HORVÁTH IMRE,
HORVÁTH IMRE,
HORVÁTH IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértve az előttem szólókkal, elmondták a törvényjavaslat módosításának a célját, ezekkel nyilván egyetértek. A Szocialista Párt mindig fontos kérdésnek tartotta meg tartja is a munkavállalók érdekeinek képviseletét. Hát, ebben a törvénycsomagban több pozitív és negatív dolog is van, tartalmi kérdésekhez szeretnék néhány vonatkozásban hozzászólni.
A jövőben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előfinanszírozásával uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében az NFA záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszközök a tárgyévet követően felhasználhatók. Az álláskereső aktív munkahelyet kereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső az állami foglalkoztatási szerv által támogatott vagy az állami felnőttképzési intézmény által szervezett képzésben vesz részt. A módosítás az állami felnőttképzési szerv fogalmát váltja fel az állami felnőttképzési intézmény fogalmával. Ez egy kiterjesztő hatályú módosítás, aminek az egyik következménye lesz, hogy még több munkanélküli álláskeresőt lehet majd eltüntetni a statisztikából, de természetesen az is, hogy egyre szélesebb körben válik elérhetővé a képzésekhez és a végzettségekhez vezető út.
A munkavédelem irányításának keretében állami feladat jelenleg, hogy a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése megtörténjen, és az ott megfogalmazásra került megállapítások nyilvánosságra hozatala is bekövetkezzen. A javaslat elfogadásával a nyilvánosságra hozatal mint állami kötelezettség ebben a törvényi bekezdésben megszűnik, helyét egy új bekezdés veszi át, amely rögzíti a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a tárgyévet követő év szeptember 30-ig teszi közzé. A jövőben tehát a munkavédelem éves helyzetéről szóló jelentéseket kilenc hónapos csúszással ismerheti meg majd a széles közvélemény.
Mostanáig olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásban álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztattak, a munkavégzést úgy kellett összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen.
Ennek felelőse többek között a polgári törvénykönyv szerinti fővállalkozó, vagy akinek az érdekében a munkavégzés folyt, az is felelőse volt. A jövőben a törvény megszünteti a fővállalkozó, illetve annak felelősségi kötelezettségét, akinek az érdekében folyt a munkavégzés, helyette a munkafolyamatok biztonságos elvégzéséért a felek által szerződésben meghatározott munkáltató vagy az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincsen, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. A módosítás lényege, hogy a fővállalkozók kikerülnek ezen kötelezetti körből.
A javaslat rögzíti, hogy a jövőben csak akkor minősül a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülménynek a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás, ha az a szükséges védelem hiányában történik. Ezen rendelkezésekhez kapcsolódóan a jogszabály kiegészül egy új feltétellel, aminek értelmében a munkavállalók testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető körülmény lesz, ha az veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére, a munkavédelemre vonatkozó szabályban az előírtnál kevesebb munkavállalói létszám foglalkoztatása. (Sic!)
A munkavállalók tekintetében kedvező változásokat is hoz a törvényjavaslat. A védőeszközök használatának tekintetében a jövőben a munkavállalókat kötelezően el kell látni ezen eszközökkel, valamint rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni, és meg kell követelni azt. A munkaképtelenséggel járó munkabaleset esetén új elemként jelenik meg, hogy a kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt majd.
(10.30)
Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkavállalóval kapcsolatos munkabaleset-bejelentés kivizsgálásával kapcsolatos intézkedés vagy mulasztás, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset kivizsgálása esetén a jövőben a munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást hivatalból folytatja le.
A munkavédelmi képviselő választásának szabályai is a munkavállalók számára kedvezően változnak. Alapesetben jelenleg olyan munkáltatónál lehet munkavédelmi képviselőt választani, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább 50 fő. A jövőben ez a szabály úgy változik, hogy munka-védelmiképviselő-választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő, azaz a munkavállalói létszám számít, és nem az, hogy kik tartoznak például az Mt. hatálya alá, valamint a korábbi 50 fős létszámhatár is 20-ra módosul, javul a munkavállalók munkavédelmi pozíciója.
A javaslat továbbá kimondja azt is, hogy a jövőben nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében fő tevékenységként munkáltatói megbízásból munkavédelmi feladatokat lát el. A javaslat pontosan nevesíti azokat az Mt.-ben rögzített joghelyeket, amelyek a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmét biztosítják, hasonlóan a szakszervezeti vezetők védelméhez.
A jövőben a hatóság 500 ezer forint erejéig bírságolhatja azt a munkáltatót, aki a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri; a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, valótlan adatokat közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza; foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza; a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza; illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.
A Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítása értelmében a jelenlegi 60 napról 70 napra emelkedik az az idő, amely a felszámolási zárómérleg benyújtására nyitva áll. Ez szintén kedvező változás.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása kapcsán a jövőben a törvény hatálya kiterjed a külföldön letelepedett és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra, illetve az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra a nemzetközi magánjog szabálya szerint imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint a megállapodás útján nem lehet eltérni. A módosítás értelmében a magyar jogban a munkaügyi hatóság kerül kijelölésre mint illetékes hatóság, ennek értelmében a munkaügyi hatóság ellenőrzési jogkört kap a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kiküldött munkavállaló magyarországi munkavégzésének ellenőrzése tárgyában, valamint a bírságkiszabás feltételeinél a munkaügyi hatóság és az érintett EGT-állam illetékes hatóságai közötti együttműködési, továbbá a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettségének hatékony jogkövetése céljából. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a nyilvántartások vezetésének ellenőrzésére; az Mt. erről a munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetében rendelkezik.
A törvényjavaslat értelmében az álláskeresőként való nyilvántartás szünetel, ha az álláskereső állami foglalkoztatási szerv által támogatott vagy az állami felnőttképzési intézmény által szervezett képzésben vesz részt. Ez az állam számára újabb lehetőséget teremt, hogy adminisztratív úton csökkentse a nyilvántartott álláskeresők létszámát. A jövőben a mostaninál is nagyobb eltérés lesz tapasztalható a statisztikai nyilvántartások és a valóságban szereplő számok között.
A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése ma törvényi kötelezettség. A jövőben ez a kötelezettség megmarad azzal a kitétellel, hogy a munkavédelmi balesetekről készült beszámoló a tárgyév végétől számított 9 hónap után lesz megismerhető.
A módosítás elfogadásával megszűnik a fővállalkozók azon kötelezettsége, hogy ők felelnek az építési területen a munkavédelmi előírások betartásáért. A jövőben ezt a feladatot az alvállalkozók veszik át, vagy az, akinek a területén történik a munkavégzés. A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásához, nyilvántartásához a jövőben nemcsak a munkavállaló egészségügyi irataiba, hanem a személyazonosító adataiba is betekinthet. Erre a munkavédelmi tárgyú bejelentések elektronikussá tétele következtében kerül sor.
A munkavédelmi hatóság szabálysértési jogkörének megszűnésével a munkavállalói mulasztás nem szankcionálható a ténylegesen szabályszegő munkavállalóval szemben azért, hogy a munkáltató felelősségén túl a munkavállalók kizárólagos szabálytalan munkavégzését a hatóság szankcionálni tudja. A javaslat bevezeti a közigazgatási bírság alkalmazásának lehetőségét is.
Mindezeket figyelembe véve a szocialista frakció a törvényjavaslatok vonatkozásában tartózkodni fog. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
