DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tizennyolc évi parlamenti szolgálat után tisztában vagyok azzal, hogy a politikai vitanap elsősorban arra való, hogy az ellenzék a kormányt gyalázza.
Ugyanakkor ez a téma szakmailag annál sokkal fontosabb dolog, mint hogy ilyen - hogy mondjam - szintre vigyük a dolgokat, ezért engedjék meg, hogy az első egy-két mondatomban a visszaemlékezést mondjam, és azt, hogy adott esetben egy jogi funkció és annak a használata nem mindig fedi egymást. A parlamentben már többször elmondtam, hogy a késsel lehet kenyeret szelni és lehet embert ölni, és nem a késre kell haragudni, hogy mit csinál, hanem az agyra, amely azt irányítja. Az offshore önmagában nem tilos, az egy ismert dolog. Annak mindenfajta kirekesztése azt jelenti, hogy Magyarországot kirekesztjük a világból. Ezek a nexusok megvannak.
Kérdés az, hogy mire használják. Ha rosszra használják, akkor az természetesen rossz. Hogy egy történelmi példánál maradjak, húsz éve mi csak meg-keseredett szájjal tudunk beszélni a privatizációról, mert mind a mai napig nyögjük mind a spontán privatizáció, mind utána a liberális-szocialista privatizáció következményeit. Ugyanakkor kérdés az, hogy lehet-e egy társadalmi rendszerváltást megcsinálni egy olyan országban, ahol 90 százalék állami tulajdon és 10 százalék magántulajdon van anélkül, hogy ezt a 90 százalék állami tulajdont magánosítsam. Nyilván nem lehet. A kérdés az, hogy ezt hogyan csinálják meg. Ha úgy csinálják meg, ahogy ezt Magyarországon csinálták, azzal odajutottunk, hogy a magyar állami vagyont kijátszották, kirabolták, elvitték, megszűnt gyakorlatilag a magyar alapanyagipar, megszűnt a magyar energiaipar, megszűnt a magyar szolgáltatórendszer, és jelentős része külföldi kéz-be került. Ez azt jelenti, hogy nem kellett a gazdasági rendszerváltást megcsinálni? Dehogynem, meg kellett csinálni - csak nem így kellett volna. Azért mondom, hogy ezekkel a nagyon sommás véleményekkel, én kérem, hogy kicsit átgondoltabban bánjunk.
Azért kértem szót, hogy elmondjam, hogy ott, ahol az offshore-t rosszra használják, ott talán a legveszélyesebb terület, és ezért hoztam a privatizáció példáját is, az az állami vagyon, az állami tulajdon. Nem véletlen az, hogy amikor 2010-ben a választók bizalmából ismételten kormányra kerültünk, akkor elsősorban éppen a rossz privatizációs emlékek és éppen az elmúlt évek offshore-ozásából leszűrt rossz tapasztalat alapján úgy gondoltuk, hogy az egyik legelső dolgunk az állami vagyon védelme. Aki akkor itt volt a képviselőtársaim közül, talán emlékszik rá, hogy nem véletlen, hogy 2010-ben talán a legelső törvény, amit előterjesztettünk, az állami vagyon védelméről szóló törvény volt. Rossz emlékeink voltak, legyen az Sukoró, legyen az a Postapalota eladása, legyenek egyéb különböző alvállalkozói dolgok, úgy gondoltuk, hogy 2010-nek ebben mérföldkőnek kell lenni, és többet ilyen eszközökkel, egyébként jó célra is használható, de rosszul használt eszközökkel az állami vagyonba ne lehessen belematatni.
Az első pillanattól kezdve, és ez nemcsak 2010-re, hanem ’98-ra is igaz volt, azt mondtuk, hogy az állami vagyont elsősorban gyarapítani kell, és hogy a privatizációra is azt mondtuk, hogy mint ezt a lejáratott fogalmat meg kell szüntetni, a jövőben csak az állami vagyon gyarapítása érdekében lehet az állami vagyont működtetni. Ez vonatkozott tulajdonképpen az elmúlt évek rossz szájízt, rossz következményt hozó offshore-ozására is.
Nem véletlen, hogy az öt éve született Alaptörvény a lehető legmagasabb szinten követeli meg az átláthatóságot, hiszen az offshore-ozásnak nem maga az, amit csinál, a baja, hanem ahogyan csinálja, hogy átláthatatlanságot eredményez. Mindezért az Alaptörvény egyértelműen megköveteli az átláthatóságot minden olyan szervezetnél, amely a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására jött létre. A központi költségvetésből az Alaptörvény szerint kizárólag olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése és tevékenysége átlátható.
(17.50)
A kormány tehát a hazai jogszabályi hierarchia legtetején az Alaptörvényben zárta ki a közpénzek offshore cégekbe áramlásának lehetőségét. A szintén 2011-re dátumozható, államháztartásról szóló törvény is világosan fogalmazva rögzíti, hogy offshore hátterű cégek közpénzekhez nem juthatnak.
A jogalkotási munka egyik legnagyobb eredménye, hogy a törvényhozó egy régi joghézagot felszámolva meghatározta az átlátható szervezet fogalmát. Ezt azért is hangsúlyozni szeretném, mert az előttem megszólaló képviselőtársaim egynémelyike utalt arra, hogy ez nincs meghatározva; jelentem, meg van határozva, világosan deklarálva van.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium öt éve terjesztette be a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslatot, az Országgyűlés által elfogadott sarkalatos jogszabály a lehetőség szerinti legpontosabb definícióját adja az offshore vállalkozásoktól élesen elhatárolható, átlátható szervezet fogalmára. Tehát a lényeg nem az offshore-on van, hanem az átláthatóságon. A törvény az átlátható, hatékony és felelős országos és települési vagyongazdálkodás szigorú követelményeként rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és fő szabályként nem is szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely nem átlátható. Ha a köztulajdonban lévő cég, az állami, önkormányzati alapítás részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, a társasági szerződés felülvizsgálatát és a tulajdonosi szerkezet megfelelő átalakítását kell kezdeményezni.
A jogszabály hasonló előírásokat vezetett be a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságra és leányvállalatokra is. A jogalkotó az átláthatósági kritériumok maradéktalan érvényesítését követeli meg az államtól nemcsak tulajdonosként, hanem szerződő partnerként is. A 2012. január 1. óta hatályos sarkalatos törvény kimondja, hogy a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó vagy koncessziós szerződés a természetes személyek mellett kizárólag átlátható szervezetekkel köthető. A vagyonhasznosítási szerződésben a szerződő partnernek vállalnia kell, hogy a hasznosításba csak átlátható szervezetet von be harmadik félként. A törvényi előírás szerint a nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása esetén is alapkövetelmény az átláthatóság.
A nemzeti vagyonról szóló törvény nemcsak jövő idejű elvárásokat fogalmazott meg, hanem a megörökölt káros gyakorlat teljes körű felülvizsgálatát is. A jogszabály 2012. végi határidővel irányozta elő az állami és önkormányzati érdekkörben meglévő, nem átlátható szervezetek tulajdonosi szerkezetének átalakítását. A kétes hátterű szervezetekkel korábban megkötött vagyonkezelési vagy haszonélvezési szerződéseket a tulajdonosijog-gyakorló a törvényi felhatalmazás alapján kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondta.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzat offshore jelenséggel szembeni határozottan elutasító álláspontját a most már fél évtizede megtett intézkedések látványosan demonstrálják. A hazai szabályozás a nemzetközi összehasonlítás próbáját is kiállja: európai kitekintésben az átláthatósági szabályaink a legszigorúbbak közé sorolhatók. Az Egyesült Királyság és Luxemburg vagyonjogi szabályozása nem rögzít offshore jelenséghez kapcsolódó korlátokat a vagyonhasznosításban.
Több uniós tagállam általános tilalom nélkül, eseti jelleggel, konkrét ügyletekhez kapcsolódóan, ügynökségi szinten vizsgálja az átláthatóságot, ilyen például Franciaország és Lettország. Görögországban az offshore cégek nincsenek automatikusan kizárva az állami tenderekből, olyannyira nem, hogy az általuk megszerzett állami vagyon értékének 15 százalékát adóként be kell fizetni. Csehország az offshore jelenség hatékonyabb elkerülése érdekében éppen most készül szigorítani a vagyonjogi szabályozást.
A hazai keretekhez talán a leginkább a rigorózus bolgár előírások foghatók. Bulgáriában törvény tiltja az offshore cégek részvételét a közbeszerzésekben, a koncessziós és privatizációs szerződésekben, és nem engedi, hogy tulajdoni részesedéssel rendelkezzenek a fontos gazdasági szektorokban: média, bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak. Szófia szigora Brüsszel nemtetszését is kivívta, többször követelték a tilalmak enyhítését, a módosítások elmaradása esetén eljárás indítását helyezték kilátásba.
A magyar kormány feltett szándéka, hogy ebben a kérdésben is elmenjen a falig, ezért a hatályos, komoly visszatartó erőt jelentő és összességében eredményesen alkalmazott törvényi rendelkezések esetleges további szigorítását is lehetségesnek tartjuk. A közelmúltban napvilágot látott információk arra engednek ugyanis következtetni, hogy még mindig nem látunk tisztán a 2010 előtti időszak offshore szálaktól sem mentes - tehát nem az a bajunk bele, hogy offshore -, azokat szinte szériatartozékként magukba foglaló korrupciós ügyekben. Simon Gábor neve itt már felmerült.
Az Alstom-ügy nemzetközi hatásait a sajtó tárgyalja, és ezek megítélése más fénytörésben látszik a vizsgálatok alapján.
Hogy egy teljesen friss és ezzel kapcsolatos, hogy mondjam, személyes élményt is megosszak önökkel: erre a mai napra készülvén igyekeztem összeszedni az Alstom ügyeit 2002 és 2010 között a minisztériumi archívumokból (Felmutat egy papírlapot.), és meg kell mondjam, hogy a 2002 és 2005 készült anyagok egyszerűen nem fellelhetők a magyar irattárakban, valahova kirakták, és itt a nagy harci zajban annak idején eltűntek. (Német Szilárd István: Elfújta a szél!)
A közismert adatok szerint az offshore kapcsolatok vétkében a jelenlegi ellenzéki pártok mellett a visszaéléseket legzajosabban elítélő hírportálok sem maradnak teljesen ártatlanok, hiszen sok esetben nem tudhatjuk, hogy milyen külföldi támogatók állnak ezen sajtóorgánumok mögött.
Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen van még tennivalónk, de a kormány elszánt ebben, a kormány elszánt a jelenség hazai visszaszorítása és az egyre nyilvánvalóbb káros hatások fokozatos mérséklése, az esetleges kiskapuk bezárása érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az eddigiekhez hasonlóan a továbbiakban is mindig mindenben rendelkezésre áll e küzdelem sikerre vitelében. Köszönöm a figyelmet. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
