VINNAI GYŐZŐ
VINNAI GYŐZŐ
VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Eredetileg a törvényjavaslat szakképzésre vonatkozó részéhez kívántam hozzászólni, de engedjenek meg nekem néhány általános megjegyzést, mert egyetértek képviselőtársaimmal, hogy sok olyan hozzászólást hallottunk, amelyek a politikai pamflet kategóriájába tartoznak.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
De most, amikor Hiller István arról szólt, hogy szakmai alapon vitatkozunk itt a Házban - de lehet politikai alapon is, hiszen mi politikusok is vagyunk -, eszembe jutott, hogy az irányváltás és a finomhangolás között van még egy olyan köztes állapot, amikor a tapasztalatok alapján a rendszeren javítunk. A rendszeren a finomhangoláson túl, és itt a működtetésre gondolok (Dr. Józsa István: Katasztrófa után ez nagyon célszerű!), mert az oktatási rendszer működtetése mellett ott vannak a szakmai, tartalmi, módszertani kérdések is, a tartalomfejlesztésre vonatkozó kérdések, amelyekben nyitottak vagyunk a párbeszédre. Azt gondolom, ezt a kormánypárti képviselők nevében is mondhatom. Az már egy másik kérdés, hogy nem hallgatják meg esetleg, amit mondunk, vagy a köznevelési kerekasztal ülésére nem jönnek el azok a szervezetek, legyenek azok civil szervezetek, szakmai szervezetek vagy éppen szakszervezetek, amelyekkel ezt a párbeszédet le tudnánk folytatni, hiszen mégiscsak közös ügyünk az oktatás.
Tehát úgy ítélem meg, hogy az alapvető különbség irányváltás és finomhangolás között van, vagy ahogy előbb mondták képviselőtársaim, a faricskálás, reszelgetés, nem tudom… (Szabó Szabolcs: Reszelgetés!) Igen, reszelgetés. Azt gondolom, hogy stratégiáról beszélünk, mert az oktatás stratégiai kérdés, és az elmúlt négy és fél, öt évben, mondjuk, 2011-től megalkottunk olyan stratégiákat nemcsak törvényben, hanem például a felsőoktatási stratégiában, amelyeket a szakma, az ott dolgozók, tanítók, a rektorok is elfogadtak, elfogadták, hogy milyennek kell lennie a mostani felsőoktatásnak.
(13.20)
De hadd tegyek fel egy alapkérdést: milyen a jó iskola? Milyen a jó oktatás a XXI. század második évtizedében? Szerintem ez a fő kérdés, és erről kell nekünk vitatkoznunk. Ez a törvényjavaslat, ez a módosítás abba az irányba megy az én szerény véleményem szerint, hogy ezt a tudáskoncepciót, ami a XXI. században megjelenik, vagy a tanulás tudományát átadja a gyerekeknek, hogy az iskola esélyteremtő legyen, hogy az iskola a tehetséggondozás színtere legyen, tanórán belül és tanórán kívül. Véleményem szerint azért kell egy egységes irányítás, egységes működtetés, hogy ne legyenek olyan különbségek az oktatásban, mint 2010 előtt.
Most hadd hozzak egy olyan példát, hogy mondjuk, egy XII. kerületi iskola és egy kis szabolcsi iskola közötti különbség a működtetésben, forrásban, szakos tanárban, szakmai-módszertani kérdésekben megjelent. Én egy olyan vidékről jövök, Északkelet-Magyarországról, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati részéről, a Nyíregyházától nyugatra eső részről, ahol az iskola, pontosabban a tudás az a kitörési pont a diák számára, hogy sikeres felnőtt legyen, hogy megszerezze a kompetenciákat vagy a szükséges tudást, mert ez a társadalmi mobilitás legfontosabb tényezője; nem a vagyon, hiszen itt alapvetően középosztálybeli, alsó középosztálybeli vagy szerény jövedelmű családok gyerekeiről van szó. És ezért gondolom én azt, hogy a jó iskolának a XXI. század második évtizedében képességet, készséget kell fejleszteni, esélyt kell teremteni, minőséget kell adni, egységes minőséget kell adni és a tehetséget gondozni kell.
Árulkodó volt még a hozzászólások többségében, ez az utolsó ilyen reagálásom, hogy csak a működtetés körül forogtak, merthogy valamit lehet kritizálni, hogy nem működik jól, nem jó a szervezeti forma, adósságot halmoz fel. Ennek az lehet az oka, hogy tulajdonképpen a KLIK-nek, mondjuk ki, vagy az állami intézményfenntartónak, amikor ezt elhatároztuk, hogy az önkormányzatoktól átvesszük, egy olyan járatlan úton kellett mennie, amely járatlan úton a tapasztalatok után - ebben Hiller Istvánnal egyetértek - pontosítani, javítani szükséges ezen a rendszeren. Ez a törvényjavaslat ezt hozza be elénk. Tehát én egyetértek a rendszerrel, de ezen javítani, pontosítani szükséges.
És talán hadd mondjam azt, hogy a költségvetési törvény vitája még nem zárult le, és önök mindenféle számot mondanak, hogy milyen súlyos működéshiány lép fel. Az az 55 milliárd forint reményeink szerint ott lesz. A kormány - nem is tudom, talán ma van kormányülés - dönteni fog, és ez az 55 milliárd forint reményeink szerint rendelkezésre fog állni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a szakképzésről szóljak néhány percben, mert éppen egy éve volt a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénycikk módosításának az általános vitája, amelyet a most benyújtott törvényjavaslat a nemzeti köznevelési és a szakképzési rendszer megújítása során szerzett - és megint csak azt mondom - tapasztalatok alapján módosít. Én úgy látom, hogy a korábban megkezdett folyamat továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján vált szükségessé ez a módosítás. Én ki merem mondani, hogy itt nem irányváltásra, hanem finomhangolásra, javításra van szükség. Emellett szövegpontosító értelmezés és alkalmazás, a végrehajtást könnyítő módosítás is található a törvényjavaslatban.
Nézzük meg, hogy mi a cél a szakképzés vonatkozásában, csak kettő mondatban! Az a cél, hogy olyan gyakorlatorientált legyen a képzés, amely használható tudást ad a képzésben részt vevők számára, ők pedig a munkaerőpiacon boldogulhatnak, s így a személyes sikerük mellett a gazdaság és a társadalom számára is fontos célt teljesítenek, vagyis hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon, javuljon a foglalkoztatottság, és a gazdasági növekedés is dinamikus maradjon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ma olvastam egy cikket. Hadd mondjam el ezt a kis példát önöknek, hogy mennyit keres külföldön egy kőműves. Éppen ezt hallottam, hiszen a magyar építőipari szakemberek, egyáltalán a szakmunkások, hogyha elmennek külföldre, akkor jelentős összeget tudnak keresni. És a hiányszakmák kapcsán - az építőiparban a bádogos, az ács, a kőműves, a burkoló, ezek hiányszakmának tekintendők - ez a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a szakképzés megújítása kapcsán a hiányszakmákat próbáljuk csökkenteni; ha azonnal ez nem is megy, de elinduljunk ezen az úton.
Néhány konkrétumot engedjenek meg a módosításokból, amit az államtitkár úr az expozéjában már említett. Újradefiniálja a szakmai érettségi fogalmát. Kimondja, hogy a 2017-től bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségit nemcsak emelt szinten, hanem 2017-től középszinten is letehetik a diákok. Jelenleg ez a fajta érettségi vizsga a szakképzési törvény szerint csak emelt szintűnek minősül. Tehát ez is mutatja, hogy a való életből indul ki ez a módosítás.
A másik fontos változás, hogy módosulnak a szakképzési centrumokhoz és az iskolák vezetőihez telepített hatáskörök. Talán ez egy jó gyakorlat lehet a KLIK számára is, hogy milyen önállósága, milyen döntési jogköre van egy intézményvezetőnek; például a szakképzési centrum költségvetése összeállításának alapelveit is rögzíti a javaslat. Ez is lehet egy jó gyakorlat az oktatás egészére vonatkoztatva.
Aztán az államtitkár úr is említette, hogy a gyakorlati és a szakmai képzést erősíti, hogy amennyiben a gyakorlati képzés szervezője nem képes minden feladatot teljesíteni, akkor iskolai tanműhellyel lehet szerződni arra, hogy ezt teljesíteni tudják. Így a gyakorlati képzőhelynek jutó támogatás arányosan csökken.
Lehetőség van a kerettantervek megváltoztatására, helyi oktatási tartalmak megjelenítésére, 5 százalék erejéig. Ez is mutatja, hogy rugalmas a kerettanterv, vagy meg lehet tölteni tartalommal a helyi oktatási viszonyoknak megfelelően.
A javaslat kimondja a harmadik szakképesítésnek nem számító képzésekkel kapcsolatos vizsga ingyenességét. Ez egy esélyteremtő szabályozás. Emlékeztetőül mondanám, hogy az első és a második szakma megszerzése ingyenes és 25 éves korig szerezhető meg.
Nagyon pozitív és újszerű a 7. §-ban foglalt intézkedés: az esélyegyenlőséget javító lépés lehetővé teszi, hogy kizárólag a halmozottan hátrányos helyzetű és az sni-s tanulók esetében a második szakképzés megszerzése is történhessen nappali rendszerű képzésben. Ez egy nagyon lényeges pont véleményem szerint.
Több paragrafus is szabályozza a gyakorlati vizsgát, a tanulószerződéseket, a duális képzés jobb nyilvántartását. Csak egyet emelnék ki: a javaslat rögzíti, hogy mikor jár a tanulónak pénzbeli juttatás: kizárólag tanulószerződéses formában vagy együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés terén.
Tisztelt Képviselőtársaim! A keretszámokról is szólnom kell a szakképzés kapcsán, hiszen említettem, hogy a hiányszakmák csökkentése a fő feladatunk. Ebben továbbgondolásra javasoljuk a szakközépiskolákban - ma szakiskola - tanuló érettségizőkre vonatkozó keretszámok meghatározásának az ügyét, tekintettel arra, hogy az érettségi letételének szándéka a társadalmi mobilitás elősegítésének fontos eszköze. Tehát aki ezt szeretné, érdemes ösztönöznünk. Hozzá kell tennünk, hogy ezek a tanulók nehezebb feltételeket vállalnak, mint korábban, mert míg 2010 előtt az előzetes tudás beszámításával határozta meg az érettségit adó iskola, hogy hány évet kell tanulni az érettségiig, ezt most két évben rögzíti a törvényjavaslat.
És akkor még egy dologról szeretnék szólni. A szakképzés intézményhálózata is átalakul, és ennek kapcsán a készségfejlesztő szakiskola megszűnik; helyére a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás intézménye lép. Ez az iskola ugyanis azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik szakma elsajátítására nem képesek, legfeljebb egyszerű munkafolyamatok elsajátítására.
(13.30)
Itt középsúlyos értelmi fogyatékosokról van szó. Hangsúlyoznám, aláhúznám: ezzel is léptünk egyet előre, hiszen alapvetően fontos az, hogy a társadalomba beilleszkedjenek ezek az emberek, az iskolai lemorzsolódást csökkentsük, és tulajdonképpen általános iskolai végzettséget vagy részszakképesítést is adjunk a diákoknak.
Tisztelt Ház! Összegzésként szeretném elmondani, ami a szakképzést illeti, hogy a változások mind azt szolgálják, hogy a szakképzés rendszere, tartalmi és működési formája megújuljon, megfeleljen annak az elvárásnak, hogy a tanulók valódi szaktudással, használható, modern ismeretekkel lépjenek ki a munkaerőpiacra, és ha ők egyénileg sikeresek az életükben, akkor az jó egy közösség számára is, a magyar társadalom, a magyar gazdaság számára is.
A javasolt módosításokat támogatom, és azt szeretném kérni képviselőtársaimtól - mert az egy értelmes vita -, hogy ha a szakmai, tartalmi, módszertani kérdésekről beszélünk, a működés megújításáról beszélünk, akkor ezekre vonatkozó javaslataikat tegyék meg, és ne egy politikai elvárásnak feleljenek meg mindenféle számokkal, hogy minden rossz volt, minden épület összedől, itt most mi csak farigcsálunk és reszelgetünk.
Nem, olyan oktatást akarunk, Közép-Európa vagy Európa egyik legkiválóbb oktatását, amely hozzásegítheti - (Kunhalmi Ágnes felé:) igen, lehet ezen mosolyogni (Kunhalmi Ágnes: Én is ezt szeretném.), amely hozzásegítheti - az utánunk jövő generációt, hogy Magyarországot sikeressé, még sikeresebbé tegyék, mint ahogy most áll. (Kunhalmi Ágnes: Ebben egyetértünk.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
