DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! A kormány nevében három kérdéskörre szeretnék kitérni, három kérdéskört szeretnék említeni a mai vitanap kapcsán. Mindenekelőtt érdemes számba vennünk, hogy a kormány milyen lépéseket tett az offshore elleni küzdelemben, mit tett a nagyobb átláthatóság érdekében. Másodsorban érdemes szót ejtenünk néhány konkrét offshore vonatkozású ügyről. Végül, de nem utolsósorban szeretnék majd kitérni az off-shore elleni nemzetközi együttműködés legfontosabb vonatkozásaira.
Tisztelt Ház! Amikor 2010-ben a jelenlegi kormány hivatalba lépett, virágzott az offshore biznisz Magyarországon. A baloldali kormányzás és az off-shore cégek világa szétbogozhatatlan módon fonódott össze. Nem csupán arról van szó, hogy a baloldal a kisujját sem mozdította az átláthatóság erősítéséért, hanem mintha egyenesen azokat a cégeket hozta volna helyzetbe, amelyek átláthatatlanok. Az offshore vállalatok hasítottak, közbeszerzések egész során nyerték el.
Aki azt gondolja, hogy mindez a véletlen műve, nagyot téved. A Gyurcsány-Bajnai-korszak meghatározó szereplői, meghatározó vezetői ugyanis maguk is az offshore világ szereplői voltak. A baloldal már akkor is tele volt offshore ügyekkel. Így például Gyurcsány Ferenc cége, az Altus már a kilencvenes években létrehozott egy offshore leányvállalatot. A Fortus nevű cég tulajdonosi körében szintén felbukkant egy adóparadicsomban bejegyzett cég. Bajnai Gordon kormányfő és megdöbbentő módon Simor András akkori jegybankelnök is erősen érintett volt offshore ügyletekben. De felidézhetnénk a moszkvai kereskedelmi kirendeltség botrányos eladását, amelyen szintén egy offshore cég keresett mesés összegeket. Ebben a helyzetben kellett tehát rendet vágni.
A jelenlegi kormány volt az első, amely kötelezővé tette, hogy a közbeszerzéseken induló cégeknek átláthatónak kell lenniük, azaz nyilatkozniuk kell végső tulajdonosukról. Az új szabályok alapján 44 ezer cégnek kellett nyilatkoznia tulajdonosi hátteréről. Ma már mindenki számára nyilvános, hogy mely vállalatok indulnak közbeszerzéseken, és kik kapnak megbízásokat, és az is nyilvános, hogy kik a tulajdonosaik. Bőven van még tennivaló, de azt egyetlen ellenzéki párt sem vitathatja el, hogy a mostani kormány érdemi lépéseket tett a teljes átláthatóság irányában.
Szintén fontosnak tartjuk, hogy ez a kormány volt az, amelyik a közbeszerzési szabályokat is jelentősen szigorította. A közbeszerzésekre vonatkozó új magyar törvény az egyik legszigorúbb közbeszerzési törvény Európában; biztosítja, hogy az állam számára legelőnyösebb pályázat legyen a nyertes, mégpedig úgy, hogy a közbeszerzést elnyerő vállalat nyilatkozik valós tulajdonosairól.
Az offshore cégek világa gyakran szorosan összefügg a feketegazdasággal. A kormány több intézkedésének is köszönhetően a mögöttünk hagyott időszakban jelentős mértékben csökkent a feketegazdaság nagysága. Ezek közül az intézkedések közül az egyik legfontosabb az online pénztárgépek bevezetése. Az új rendszer megnehezíti a bevételek eltitkolását.
Tisztelt Ház! Sajnos azt kell mondanom, hogy az ellenzékre nem számíthattunk és nem számíthatunk az offshore elleni és az átláthatóság megerősítéséért folytatott küzdelemben. Azért van ez így, mert az ellenzék mind a mai napig tele van offshore ügyekkel. Nézzünk pár példát a már említett miniszterelnökök példáján kívül!
Panama az offshore tevékenységek egyik gócpontja, nem véletlen, hogy a mostani világméretű offshore balhé is az onnan kiszivárgott iratok miatt robbant ki. Aztán mit látunk? Kiderült, hogy az Együtt nevű párt legfőbb támogatója egy olyan panamavárosi illetőségű magánszemély, aki több adóparadicsomban bejegyzett cégben is érdekelt. Arról a pártról van szó egyébként, amelynek háttéralapítványa már korábban is százmilliós nagyságrendben kapott támogatásokat olyan külföldi alapítványoktól, amelyek felvállalt közéleti szerepet folytatnak. Így aztán aligha csodálkozhatunk azon, hogy az Együtt nevű párthoz köthető alapítvány egy ideje nem hajlandó nyilvánosságra hozni valós támogatóit.
Nem az Együtt persze az egyetlen baloldali párt, amely nyakig ül offshore ügyekben, ott van az MSZP is. Nem csak arra gondolunk, hogy mind a mai napig nem tudjuk, hogy hogy került több száz millió forint Simon Gábor bankszámlájára - külföldi bankszámláról van szó. Nemrég derült ki, hogy az MSZP volt pártpénztárnoka szintén érintett offshore ügyekben. Itt egy Szamoa-szigetekre bejegyzett családi cégről van szó. Jellemző módon Tóbiás József, aki az MSZP egyik jelenlegi elnökjelöltje, számít Boldvai Lászlóra a párt pénzügyeinek rendbetételében. Arra nincsen ráhatásunk, nem is lehet, hogy a szocialisták milyen feketeöves offshore-osokkal intézik pártpénzügyeiket, de egyet kérünk, legalább ne velük szervezzenek éhségmeneteket.
És akkor még nem is beszéltünk az MSZP bankáráról, Erős Jánosról, ő is nyakig ült az offshore-ban. (Dr. Varga László: Azért ezek tényszerűen hazug állítások!) Erős 2002-2010 között, tehát több baloldali kormány alatt is a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt; a szocialisták bankára, miközben az MFB igazgatója volt, százmilliókat parkoltatott külföldön. Bizonyára jó oka volt arra, hogy nem jelent meg a Gazdasági bizottság ülésén, ahol ezekről az ügyekről kérdezték volna.
És persze itt van a legújabb ügy is, ez is offshore vonatkozású: a brit hatóságok gyanúja szerint a szocialista kormányzás alatt az Alstom vállalat mintegy 600 millió forint kenőpénzt mozgatott meg a 4-es metró beruházása kapcsán.
(15.20)
Sok körülmény még tisztázatlan, de azt azért már tudjuk, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök cégének számláján mintegy 180 millió forint landolt elvileg tanácsadásért, a summa tekintélyes része aztán születésnapi ajándékként feleségéhez vándorolt.
Tisztelt Ház! Nem mentes a tisztázandó kérdésektől a Jobbik sem, így itt a politikai offshore egyik esetéről van szó. A jobbikos képviselők szeretik ezt az ügyet elviccelni, bagatellizálni, gyakran vicces-kedve kiabálnak itt az Országgyűlésben, de mind a mai napig nem tudjuk, hogy a kémkedéssel vádolt Kovács nevű EP-képviselő pontosan mennyi támogatást intézett a Jobbiknak, mit kértek ezért cserébe, és egyáltalán, hány Kovács Béla van még a Jobbikban. Nem feladatunk egyáltalán, hogy munkát osszunk a furcsa körülmények között megválasztott vadiúj Jobbik-elnökségnek, de mondjuk, ez az elnökség kezdhetné azzal, hogy végre feltárja ezt az ügyet.
Nem ez az egyetlen offshore jellegű ügy a Jobbik körül. Jól tudjuk, hogy az intenzív identitáskeresésben lévő párt frakcióköltéseinek jelentős része egy rejtélyes tanácsadó cégeihez áramlik, ennek a tanácsadónak az egyik barátja szintén 10 milliós nagyságrendben kapott közpénzeket elvileg tanulmányírásra. Debreczeni Zoltán a közelmúltban lett ügyvezetője egy olyan kft.-nek, amelynek korábban egy offshore vállalkozás volt a tulajdonosa. Ennek a Panda nevű kft.-nek Debreczeni vállalkozása volt a kézbesítési megbízottja. Ebből tehát látszik, hogy a tulajdonosi háttér itt is rendkívül homályos, így adódik a kérdés, hogy kik is állnak valójában a jobbikos cégháló mögött. Csak a jobbikosok tudhatják.
Tisztelt Ház! Röviden érdemes szót ejteni arról is, hogy a magyar média egy részét is érintik az off-shore szálak. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Andy Vajna! Habony!) Az egyik jelentős internetes portált korábban közvetett módon egy ciprusi off-shore cég tulajdonolta, a kézbesítési megbízott - mert erre is volt példa - egy volt baloldali kormányfő volt. Több másik magyarországi médiatulajdonos is érintett offshore ügyekben, az egyikük egy nagy internetes portál mellett számtalan bulvárlap tulajdonosa. Azért említem ezt, azért hozom fel ezt az ügyet, mert azt gondoljuk, hogy a magyar médiában is tiszta, átlátható viszonyokra van szükség, az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet ugyanis nagyobb lehetőséget teremt üzleti vagy politikai célú nyomásgyakorlásra, hátrébb sorolva a tájékoztatás feladatát.
Tisztelt Ház! Végezetül hadd szóljak az offshore nemzetközi vonatkozásairól is. Azért teszem ezt, mert egy olyan jelenségről van szó, amely ellen minden uniós kormány küzd, nem utolsósorban az adóelkerülési kockázatok miatt. A magyar kormány alapelve 2010 óta az, hogy mindenki ott fizessen adót, ahol dolgozik, és ahol vállalkozik. Ez egy világos és magyar szempontból kifizetődő adózási elv, éppen ezért Magyarország is aktív részese az adóelkerülés elleni nemzetközi küzdelemnek. Magyarország adóügyi információcsere-partnereinek száma megközelíti a százat, és 2017-től több mint 70 országból érkezhetnek adatok a magyar illetőségű személyek pénzügyiszámla-információira vonatkozóan egy automatikus információcsere keretében.
Amint arra már röviden utaltam, nemrég több millió offshore cég aktái kerültek nyilvánosságra egy panamai ügyvédi irodából, s az ügynek több magyar vonatkozása és szála is van. A miniszterelnök ezért arra kérte a Belügyminisztériumot, a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy egyenként vizsgálja ki ezeket a szálakat. Az ezzel megbízott munkacsoport már megalakult, a nemzetgazdasági miniszter pedig adóvizsgálatot rendelt el. Az eredményes vizsgálathoz ugyanakkor arra is nagy szükség van, hogy a külföldi partnerszervezetek is megadják a szükséges információkat. Ez egyébként nem minden esetben zajlik gördülékenyen - elég, ha csak Simon Gábor százmillióinak ügyét felhozom -, mindettől függetlenül a magyar hatóságok végigviszik a vizsgálatokat, és ha bármely esetben felmerül a törvénytelenség gyanúja, megteszik a szükséges lépéseket.
Tisztelt Ház! Összefoglalva: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy átlátható viszonyokat teremtsen. A cél az, hogy a közpénzeket felhasználó vállalatok, cégek tulajdonosi szerkezete megismerhető és átlátható legyen és az, hogy ne lehessen offshore technikákkal adókötelezettséget megkerülni. El kell érni, hogy az itthoni gazdasági tevékenységek után az adófizetés is minden esetben Magyarországon történjen. Sajnáljuk, hogy az offshore ügyekkel teli ellenzéki pártokra ebben a küzdelemben nem számíthatunk. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm, Dömötör államtitkár úr. Most megadom a szót Tállai András úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának.
TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az offshore kifejezést leggyakrabban az adózással összefüggésben, az adómentesség, adóoptimalizálás vagy az adóparadicsom kontextusában használjuk, mely elsősorban és kizárólagosan nem nemzeti, hanem hangsúlyozottan nemzetközi probléma. Az adócsalás és az adókikerülés korlátozza a tagállamok bevételteremtési képességét és akadályozza őket gazdaságpolitikájuk végrehajtásában. Az offshore-ellenes fellépés a hazai szabályozás nyújtotta megoldások mellett és azokon felül felveti a probléma uniós és világszintű együttműködés keretében történő kezelésének szükségességét is. Az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem a nemzeti költségvetés védelme és a polgárok által az adórendszerek méltányosságába és hatékonyságába vetett bizalom szempontjából egyaránt fontos.
Szükséges kiemelni, hogy jelenleg nincs meghatározva a magyar jogrendszerben, hogy mi tekinthető offshore cégnek. Megjegyzem, hogy az ezzel kapcsolatos ellenzéki törvénymódosítási javaslatokban használt fogalom nem volt megfelelő, ugyanis olyan részei vannak a fogalommeghatározásnak, mint alacsony mérték, valós gazdasági tevékenység, amelyek tartalma nem azonosítható egyértelműen. Ugyanígy az egyes országok esetében felállított vélelem sem kellően megalapozott, sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nincs olyan elfogadott kritériumrendszer, amelynek mentén meghatározható lenne, hogy mely jogrendszert kell adóparadicsomnak tekinteni. Mindezek alapján alkotmányos szabályozást abban az esetben lehetne kialakítani, ha az offshore cég kategóriát objektíven lehetne meghatározni.
Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti vagyon, valamint a közpénzek védelme érdekében az Alaptörvény a közpénzekről szóló fejezetben mindkettőre kiterjedően rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét. Az Alaptörvény rögzíti a közös szükségletekhez való hozzájárulás, azaz a közteherviselés kötelezettségét, amely abból a megközelítésből érinti a külföldi offshore cégek adott esetben legális igénybevételét, hogy azokon keresztül az egyén vagy a gazdálkodó szervezet elkerülheti az amúgy számára kötelező hozzájárulást a közös szükségletekhez.
Az átlátható szervezeti minőségre vonatkozó részletszabályokat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tartalmazza, amely a vagyongazdálkodás alapelveiről szóló alcímében is rögzíti az előírásokat az átláthatóságra az állam és a helyi önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vonatkozásában. Az államháztartásról szóló 2011. évi CLX. törvény megfogalmaz előírásokat az átláthatósággal kapcsolatosan, a költségvetési támogatás nyújtásával összefüggésben. Az Áht. az előirányzatok felhasználásának korlátairól szóló 29. alcímében rögzíti, hogy az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényes visszterhes szerződés. Ha már létrejött ilyen szerződés, nem teljesíthető kifizetés számára, ha az adott szervezet nem tekinthető átlátható szervezetnek.
A magyar jogrendszerben számos eltérő összeférhetetlenségi szabály is található. Az összeférhetetlenség célja alapvetően a hatalmi ágak elválasztásának biztosítása, a pártatlan, befolyásmentes feladatvégzés garantálása, illetve a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok esetében az átlátható és befolyásmentes tevékenységellátás biztosítása.
A következőkben az e témához kapcsolódó nemzetközi és uniós szintű kezdeményezésekkel, a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedésekkel, valamint az ellenőrzések, azon belül is elsősorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai és bűnügyi szakterülete szoros együttműködésében megvalósuló ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatokat és eredményeket fogom kifejteni.
Tisztelt Országgyűlés! Az offshore jelenség és annak legfontosabb adózási aspektusai, legújabb nemzetközi fejleményei kapcsán elmondható, hogy Magyarország több olyan, a közelmúltban aláírt nemzetközi egyezménynek is részese, amelyek segítenek abban, hogy az adóhatóság naprakész információkkal rendelkezhessen arról, hogy külföldön a magyar illetőségű személyek és vállalatok milyen összegeket tartanak.
(15.30)
Magyarország adóügyi információcsere-partnereinek száma meghaladja a százat. 2017-től több mint 70 országból, köztük számos adóparadicsomból érkezhet Magyarországra automatikus információcsere keretében magyar illetőségű személyek pénzügyiszámla-információira vonatkozó adat. A várható hatalmas adatmennyiség hozzájárulhat az adóelkerülés elleni hatékony küzdelemhez, és alátámaszthatja azt a törekvésünket, hogy az adóelkerülőket minél szélesebb körben fel tudjuk térképezni. Az offshore ügyek felgöngyölítése érdekében a NAV-on belül szakértői munkacsoport kezdte meg a magyar vonatkozású információk elemzését. Az állami adó- és vámhatóság teljes eszközrendszerével szisztematikusan, a magánszemélyeket és cégeiket is érintően vizsgálja, történt-e Magyarországon adóeltitkolás.
Tisztelt Országgyűlés! Hazánk 2013. november 12-én írta alá az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt. Az ET-OECD konvenciót 1988. január 25-én közösen készítette az Európa Tanács és az OECD, amelynek jelenleg 94 állam a részese, köztük számos adóparadicsomnak tekintett ország is. Az egyezmény lehetőséget teremt arra, hogy a magyar adóhatóság információcsere-megkereséssel forduljon a szintén aláíró joghatóságok felé, ami nagyban növeli az adóhatóság képességét az adóelkerülés felderítésére.
Az egyezmény a kérésre történő információcsere mellett az adóügyekben történő segítségnyújtás egyéb formáinak igénybevételét is lehetővé teszi. Ezek többek között: az automatikus információcsere, spontán információcsere, az egyidejű adóellenőrzések és a külföldön történő adóellenőrzések lefolytatása, adatok szolgáltatása, valamint segítségnyújtás az adókövetelések beszedésében. Az OECD 2014. február 13-án tette közzé jelentését a világ országai közötti információcsere új átfogó előírásairól, amely a közös jelentéstételi előírás megalkotását eredményezte. Ezen új átfogó előírások értelmében az egyes országoknak pénzügyi információkat kell bekérniük a fennhatóságuk alatt álló pénzügyi intézményektől, és az így megszerzett adatokat rendszeresen, meghatározott időközönként automatikusan meg kell küldeni más országnak. Az OECD közös jelentéstételi előírása nem mond ellent egyetlen másik információcsere-eszköznek sem, valójában nem helyettesíti a kérésre történő információcserét, inkább kiegészíti azt.
A közös jelentéstételi előírás… - jogi formák voltaképpen a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodással teljesedik be. A megállapodásban részes ország az lehet, amely előzőleg aláírta a fent említett Európa tanácsi és OECD-egyezményt. A megállapodást Magyarország 2014. október 29-én írta alá, amivel megnyílt a lehetőség arra, hogy Magyarország több mint száz országból kaphasson automatikus módon évente pénzügyi információkra vonatkozó adatokat.
A megállapodás alapján az aláíró államok adóhatóságai és a magyar adóhatóság automatikus módon információt cserélnek a területükön bejegyzett pénz- és tőkepiaci szereplőknél vezetett, a partnerállamban belföldi illetékességgel bíró ügyfelek számlái vonatkozásában, feltéve, hogy mindkét állam megfelelő biztosítékkal és infrastruktúrával rendelkezik a hatékony információcsere-kapcsolatra. Hazánk az automatikus adóügyi információcsere elkötelezett híve, melynek megfelelően a 2014 októberében tartott berlini konferencián 51 ország között aláírta az automatikus adóügyi információcseréről szóló multilaterális megállapodást. A pénzügyiszámla-infor-má-ci-ók cseréje 2017-től kezdődik meg az aláírók illetékes hatóságai között.
Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás keretében megvalósuló adóügyi segítségnyújtás az éves szintű vállalati jelentések automatikus cseréjén alapul. A megállapodás alapján küldött jelentések államok közötti cseréjével, a megállapodáshoz történő csatlakozással nyílik lehetőség arra, hogy a Magyarország által is kívánt folyamatok felerősödjenek.
A jelentéstételi kötelezettségre első alkalommal a 2016. évi adatok vonatkozásában kerülne sor, az érintett vállalatoknak a jelentések megküldésére 2018 közepéig lenne lehetőségük, az adóhatóságok közötti első információcsere szintén 2018-ban kerül majd sorra. Az országonkénti jelentések cseréjének témájában előrehaladott munka folyik az Európai Unióban is, amiben hazánk, Magyarország is aktívan részt vesz.
Ami az Amerikai Egyesült Államokat illeti, az USA nem tartozik a közös jelentéstételi előírást magára nézve kötelezőnek elismerő országok közé. Az Amerikai Egyesült Államok jelezte, hogy 2015-től az úgynevezett FATCA alapján végzi az automatikus információcserét, és ennek érdekében kormányközi megállapodásokat kötött más országokkal is. A FATCA az Egyesült Államok kongresszusa által 2010-ben megszavazott törvény, amelynek egyik célja, hogy az Egyesült Államok pénzügyiszámla-in-for-má-cióra vonatkozó adatokat gyűjtsön be a külföldi pénzügyi intézményektől saját állampolgárai vonatkozásában. Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya 2014. február 14-én kötött kormányközi megállapodást a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA-szabályozás végrehajtásáról. A megállapodást a 2014. évi XIX. törvény hirdette ki 2014. május 15-én, és hatályba is lépett az év július 16-án.
A megállapodás lényege tehát, hogy a magyar pénzügyi intézményeknek azonosítási, továbbá a magyar állami adóhatóság felé, valamint rajta keresztül az USA szövetségi adóhivatalának teljesítendő jelentéstételi kötelezettsége keletkezik. Ez az azonosítási és jelentéstételi kötelezettség az úgynevezett meghatározott egyesült államokbeli személyeknek minősülő személyekre, természetes személyekre és jogalanyokra egyaránt vonatkozik, amennyiben a FATCA-törvény hatálya alá tartozó számla tulajdonosának minősülnek.
Tisztelt Országgyűlés! Az OECD nemzetközi adómenedék információs központja megküldte a Panama-projekttervet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. A Panama-iratok kiszivárogtatását követően felmerült helyzet kezelésére, illetve egyes országokban teendő intézkedések koordinálására 2016. április 13-án Párizsban rendeztek ülést, amelyen természetesen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is képviseltette magát. Ez a bizonyos Panama-projektterv több részre tagolódik, például az információcsere megvitatása, a beazonosított kockázatok összefoglalása és a kockázatokat enyhítő stratégiák, a projekt eredményeinek összefoglalása. A projekt két fő munkafázisa a magas kockázatú adóközvetítőktől beszerzett információk cseréje, valamint az offshore cégek adóelkerülési technikáit felderítő módszerek kifejlesztése.
Az adóhatóság a Panama Papers elnevezésű dokumentumok nyilvánosságra kerülését megelőzően is fokozott figyelmet fordított az offshore cégekben érdekeltséggel rendelkező személyekre. Elévülési időn belül 26 magánszemély és 19 gazdasági társaság ellenőrzésére került sor, amelyek összesen 9,1 milliárd forint adókülönbözetet eredményeztek. A NAV a lezárt ellenőrzések mellett áttekintette a 40 581 folyamatban lévő ellenőrzést, amelyek kapcsán megállapításra került, hogy 6 darab kapcsolódik valamilyen formában offshore érdekeltségekhez. A folyamatban lévő ellenőrzések során jellemzően fiktív gazdasági események után történő költségelszámolás, illetve számlázási láncolatok feltárására került sor.
(15.40)
Viszont az ellenőrzési szakterület számos esetben szembesült azzal, hogy az eljárás során a gazdasági társaság felszámolásra került vagy egyszerűen eltűnt. A NAV elsődlegesen a cégjegyzék, illetve az Orbis adatbázisokból elkészítette azoknak a jelentős offshore államokban bejegyzett gazdasági társaságoknak a listáját, amelyek hazai kötődéssel rendelkeznek, majd megkezdte a magyar vonatkozások kockázatelemzését.
Összesen 2205 darab gazdasági társaságból 532 darab Panamában bejegyzett cég. Az Alkotmányvédelmi Hivatal által átadott adózói listában szereplő 68 darab gazdasági társaság kapcsán megállapításra került, hogy az adózóknál elévülési időn belül lezárt 25 darab adónem-ellenőrzés során 186 millió 697 ezer forint adókülönbözet feltárása történt meg. A Panama Papers dokumentumban szereplő 91 darab gazdasági társaság közül már csak 12 rendelkezik aktív offshore kapcsolatokkal. A 91 darab társaság túlnyomó többsége, a Brit Virgin-szigeteken 27, a Seychelle-szigeteken szintén 27 és Niue szigetén 25 darab bejegyzett offshore társasággal állt kapcsolatban. A sajtóban megjelent információk alapján 17 magánszemély, illetve három jogi személy került az adóhatóság látókörébe. Megállapításra került azonban, hogy a sajtóértesülések jellemzően elévülési időn túli időszakra, illetve már nem aktív kapcsolatra vonatkozóan tartalmaznak információt, így azok kapcsán ellenőrzés elrendelésére nem kerülhetett sor. Az offshore érdekeltségek kapcsán látókörbe került valamennyi adózó vonatkozásában bűnügyi kockázatelemzés lefolytatásra is sor került. Az OECD iránymutatásának megfelelően az offshore társaságok létrehozásában közreműködő szereplők feltérképezése hazánkban is megkezdődött.
Az elmúlt időszakban a NAV bűnügyi szakterülete évente megközelítőleg 10-15 eljárást folytatott, illetve jelenleg 25 eljárást folytat offshore témakörben, amelyek tapasztalatai szerint alapvetően hét elkövetői magatartást lehet azonosítani. Ezek a következők: a felszámolási eljárás során valós vagy fiktív hitelezői igény került benyújtásra.
A következő: az elkövetők láncügyletek megvalósításához olyan valós gazdasági tevékenységet nem végző hazai és külföldi vállalkozásokat használtak fel, melyek valós tulajdonosait offshore cégek mögé bújtatták. A bűncselekményből származó profit szintén az offshore vállalkozások számláján realizálódott.
A következő: az elkövetők az értékesítési láncolatban offshore cégeket helyeznek el, kikerülve az adófizetési kötelezettséget.
Az elkövetők az Európai Unió vagy egyéb forrásból származó támogatás igényléséhez offshore vállalkozás által kiállított teljesítési számlát csatolnak be. A számlával kapcsolatosan megállapítható, hogy az azon szereplő érték többszöröse az áru valós értékének. Az elkövetők az offshore vállalkozásokat bűncselekményhez köthető vagyon eredetének leplezésére alkalmas ügyletekre használják.
Utoljára: a hazai vállalkozások a készpénzes ügyleteiket offshore cég által kiállított kölcsönszerződéssel próbálják legalizálni.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként megállapítható, hogy az európai integrációs folyamat a tagállamok gazdaságainak szorosabb összefonódásához vezetett, a határokon átnyúló ügyletek számának növekedését, egyúttal költségeik és kockázataik csökkentését vonva maga után. Ez a folyamat hatalmas előnyökkel járt az uniós polgárok és a vállalkozások számára, egyúttal viszont újabb kihívások elé állította a nemzeti adóhatóságokat az együttműködés és az információcsere tekintetében. A nemzeti szintű és az összehangolt uniós szintű megközelítés révén erősíteni tudjuk az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelmet, mely során határozott fellépésre van szükség. Az Európai Unió átfogó eszköztára segítségével a tagállamok hatékonyabban tudják felvenni a harcot, mely azt eredményezheti, hogy az adócsalás és adókikerülés kevésbé korlátozza a tagállamok bevételteremtési képességét a gazdaságpolitikájuk végrehajtásában. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
