DR. PÓSÁN LÁSZLÓ,
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ,
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogyan ezt az államtitkár úr is az előbb említette, a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény több paragrafusának módosítására tesz javaslatot, különös tekintettel azokra a kérdésekre, problémakörökre, amelyeket a köznevelési kerekasztal megtárgyalt és a köznevelési kerekasztal során beazonosított feladatként jelennek meg, illetőleg korábban már elkezdett folyamatok eredményeit kívánják a jogszabályban pontosítani, illetve módosítani.
A szakképzésről szóló törvény változtatásaival kapcsolatban egészen röviden a következőt szeretném kiemelni. Alapvetően olyan társadalmi visszajelzések alapján történő változtatások jelennek itt meg, amelyek a köznevelési kerekasztal előtt is voltak, és ténylegesen az életből vett gyakorlatias ügyek kezelésére irányulnak. Így például lehetővé válik a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségi vizsgák középszinten történő letétele; a javaslat pontosítja az első és a második szakképesítés fogalmát. Ahogy az államtitkár úr is kiemelte, lehetővé teszi azt, hogy a 9. évfolyamon megkötött tanulószerződés a tanév végén a hatályát veszítse, és ily módon a tanulók a tanműhelyek mellett vagy azok helyett gazdálkodó szervezetekhez menjenek. Ha valóban van a szakképzésnek a gyakorlati élethez kötődő vetülete, akkor ez egyértelműen az.
Pontosítja azt is, hogy kizárólag tanulószerződéses formában vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetén jár a tanuló számára pénzbeli juttatás. Rögzíti a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogkörét, azok kiterjesztését, a költségvetések alapelveit, a szakszervezeti egyeztetés formáit, tehát minden olyan napi ügyet, amik az életben való feladatkörök tekintetében újra és újra, mindig előjönnek. Rögzíti az egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatokat.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény, ha szabad így fogalmazni, talán ennek az egész törvénycsomagnak a legfajsúlyosabb része. Itt szintén elmondhatjuk, hogy a köznevelési kerekasztal tárgyalásai során beazonosított problémáknak azon körét tartalmazza, amelyeket a leggyorsabban, ha úgy tetszik, 2016. szeptember 1-jével megoldandó feladatok között határoztak meg.
(11.20)
Idetartozik valóban a KLIK működésének átalakítása, decentralizálása, szervezeti rugalmasságának megteremtése, egyfajta menedzsmentszemléletű működés kialakítása. Újraszabályozza a hatásköröket mind az állami intézményfenntartó és az iskola viszonylatában, mind pedig az állami intézményfenntartó és az önkormányzatok viszonylatában. Az állami intézményfenntartó központ helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervként működő tankerületi központok lépnek. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább a keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények, és így a döntéshozatali szintek közelebb kerülnek az érintettekhez.
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási jogkörrel fog rendelkezni, valamint munkáltatói jogokat is kap. A törvényjavaslat szerint az állami fenntartónál összevonásra kerülnek a fenntartói és a működtetői feladatok, egységes fenntartói irányítás jön létre. A vegyes rendszerben nem mindig volt egyértelmű az egyes szervezetek felelőssége és feladatköre, ez pedig a 38. § megfogalmazása szerint a vagyonkezelői jog átvételével most megvalósul, a tulajdonos viszont továbbra is az önkormányzat marad.
Ennek részleteit értelemszerűen - mivel minden önkormányzat és iskola más és más - külön-külön szerződésekben kell majd szabályozni. Ehhez a ponthoz kapcsolódóan a vonatkozó paragrafushoz néhány pontosító javaslatot is fogunk benyújtani.
A javaslat a pedagógus-előmeneteli rendszer kiterjesztésére is irányul, a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra is kiterjeszti. Ez eddig csak az oktatási intézményekben volt így.
Az elmúlt hónapokban a szakszervezetek követelései között szerepelt a pedagógusok munkájának minőségi alapon járó anyagi elismerése, egyfajta differenciált anyagi juttatás visszahozatala. A 35. § meg is teremti ennek a feltételét és lehetőségét. Úgy fogalmaz, hogy a köznevelési intézmény vezetője a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja a pedagógus illetményét azzal, hogy az így meghatározott illetmény nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap, ami végzettséghez kötötten bizonyos százalékértékeket tartalmaz, ez a törvényben pontosan rögzítve van.
Míg korábban tehát a pótlékok rendszerében volt egyfajta mozgás, a pótlék mozgott, ez most azt jelenti, hogy az illetmény vonatkozásában jelent egyfajta mozgáslehetőséget. Ez számítások szerint 4-5 százalék. Korábban a pótlékok esetében egyébként ez a mozgás, ha százalékértéken fejezzük ki, jóval nagyobb volt.
A törvényjavaslat foglalkozik a készségfejlesztő speciális szakiskolák kérdésével, utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok jogszabályi normáinak kidolgozásával, ami azt gondolom, megint csak nagyon fontos.
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényi részek valóban napi egyetemi, főiskolai irányítással, működtetéssel összefüggő ügyeket érintenek akkor, amikor a kancellárok vagy éppen a konzisztóriumok működésével kapcsolatos kérdéseket rendezik.
Az 53. §, ami az állami felsőoktatási intézmény alaptevékenységi körébe nem tartozó közfeladat ellátására vonatkozik, lényegében azt a részt domborítja ki, ami szerintem nagyon helyes, hogy külön szervezeti egységet kell erre létrehozni, pontosan azért, hogy a különböző feladatkörök ne keveredjenek. Ennek egyébként különösen nagy jelentősége van az orvosképzés területén, merthogy az orvosképzés és a betegellátás ügyei mindig az elmúlt évtizedekben újra és újra összekeveredtek, hogy mit miből finanszírozunk, hogy rendezzük, és így tovább. Ezeknek az elválasztása korántsem egyszerű feladatkör, de ezek jogi lehetőségét talán ebből a szempontból is könnyebb lesz majd kezelni.
Az 50. § az úgynevezett kiemelt felsőoktatási intézményi minősítéssel kapcsolatosan tartalmaz egy olyan megállapítást, ami lényegében a nemzetközi szerződésből fakadó továbbviendő kötelezettség, hiszen az az elképzelés, amit az államtitkár úr vázolt, hogy itt a kiválóságok és a tudományos teljesítményekhez kötöttségek alapvetően mégiscsak személyeken, kutatócsoportokon keresztül valósulnak meg, ez továbbra is biztosított. Sőt, sokkal célzottabban ebbe az irányba megy majd a finanszírozás. Ellenben van két olyan intézményük, amelynél nemzetközi szerződés alapján egyéb feltételrendszerek vannak, ilyen az Andrássy és a Pázmány. Itt értelemszerűen a korábbi jogszabályi rendelkezéseket valamilyen módon meg kell tartani.
Az, hogy a MAB, illetve az Országos Doktori Tanács jogi személlyé válik, szerintem kifejezetten üdvözlendő, és nemcsak azért, mert ezzel az adott testületek súlya, szerepköre egyértelmű és magasabb, de azt se felejtsük el, hogy innentől kezdve viszont, mivel jogalanyokká válnak, természetesen döntéseik felelősségét illetően is, ha úgy tetszik, magasabb szinten kell helytállniuk. Magyarán nem egy esetben akár perelhetőkké is válnak.
Kifejezetten üdvözlendőnek tartom az, egyszerűen fogalmazok, továbbra is a köztársasági ösztöndíj megnevezést használom, ennek az emelését, és kifejezetten üdvözlendő abból a szempontból is, hogy van egyfajta csatlakozása a már korábban elfogadott jogszabályhoz, nevezetesen ami a doktori képzés átalakítására vonatkozik és a doktori képzéshez kapcsolódó ösztöndíjak emeléséhez kapcsolódik. Itt lényegében az látszik, hogy a felsőoktatás területén a tárca konzekvensen, módszeresen, lépésről lépésre nagyon komoly tehetséggondozó, tehetségtámogató programot vagy stratégiát követ, ami kifejezetten a minőség irányába történő ösztönzést jelenti. Szerintem a felsőoktatásnak azon nagy stratégiai célkitűzése, amit az államtitkár úr jóval korábban bemutatott a szakbizottságnál és a parlament előtt is, ebbe a megvalósítandó feladatkörökbe illeszkedő lépésekről van szó. Ezt kifejezetten üdvözöljük.
És természetesen azokat a technikai jellegű átvezetéseket is, amelyek arról szólnak, hogy azok a felsőoktatási intézmények, amelyek a törvényi előírásnak megfelelnek, alkalmazott tudományok egyetemeként működhessenek tovább. Konkrétan itt a Zsigmond Király Főiskolára gondolok.
Ebben a törvényben nevesíttetik az is, hogy a Pető András Főiskola állami főiskolaként működik tovább. Korábban ekörül is mindenféle, nem egy esetben politikai felhangtól sem teljesen mentes akciózások voltak, hogy mi és hogy lesz ezzel. Láthatóan megnyugtatóan és hosszú távra rendeződik a sorsa.
Tisztelettel kérem a képviselőket a törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
