DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Előttem szólva képviselőtársam említette, hogy az előterjesztés tartalmazza azt, hogy a mindennapok tapasztalatai is ösztönözték a jelen módosításcsomagot. Azt gondolom, hogy tényleg egy-két elem van ebben, ami elfogadható.
Sajnos itt kimerül a történet, viszont ha igazán a mindennapos tapasztalatokat és a helyzetet szeretnék kezelni, akkor már lassan ott tartunk, hogy egy teljesen új, a honvédek jogállásáról szóló törvényt lehetne létrehozni, és azt gondolom, hogy a honvédelmi törvénnyel is komoly problémák vannak, de ezt az elmúlt években rengetegszer kifejtettük.
Számomra az volt elképesztő, hogy már szinte a számát sem tudom megmondani, hogy az elmúlt két évben hányszor találkoztunk a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításával. Tehát ez már nem is az egyébként évente megszokott módosítás vagy felülvizsgálat; sokszor az is megkérdőjelezhető, mert néha akár a szorgos munka látszatát keltve elhiszem, hogy szükség van arra, hogy egy újabb és újabb törvénymódosítás legyen, de itt már arról beszélünk, hogy szinte negyedévente, félévente van valamilyen módosítás.
Többször felmerült a Honvédelmi bizottság ülésén is - próbáltunk azért erről érdemben beszélgetni, hogy ennek mi az oka és egyébként mit lehetne tenni, és rendre olyan érvelést tapasztalunk és kapunk, ami egyébként ebből a javaslatból is abszolút kitűnik, hogy a biztonságpolitikai környezet változásaira tekintettel, a honvédség megnövekedett feladatai ellátására, a működőképesség megőrzésére való tekintettel nagyobb rugalmasságot szükséges biztosítani az állomány munkavégzését illetően, és ez az oka egyébként annak, hogy folyamatosan, egyre inkább szűkebbre veszik az állomány jogait és lehetőségeit.
Azt gondolom, nem ez a megoldás. Ha rugalmasságról beszélünk vagy ösztönzőkről beszélünk, akkor az nem szigorítást jelent, mert évtizedek óta rendkívül szigorú jogszabályi környezet keretében végzi a Magyar Honvédség állománya a tevékenységét, hanem ha nagyobb rugalmasságot szeretnénk és még hatékonyabb munkavégzést - mert azt gondolom, hogy az állomány aztán most is maximálisan kihozza a munkavégzésből azt, amit lehet a jelen körülmények között, tehát ténylegesen köszönet ezért nekik, ezt most is mindenképpen el kell mondjam, de a rugalmasság ott kezdődik, hogy fel kell tölteni a Magyar Honvédség állományát.
(18.40)
És tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem egyik napról a másikra történik. Az az óriási probléma, hogy évek óta tart ez a leépülés, viszont volt megoldási javaslatunk erre, ezt a mai napig is fenntartjuk, hogy igenis, egy év alatt érdemi változásokat lehetne elérni, a legénységi állomány létszámát is nagyban lehetne növelni, és egyébként a tiszti állományét is, tehát a tiszti beiskolázásokat is lehetne növelni, hiszen pontosan a Honvédelmi Minisztérium szinte minden évben beszámol arról, hogy milyen túljelentkezés van a katonai felsőoktatási intézményekben. Ez egy nagyon pozitív dolog, csak akkor élni kell valahogy ezzel a lehetőséggel. Én nagyon remélem, hogy ténylegesen a kormány most már érdemben fog ezen gondolkodni. Sajnos ez a jelenlegi jogállási-törvény- és munkatörvénykönyv-módosítás most még abszolút nem ezt mutatja.
Kiemelte mindkét képviselőtársam előttem szólva, hogy volt olyan módosítás, amit egyébként a bizottság javaslatunkra mint bizottsági módosítót benyújt. Azt gondolom, hogy ez pont egy olyan pontja a módosításoknak, amire, úgy gondolom, hogy a jogalkotó szándéka megfelelő volt. Ugye, itt arról beszélünk, hogy ha valaki a szerződés lejártával válik ki a honvédség állományából, ha öt éven belül kerül visszavételre… - tehát eddig úgy szólt a jogszabály, hogy öt éven túl lehet csak visszavenni őt az állományba, most kifejezett büntetést is megállapíthatna a miniszter, miszerint a leszerelési segélyt akár teljes összegben vissza kellene fizetni. Azt gondolom, ez semmiképpen nem ösztönzi azt a célt, ami nagyon remélem, hogy a kormány részéről is megvan, hogy minél inkább töltsük fel a Magyar Honvédség létszámát. Ezért adtuk be ezt a módosító javaslatot, és ennek nagyon örültünk is, hogy a bizottság ezt így a sajátjaként, de a lényeg az, hogy megtámogatta.
Viszont sajnos nagyon sok probléma maradt még ebben a törvényjavaslatban. Például a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a fokozott igénybevételi pótlék napi mértéke a távolléti díjnak az 5 és 10 százaléka között állapítható meg. A javaslat ezt most 1 és 10 százalék közé helyezi el. Tehát azt gondolom, az, hogy ez a minimumértéket még inkább lecsökkenti, semmiképpen sem egy bizalomnövelő intézkedés az állomány felé, és sajnos az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ha valamit lehet csökkenteni, és erre még a jogszabály is lehetőséget ad, akkor azt meg fogják tenni. Úgyhogy erre adtunk be módosító javaslatot, sajnos ezt egyébként nem támogatta a bizottság.
A másik fontos dolog, hogy a közalkalmazottak tekintetében eddig a pótlékok a munka törvénykönyvében voltak szabályozva, most a javaslat kiveszi a munka törvénykönyve hatálya alól a pótlék mértékét, és átalánypótlékot állapíthat meg a miniszter, teljesen tetszőlegesen. Azt gondolom, hogy ez is jogfosztás, a garanciákat veszi el a honvédség közalkalmazotti állományától.
Itt szeretném azt kiemelni, hogy jelen pillanatban az óriási létszámhiány okozta helyzetben nagyon sok közalkalmazott a Magyar Honvédség állományában akár olyan feladatokat is ellát, mint ami a hivatásosoknak, a hivatásos katonák feladata, és kifejezett túlterheltségben dolgoznak ők is, nem csak a hivatásos állomány. Amikor bevezették a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát és az azzal kapcsolatos intézkedéseket, akkor egyébként mindenféle korlátozást eltöröltek a rendkívüli munkavégzésre vonatkozóan. Így alakulhatott ki egyébként, hogy a hivatásosok esetében a túlszolgálat maximumát eltörölték, de most kifejezetten a közalkalmazottakról szólva éves szinten 832 óra plusz-munkavégzésre van lehetőség. Tehát mondhatjuk, hogy minden hétvégén ők dolgoztathatók. Én csak remélni tudom, hogy ez nem lesz kihasználva, és nem ez alapján fogják a szolgálatteljesítést szervezni, de sajnos a törvény megadja rá a lehetőséget, és a helyzet abba az irányba mutat, hogy ezt ki is fogják használni.
A közalkalmazotti állomány az elmúlt egy évben kétszer bruttó 8 ezer forintos bérkiegészítést kapott. Azt gondolom, hogy most már tényleg évek múltán, sok-sok év múltán igenis, nemcsak a hivatásos állomány, hanem a közalkalmazotti állomány illetményemelésére, a közalkalmazotti bérek emelésére is szükség van, hiszen ott semmilyen emelés nem történt. Ugye, a hivatásos állomány kapott illetményfejlesztést, ez ténykérdés, hogy ezt megkapták az elmúlt évben, nagyon úgy néz ki, remélem, hogy az idei évben a kormány ígéretéhez híven ez folytatódik, viszont óriási feszültségeket okozhat az állományban, hogyha egyébként a közalkalmazottak tekintetében nem emelkedik az illetmény.
A rendelkezési állományról szólva szeretném azt kiemelni, hogy az még egy pozitívum, hogy 25 évnyi szolgálat után a jelenlegi szabályozás szerint 16 hónapos rendelkezési állományban tartásra volt lehetőség, most ez plusz egy évvel hosszabbodik, bár csak az illetmény felét kaphatják majd meg. Az látszik, hogy valamit próbál tenni a kormány, hogy ellensúlyozza azt a helyzetet, ami kialakult a szolgálati nyugdíj eltörlésével.
Nekem most lejárt az időm, de utolsó mondatomban csak arra szeretném önöket emlékeztetni, hogy valamilyen kedvezményes nyugdíjrendszer kialakítására szükség van, a megbecsülésnek ez része kell legyen. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
