GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Két olyan gondolat maradt még, amit Józsa képviselőtársam nem mondott el, de feltétlenül meg kell még említeni.
Az egyik az, hogy az előterjesztés a könyvvizsgálóknál a maximum ötéves futamidejű szerződéseket hagyja jóvá vagy engedi meg, gyakorlatilag a szerződések fennállása, megkötése mellett. Azt szeretném még egyszer az államtitkár úr figyelmébe ajánlani, hogy az európai gyakorlat 30 országban úgy néz ki, hogy 22 országban tízéves ez a futamidő, és a maradék 8-ból is 7-ben gyakorlatilag 9, 8 és 7 esztendős ez a futamidő.
Egyetlenegy ország van, ahol 5 év előírására kerül sor, ez Magyarország. Mi ezzel a baj? Valójában ezzel az a probléma, hogy bizonyos értelemben befektetésösztönzési szempontból is a tízéves rotáció sokkal kívánatosabb, mint az ötéves, de sokkal inkább azt akarom mondani, hogy például a multinacionális cégek - nézzük őket - működésének átláthatóságát is csökkenti ez az ötéves rotáció pont abból fakadóan, hogy így nem biztosítható, hogy az adott könyvvizsgálói cég, vagy inkább úgy fogalmazok, a cég hálózatába tartozó könyvvizsgálók végezzék az adott csoport könyvvizsgálatát a teljes megbízási időszakban. Gyakorlatilag a kiesések, az átfedések egy kaotikus viszonyrendszert alakítanak ki. Ez az ötéves rotáció jelentősen korlátozza az érintett gazdálkodó szervezetek választási szabadságát is, a négyéves újraválasztási tilalom, egyebek kérdéskörét pedig már nem akarom ragozni. Alapvető számviteli kockázatokkal is párosul, hiszen 2017-től változások következnek be, és ez kockázatot jelent a könyvvizsgálat vonatkozásában. Azt tudom csak mondani, hogy megítélésem szerint, és ezzel nem vagyok egyedül, a könyvvizsgálói kamara hitvallása is erről szól, a tőkepiac nyugodt működését alapvetően mindezen szempontok alapján is a tízéves rotáció tudná kellőképpen biztosítani.
A másik dolog, amit feltétlenül meg kell említenem, a minőség-ellenőrzés kérdésköréhez kapcsolódik. Mégpedig a minőség-ellenőrzés kérdésköre tekintetében sokfajta lehetőség van, gyakorlatilag a kötelező továbbképzéstől a figyelmeztetésen keresztül, a minősítés, megrovás megfogalmazásáig vagy az eltiltásig. De itt az a baj, hogy az intézkedések, úgy látom, elég szubjektívek. So-so, a kamarai tag könyvvizsgálónál 100 ezer forinttól 100 millió forintig, a könyvvizsgálói cégek tekintetében pedig 100 ezer forinttól 500 millió forintig. Értem a felső határokat ebben a második esetben. De egy egyszerű könyvvizsgáló esetében nem az árbevételekhez illesztetten kellene ezeket a folyamatokat megtenni? Államtitkár úr, ezt szeretném a figyelmébe ajánlani, ezeknek az értékhatároknak a meghúzása szerintem túlzó ebben az esetben, és nem igazán elfogadható. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
