobb arányú generális, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei pedagógusilletmény-emelés fedezetének különbözetét 2017. szeptember 1-jétől az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is eljuttathatja a pedagógusoknak.
Ez azt jelenti, hogy az iskolaigazgató dönthet úgy is, hogy a mostani rendszert működteti továbbra is, nem él ezzel a lehetőséggel. Amennyiben viszont az intézmény, az intézmény közössége úgy dönt, hogy ezt teljesítménytől, kompetenciától függően teszi, akkor erre lehetőséget teremtettünk. Az illetmények, a munkabérek eltérő mértékben történő megállapítása azonban nem történhet kizárólag az intézményvezető diszkrecionális jogkörében, ezért - kizárandó a szubjektivitást - garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a tanárok ez alapján történő értékelését írja elő a javaslat. A rendszer részletszabályait végrehajtási rendelet fogja meghatározni. Nagyon fontos elem viszont, hogy azt szeretnénk, ha az iskola ezt a rendszert saját hatáskörében működtetné, az iskolaigazgató irányításával.
Az ismertetett stratégiai jelentőségű módosításon kívül megszokott módon természetesen tartalmaz a törvényjavaslat számos olyan elemet, amelyekre korábban megkezdett folyamatok továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok miatt van szükség. Idetartoznak például a készségfejlesztő iskolára, az utazó gyógypedagógusi hálózatra vonatkozó rendelkezések vagy például a fenntartóváltás munkajogi következményeinek rendezése is.
A törvényjavaslat módosítja a szakképzésről szóló törvényt is. E törvénymódosítás is a köznevelési kerekasztal működése és a szakmai szervezetekkel való számos egyeztetés eredményeképpen vált szükségessé. Ezek közé tartozik, hogy a társadalmi visszajelzések alapján, a köznevelési kerekasztal által is megerősítetten indokolttá vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók 2017 májusától középszinten is letehessék. A szakképzési törvény módosításának fontos eleme, hogy a szakképzési centrumok tagintézményeiként működő szakképző iskolákban is növekednek a vezetők döntési jogkörei. Meghatározásra kerülnek a centrumok költségvetése összeállításának alapelvei, a szakképzési centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formái, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatok.
A javaslat pontosítja az első és a második szakképesítés fogalmát, megjelölve, hogy az állam által támogatott képzésekben megszerzett szakképesítések képezik a számítás alapját. Ugyancsak a szakképzési törvény módosítása mondja ki - a korábbi rendelkezéseket pontosítva - az iskolarendszerű szakképzésben a szakmai vizsgák ingyenességét a harmadiknak nem számító szakképesítések tanulása esetén.
A tervezet előírja, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén hatályát veszti, így lehetőséget biztosít a tanulónak, hogy a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyből más gazdálkodó szervezethez menjen át a további gyakorlati képzésre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes szakképesítések esetén a gyakorlati oktatást végző gazdálkodó szervezeteknél jellemzően nincsenek meg a gyakorlati oktatás teljes körű feltételei, így ezen esetekben indokolt a kötelező tanműhelyi képzés előírása, amelynek finanszírozási hátterét teremti meg a jelen módosítás.
(11.10)
Egy sor módosítás vonatkozik a felsőoktatásra, illetve a felsőoktatási törvényre. A magyar felsőoktatás működését, oktatási és képzési feladatait a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény határozza meg. Az Nftv. - az Alaptörvény 10. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között - a felsőoktatás színvonalának emelését, a versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtését, illetve az intézményrendszer működésének biztosítását tűzte ki célul.
(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A kormány 2014 decemberében fogadta el a felsőoktatási stratégiát, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című dokumentumot, amely meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a teljesítményelvű hazai felsőoktatás kialakítása érdekében szükségesek. Az Nftv. módosítása tartalmazza az ezen célkitűzésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a felsőoktatásban megkezdett folyamatok továbbvitelét elősegítő szabályokat, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé váló módosításokat.
Az egyik ilyen elem a felsőoktatási intézményhálózat átalakítása. Az Nftv.-t módosító 2015. évi törvény alapján 2015. szeptember 1-jétől a felsőoktatás alapintézményei, az egyetem és a főiskola új intézményi formával egészültek ki, az alkalmazott tudományok egyetemével. A törvényi feltételeknek megfelelő Zsigmond Király Főiskola 2016. augusztus 1-jé-től nem állami, alkalmazott tudományok egyetemeként folytatja működését.
A kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumi működés tapasztalatai olyan részletszabályok törvényi rögzítését indokolják, amelyek az állami felsőoktatási intézmények működését esetleg személyi, testületi akadályoztatás egyéni körülményei között is biztosítják.
A hatályos Nftv. nem rendelkezik a kancellári tisztség betöltetlensége esetén eljáró vezetőről, valamint a konzisztórium határozatképtelensége, működése akadályának esetéről. A tervezet ezeket a helyzeteket egyértelműsíti.
A felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó egyes eljárásokra is több módosítást tettünk. Javaslatot teszünk a felsőoktatási intézmények alaptevékenységi körébe nem tartozó olyan közfeladat ellátási kereteinek a megteremtésére, amely nem sorolható a köznevelési intézmény, egészségügyi szolgáltató működésére vonatkozó, az Nftv.-ben meghatározott rendelkezések fogalmi körébe, ugyanakkor mind irányítási, gazdálkodási, mind szervezeti szempontból megalapozott az igény a működtetés sajátos rendjének a biztosítására.
A felsőoktatási kiválósági intézményi elismerés szerkezetileg átalakul. A hallgatók, oktatók kiválóságának elismeréséhez igazodik az intézményi kiválóság, ennek megfelelően szükséges a jelenlegi hatályos rendelkezések átalakítása az új rendszerhez.
A törvényjavaslat a kutató kar, kutatóegyetem minősítés és az alkalmazott tudományok főiskolája minősítés kivezetését kezdeményezi. 2015. szeptember 1-jétől hatályos az Nftv.-nek az alkalmazott tudományok egyetemére vonatkozó szabályrendszere, amelyre tekintettel a párhuzamos szabályozás fenntartása már nem indokolt. Ugyanakkor a kiválósági rendszer személyekhez kötötten fog megjelenni az intézményeknél, személyekhez vagy diszciplínákhoz, de nem intézményhez, ilyen módon az elnyert kiválósági hallgatói, oktatói ösztöndíjak alapján kerülnek kiválósági alapon támogatásra az intézmények, amelyek az így igénybe vehető forrást elsősorban a kutatásokra kell hogy fordítsák.
A tervezet pontosítja a Pető András Főiskola sajátos működési kereteit, tekintettel arra, hogy a főiskola speciális képzési szerkezete az Nftv. felsőoktatási intézményekre irányadó általános rendelkezéseitől eltérő szabályok érvényesülését indokolja.
Néhány javaslat a gazdálkodási tevékenységre. Kezdeményezzük az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodására vonatkozó törvényi rendelkezések egységes megállapítását. A gazdálkodási szabályok módosítását indokolja továbbá az intézményi, társaságban folytatható tevékenységek pontos szabályozása mellett az elektronikus árverési rendszerre vonatkozó szabályok bevezetése.
A törvényjavaslat pontosítja, illetve megteremti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács jogalanyként való működésének a feltételeit. A MAB jogi személyisége, közhasznúsága jelenleg is jogszabályban rögzített, ugyanakkor a szabályozást a polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban törvényi szintre szükséges emelni. Az ODT, az Országos Doktori Tanács jogalanyiságát és a közhasznúságára vonatkozó rendelkezést jelen javaslat állapítja meg.
Az Nftv. tartalmazza a köztársasági ösztöndíj éves mértékét. A hagyományosan a legkiválóbb hallgatók elismerésére szolgáló, miniszter által adományozott köztársasági ösztöndíj normatívájának emelkedésére, a szakmai téren kiemelkedő teljesítményt elérő hallgatók tevékenységének díjazására, további kiemelkedő eredmény elérésének támogatására vonatkozó javaslat szerint az ösztöndíj mértéke az eddigi 340 ezer forint/éves összegről 400 ezer forint/éves összegre változik. Egyúttal a köztársasági ösztöndíj elnevezése nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra módosul.
Az Nftv.-ben a támogatási idő szabályozására vonatkozó 41. § értelmében egy személy főszabály szerint 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, magyar állami részösztöndíjasként vagy ösztöndíjas képzésben. A támogatási idő legfeljebb 14 félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a 10 félévet. Annak érdekében, hogy magyar állami ösztöndíjas hallgatóként szerezhessenek művészeti tanári szakképzettséget művészeti képzésekben tanulmányokat folytató hallgatók, továbbá hogy a 283/2012. kormányrendeletben meghatározott egyes tanárképzési szakokon tanulmányokat folytató magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben fejezhessék be tanulmányaikat, kivételes szabály bevezetése indokolt az igénybe vehető, támogatott félévek száma tekintetében.
A javaslat a felsőoktatási képzés megszervezésének módozatai keretében a teljes idejű képzésre vonatkozó törvényi szabályozás olyan tartalmú módosítását tartalmazza, hogy az óraszám minimális mértéke félévenként 300 tanóra helyett legalább 200 tanóra legyen, amely így a rugalmasabb szabályozás útján a magasabb óraszám lehetőségét nem zárja ki, de az oktató személyes közreműködését kevésbé igénylő foglalkozás időkeretének a biztosítását teszi lehetővé. A cél a hallgatói önálló tevékenység aktívabb képzésbe építése. A tervezet egyszerűsíti a közhasznú szervezetként működtetett nem állami felsőoktatási intézmények működésével és nyilvántartásával kapcsolatos részletszabályokat. A magyar felsőoktatás nemzetközi-esítése céljából pontosításra kerülnek a külföldi felsőoktatási intézménnyel folytatott közös képzés indításának a feltételei is.
Nagyon röviden ezeket szerettem volna megemlíteni, és kérem, hogy támogassák ezeket a javaslatokat. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
