ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány kioktatáspolitikájáról szóló vitanap alkalmával a szakiskolai közismeretitananyag-csökkentés kapcsán én Nahalka Istvántól idéztem, aki ezt a brutális közismeretitananyag-csökkentést tulajdonképpen egy csődnek nevezte. Erre kormánypárti képviselőtársaim részéről volt egy kisebb felhorkanás, mondván, hogy egy jobbikos képviselő hogyan hivatkozhat Nahalka Istvánra. Hát, kérem szépen, csak úgy, ahogy mondjuk, tette azt Orbán Viktor is évértékelőjében, amikor Esterházy Kis magyar pornográfia című könyvéből idézett.
Úgyhogy doktrinerhajlamú kormánypárti képviselőtársaim talán újfent csak meg fognak lepődni, mert egy nem várt helyről idézek, nem máshonnét, mint Spiró György Feleségverseny című regényéből, ami a jövő képzeletbeli, antiutópiába illő Magyarországán játszódik, és a jövő iskolájáról mesélve tulajdonképpen mintegy lefesti a mostani szakiskolai, birkaiskolaszerű képzést. Nos, az idézet: „Azoknak a munkahelyeknek a betöltésére, amelyek valamelyest műveltséget követeltek, nem sikerült munkaerőt képezni. A magyar diákok az általános iskola befejezésekor kb. 80 százalékban nem voltak képesek egyetlen újságoldalt négy óra alatt elolvasni úgy, hogy tíz perc alatt szóban beszámoljanak róla. A magyar gyerekek többsége nem tudott írni-olvasni, lelkes pedagógusok ezért találták fel a magyar képírást, amely ötszáz jelből állt. Az elitiskolában a tanár feleltetett és osztályozott, és az érdemjegy ellen a diák nem élhetett fellebbezéssel. A normális iskola ezzel szemben azt az akkoriban elterjedt, demokratikusnak nevezett nézetet képviselte, hogy nem a tudás megszerzése a fontos, hanem a gyerekek személyiségébe való be nem avatkozás. Ha egy ilyen iskolában a gyerekek többsége úgy szavazott, hogy a Nap forog a Föld körül, akkor a tanárnak abban az osztályban ezt a nézetet kellett elfogadnia. A matematikai képletekről, a fizikai és kémiai átalakulásokról is lehetett szavazni.”
Nos, eddig a maró szarkazmust árasztó idézet, ami mondjuk, tökéletes tükre a valóságnak, hiszen a szakiskolába beiratkozó diákok nagy többsége a legalapvetőbb műveltségbeli hiányosságokkal küzd, alapkészségeik, szociális, logikai-számolási és írás-olvasási jártasságaik - mint ahogyan arról a különféle felmérések tanúskodnak - döbbenetesen hiányosak. Ezeknek az alapkészségeknek a hiánya viszont olyan fokon rontja az alkalmazkodóképességet, hogy a munkaerőpiacon való tartós elhelyezkedésük később szinte lehetetlenné válik, hiszen sokak számára még az alapvetőbb, írásban adott utasítások értelmezése is komoly nehézségekbe ütközik. Mivel a kompetenciafelmérések bizonysága szerint a szakmunkástanulók 75 százaléka csupán 1-es szintet ért el a szövegértési feladatok és a számolási tesztek során, így logikus, hogy a szakiskolai képzés fejlesztése döntően meghatározza, milyen esélyei lesznek hosszú távon a hátrányos helyzetű tanulóknak. Kérdés tehát, hogy a mostani irány, az alapkészségek elsajátításának rövidítése nem konzerválja-e a társadalmi egyenlőtlenségeket, és hosszú távon nem termeli-e újra az alacsony iskolázottságúak munkanélküliségét.
Spiró mellett a nem éppen balliberális Jean-Paul Brighelli is a birkaiskola-szellemiséget ítélte el a „Butaságra kárhoztatva - Az iskolák programozott halála” című tanulmányában. „Végigülni egy órát a tanárt hallgatva egyenlő diák ellen irányuló erőszakkal” - írja. „Tevékenység kell a gyereknek - sulykolja az új pedagógus -, erre van szükség a tanórán is, álgyakorlatok, értelmetlen kutatás a világhálón, véletlenszerű közbeszólások, csoportmunka, ahol egy gyerek dolgozgat, összeollózott anyagok egybefűzve és borítóval ellátva, kísérleti, induktív tapogatózások. Furcsa módon az elitiskolákban továbbra is a régi módszerrel tanítanak, és ugyanolyan nagy sikerrel, mint rég” - írja keserű gúnnyal. Erre mondják, hogy talált, süllyedt, hiszen az elmúlt évtizedekben gyermekmegőrzővé tették a szakiskolákat, és így azoknak tudásközvetítő, norma- és kultúraátadó szerepe az ott tanító pedagógusok Don Quijotét idéző szélmalomharca ellenére szinte teljesen eltűnt.
Néhány alapigazságot zárásként azonban leszögezhetünk: a technikai, technológiai fejlődés csak szilárd alapműveltség és kompetenciák, valamint a tanulásra való képesség birtokában követhető. Ennek a mostani, durván lecsökkentett közismereti óraszámok ellentmondanak. Viszont minden integrációs sikertelenséget nem lehet az iskola, a szakképzés nyakába varrni, hiszen soha sehol nem lehetett még egy csoportot - Magyarországon a cigányságot, mondjuk - kívülről felemelni. Minden változás a csoporton belülről indulhat, a visszahúzó hagyományok és magatartás gyökeres átalakításával, az önkirekesztést eredményező kívülállás kultúrájának feladásával történhet csak meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
