DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE, az Igazságügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Magyarország Kormánya képviseletében eljárva a miniszterelnök kabinetfőnöke 2016. február 24-én az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 5. §-a szerint hitelesítés céljából a következő országos népszavazásra javasolt kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A Nemzeti Választási Bizottság 14/2016. számú határozatával az országos népszavazási kezdeményezést hitelesítette. Az NVB határozata elleni felülvizsgálati eljárásban a Kúria a határozatot 2016. május 3-án helybenhagyta. Ez alapján a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a népszavazási törvény 14. § (2) bekezdése szerint tájékoztatta az Országgyűlés elnökét.
A mai nap során az Igazságügyi bizottság beterjesztette a népszavazás elrendeléséről szóló, előttünk fekvő határozati javaslatot. Ezzel összefüggésben is szeretném világossá tenni, hogy a kormány népszavazási kezdeményezése vitathatatlanul és megkérdőjelezhetetlenül jogszerű alapokon áll. A baloldali összefogás bármennyire is igyekszik gátolni a folyamatot és próbálja a jövőben is a népszavazást, az Országgyűlésnek el kell rendelnie.
A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a Kúria három kérdést vizsgált: azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tilalmi tárgykört érint-e; azt, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés; illetve hogy a kérdés egyértelmű-e. A Kúria határozatában azt írta: „A kérdés a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul a csatlakozási szerződés módosítására.” A Kúria rögzítette továbbá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság által hitelesített kérdés másodlagos uniós jog körébe tartozó tanácsi határozat általi intézkedés bevezetésére vonatkozik. Az uniós jogból, így a másodlagos jogforrásként elfogadott tanácsi határozatból eredő kötelezettségek és a nemzetközi szerződésből eredők között nem vonható párhuzam, így a bíróság szerint a kérdés nem ütközik nemzetközi szerződésbe, így tiltott tárgykörbe sem.
Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat. A Kúria szerint annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és mennyi ideig tartózkodhatnak, alapvetően alapvető jogokat érint, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen, a törvényhozásra tartozik.
A Kúria megállapította azt is, hogy a feltett kérdés az egyértelműség követelményeinek megfelel, alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék. A jogalkotói egyértelműség tárgyában a Kúria leszögezte, a népszavazási kezdeményezés egy konkrét, már meglévő törvényjavaslatot, a menedékjogról szóló törvényt érinti, amelyet kiegészítenek az uniós rendelkezések. Úgy gondolom, hogy az említett kérdés jogszerűségéről ezek után ugyan lehet vitát folytatni, csak értelmetlen. A kormány által feltett kérdés ugyanis alkotmányos és jogszerű.
A vita tárgyát képezhetik még a népszavazás lebonyolításával járó kiadások. Az eszement európai bizottsági javaslat után viszont azt állítani a népszavazásról, hogy drága, egyszerűen nem lehet érv. Az uniós büntetést ugyanis arányaiban és számszerűen sem lehet hasonlítani a népszavazásra fordított összeggel, a bevándorlókra fordított pénzmennyiség szintén csillagászati távolságban van a határozati javaslatban rögzített költségektől.
Ugyanakkor a népszavazás távolról sem az anyagiakról szól. Amikor Magyarország döntött az európai uniós csatlakozásról, akkor tudtuk, hogy szuverenitásunk egy bizonyos részéről lemondunk, és a mai napig hisszük, hogy ez a közös felemelkedésünk egyik alapfeltétele. A bevándorlás, a migrációs politika ugyanakkor, meggyőződésünk, hogy tagállami hatáskör. Minden nemzetállamnak joga van eldönteni, hogy kikkel szeretne együtt élni. A Gyurcsány-kormány, tudjuk, hogy betelepítéssel oldotta volna meg a demográfiai problémákat, mi inkább a magyar családok támogatásában bízunk továbbra is.
Végezetül pedig a kételkedőknek szeretném elmondani, hogy egy eredményes népszavazásnál nagyobb erő, döntőbb érv nem létezik az Európai Unió különböző intézményei előtt sem. A közvetlen demokrácia erejét, a nép akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért kellene valamennyi politikai erőnek egységesen szavazásra buzdítani honfitársainkat, akik hiszünk abban, hogy nem akarunk Magyarországra kényszerbetelepítést.
Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni azon képviselőtársaimnak, akik szavazatukkal támogatták, hogy most házszabálytól eltéréssel dönthessünk a holnapi nap során a határozati javaslatról. Kérem, szavazatukkal támogassák a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
