GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A víziközmű-társaságok esetében hosszan és visszatérő jelleggel esett már szó a korábbiakban a reorganizációs programokról, s ezen keretek között a bérezés, a foglalkoztatásbiztonság és sok egyéb más kérdéséről is. Azt gondolom, hogy egyszer már ezeket a kérdéseket is nyugvópontra kellene juttatni. Tudom, hogy Fónagy államtitkár úrtól kezdve sokan mások is folyamatosan tárgyalnak ezekben az ügyekben, de ezek a tárgyalások végeláthatatlanok, tehát mondhatom nyugodt lelkülettel, amióta figyelem, nagyjából másfél-két éve zajlanak ezek az események eredménytelenül vagy legalábbis nem kézzelfogható eredményességgel.
Nézzék, a legnagyobb problémát én abban látom - képviselőtársam elmondta az egyik részét, én pedig a másik részét fogalmazom meg -, hogy a közműadó kivetése gyakorlatilag folyóméterenként történik, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás ellátása mely területeken jelenik meg, azokon a területeken, ahol alacsony a fogyasztói létszám, tehát szétszórt, aprófalvas települések vonatkozásában, vagy pedig városias környezetben történik mindez. Ezek alapvetően azokat a cégeket teszik tönkre, amelyek azokon a területeken dolgoznak, ahol a szétszórtság a jellemző.
Nagyjából 20 milliárd forint kivonása történt meg a közműadó beintegrálásával egyetemben. Ez olyan helyzetet teremtett a cégeknél, ami nyilvánvalóan csökkentette a bevételeiket, és növekvő ráfordítást eredményezett, de mondhatom azt is, ennek eredményeképpen a felújítások elmaradásával párosult. Igen nagyok a fix költségek, és közben a kintlévőségek is óriásiak, van, ahol 8-12 százalékos mértékű az éves árbevételhez illesztetten. Ez olyan mérték, ami már a kezelhetetlenség szintjére jutott. Gyakorlatilag az ellátás biztonsága kérdőjeleződött meg, illetve a bizonytalansága jelent meg a felújítások elmaradása révén. Nem akarnék itt példák sokaságába belebocsátkozni, az óracserék négyévenkénti mivoltába, aminek nagyjából 2 milliárd forintos költségvonzata van, és közben ezeknek az óráknak a „kihordási ideje” 10-20 éves időtartamot ölel fel, és sok minden egyéb más megtakarítást.
Az utolsó, hogy egy egyszerű példával fejezzem be: ha vízóra-leolvasókat alkalmaznának, akkor nem kerülnének olyan helyzetbe, hogy a főmérő és az almérő órák egyeztetetlensége okán zaklatják az emberek sokaságát oktalanul, és közben sokkal több költségráfordítást tesznek, mint amit egy vízóra-leolvasó bérén keresztül kellene kifizetni. Hát, ilyen egyszerű dolgokon is érdemes lenne elgondolkodni. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
