CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk levő törvényjavaslat több törvény módosítását tartalmazza. A módosításokra két okból van szükség: egyrészt egyes európai uniós irányelveknek való megfelelés, másrészt a javaslatban szereplő törvények gyakorlati alkalmazásából fakadó szakmai indokok okán.
Az Európai Unió a kiküldetési irányelvben szabályozza azokat a követelményeket, amelyeknek a vállalkozásoknak meg kell felelnie más tagállamban való szolgáltatás nyújtása esetén. A kiküldetési irányelv szerint a kiküldöttek számára is meg kell adni a szolgáltatást fogadó ország, azaz a munkavégzés helye szerinti tagállam által biztosított munkafeltételek egy részét, így többek között a minimális munkabérre és a maximális munkaidőre vonatkozó rendelkezések betartását, továbbá a munkahelyi egészség és biztonság szabályait.
(10.10)
A kiküldetési irányelv végrehajtását elősegítő posting végrehajtási irányelv is a kiküldetési helyzetben foglalkoztatott munkavállalók védelmét szolgálja, valamint a gazdasági szereplők számára tisztességes versenyfeltételeket is biztosít az egységes belső piacon.
Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az irányelvet átültető országoknak bejelentési rendszert kell kialakítani. Ez megkönnyíti a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos ellenőrzést. Az irányelv tartalmazza a kiküldött munkavállalók hatósági ellenőrzésének elemeit, továbbá a jogellenes helyzetek megszüntetése érdekében alkalmazandó szankciókat.
Az irányelvek és a magyar szabályozás közötti összhang érdekében a javaslat kiterjeszti a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatályát, ami a jövőben kiterjed arra a külföldi munkáltatóra, aki határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót küld Magyarországra.
Egyes szabályok vonatkozásában ki fog terjedni a törvény hatálya a munka törvénykönyve hatálya alá nem tartozó munkáltatókra is. Ezek olyan szabályok, amelyek a nemzetközi magánjog szerint imperatívak, valamint olyan rendelkezések, amelyektől a munka törvénykönyve szabályai alapján megállapodás útján nem lehet eltérni.
A javaslat az irányelv szerinti illetékes hatóságként a munkaügyi hatóságot jelöli ki. Az irányelv végrehajtása érdekében kiegészíti az ellenőrzési törvényt a kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzésének ellenőrzésére, a bírság kiszabásának feltételeire, a munkaügyi hatóság és az érintett Európai Gazdasági Térség tagállamának illetékes hatósága közötti együttműködésre, továbbá a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó szabályokkal. Ez utóbbi szabályozás az irányelvek követelményeinek való megfelelés hatékony nyomon követését szolgálja.
Az európai üzemi tanács létrehozásáról szóló törvény módosítására szintén egy európai uniós irányelvnek való megfelelés céljából van szükség. A javaslat elfogadása esetén e törvény hatálya a jövőben ki fog terjedni a tengeri kereskedelmi hajón foglalkoztatott munkavállalóra is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak a jogszabályok előkészítésével kapcsolatos feladatai teljesítése mellett nyomon kell követnie azok gyakorlati alkalmazását, és hasznosítania kell az így szerzett tapasztalatokat. A kormány a munkavédelmi törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítását ebből a megfontolásból javasolja.
A munkavédelmi törvény módosítását egyrészt szakmai indokok, valamint a polgári törvénykönyvvel és a munka törvénykönyvével való összhang megteremtése tette szükségessé. Ebben a megvilágításban a szakmai indokok azt jelentik, hogy a szabályok módosítása közvetlenül és közvetetten is a munkavédelmi helyzet javítását és ezzel a munkavállalók védelmét szolgálja. A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves jelentés megjelentetési határidejének előírása biztosítja, hogy a következő naptári évre szóló munkavédelmi irányelvek kidolgozása már az így szerzett gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével történjen.
Az eddigieknél magasabb szintű védelmet teremt a munkavállaló számára a törvény egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályának módosítása. Ez ugyanis a hatályos szabályozással szemben nem csupán az egyéni védőeszköz használatát, hanem annak rendeltetésszerű használatát is megköveteli.
A módosítás értelmében a foglalkozás-egészségügyi orvos, döntésétől függően, közreműködhet a munkabaleset kivizsgálásában. Súlyos munkabaleset esetén azonban ez nem a döntésétől függ, hanem a törvény kötelezi erre.
A tervezett módosítás azt a már eddig is sok helyen alkalmazott, jól működő gyakorlatot tükrözi, amely szerint valamennyi munkabaleset kivizsgálását munkavédelmi szakember végezze. A szakemberek által kivizsgált munkabalesetekből levont tanulságok szakmailag alátámasztják azokat a megelőző intézkedéseket, amelyek révén csökkenthető a munkabalesetek száma. Ez gazdasági kérdés is, hiszen becslések szerint a munkabalesetek össztársadalmi szintű költségei éves szinten százmilliárdos nagyságrendűek.
A munkavállalói érdekképviseletet erősíti az a rendelkezés, amely az eddigi 50 fő helyett a legalább 20 főt foglalkoztató munkáltatónál írja elő a munkavédelmi képviselő választásának megszervezését. Egy nemzetközi tanulmány szerint számos európai országban választanak kisebb munkavállalói létszám esetén munkavédelmi képviselőket. A szabályozás a munkavédelmi képviselő tevékenységének objektivitását is biztosítja, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó személy ugyanis nem lehet munkavédelmi feladatokat ellátó munkavállaló. A módosítás orvosolja továbbá azt a problémát is, hogy eddig csak a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén volt kötelező a képviselő-választás megtartása. Például a jogszabály előírása olyan jelentős létszámot foglalkoztató és veszélyes ágazatra nem vonatkozott, mint az egészségügy.
A javaslat - hasonlóan a bányafelügyeletre vonatkozó szabályozáshoz - a munkavállalói mulasztás szankcionálását is lehetővé teszi. Ez remélhetően jelentős visszatartó erőt jelent majd a munkavállalói szabályszegésekkel szemben. A közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségétől a munkavállalói szabályszegések számának, ezáltal a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkenését várjuk. Természetesen a munkáltató objektív felelőssége változatlanul fennmarad.
A javaslat az egységes és könnyebb jogalkalmazás érdekében összhangot teremt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény besorolási rendszere és a megváltozott képzési fogalomrendszer között.
A Bérgarancia Alapról szóló törvénynek a módosítással érintett, jelenleg hatályos rendelkezése a gyakorlatban problémát okozott. Ennek okát a bérgarancia-támogatás kifizetésére vonatkozó szabályok közelmúltbéli változása kapcsán felmerült értelmezési problémáknál kell keresnünk. A módosítással egyértelművé válik a támogatás visszafizetésének esedékessége. Az új szabályozás ezt a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedéséhez köti.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény javaslat szerinti módosítása pontosító jellegű.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy a felsoroltak alapján, és elolvasva a törvényjavaslatot, önök egyetértenek a kormánnyal, és majd szavazatukkal támogatják a módosításokat, annak szükségessége elismerésével egyetemben. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
