DR. ARADSZKI ANDRÁS

Full text search

DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Elöljáróban azt szeretném megköszönni a képviselő uraknak - mert csak urak szóltak hozzá ehhez a vitához -, hogy támogatják magának a törvényjavaslatnak a tartalmát. A többi mellékzöngével kapcsolatban annyit tudok mondani, legfőképpen amit Gúr Nándor képviselő úr, jegyző úr mondott, nem a jegyzői pulpitusról, hanem innen, a hátam mögül, hogy tényleg megpróbálom elmagyarázni jegyző úrnak azt, hogy mi is az az 50 százalékos gázárcsökkenés, amit ön követel. Nyilvánvalóan tudja, tisztelt képviselő úr, jegyző úr, hogy az elmúlt évtizedekben a gázár megállapítása az olajárhoz indexált módon történt, tehát mindig függött az olajártól, és egy magasabb olajár később, elnyúlva jelentkezett magasabb gázár formájában is.
Ez a helyzet körülbelül 2010-től fokozatosan változott, és manapság jutottunk el odáig, hogy az adott molekula árában csak 25 százalék az olajindexált rész, a többi 75 százalék úgymond tőzsdei, kereskedelmi, piaci ármeghatározók által definiált. Emellett azt is el kell mondanom, hogy az a molekulaár, amit a magyar fogyasztók, az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők fizetnek ki, annak az árnak mintegy 20 százaléka csak maga a nyersanyag, azaz a gáz bekerülési ára. A többi mind olyan rendszerhasználati díj, amely ahhoz szükséges, hogy a fogyasztók részére az adott gázmennyiséget elvigyék, a fogyasztó ki tudja nyitni a gázcsapot, és főzni, fürödni tudjon, egyéb tevékenységet tudjon folytatni.
Ebből következik számomra - annak ellenére, hogy joghallgató voltam és jogot tanultam, emiatt a matematika nem az erősségem, de azért még emlékszem az általános iskolából -, hogy ha egyvalami egy adott halmaz 20 százaléka, annak az 50 százalékos csökkentése nem jelenti az egész halmaz 50 százalékos csökkentését. Úgy próbálom megmagyarázni, hogy hiába csökkentjük 50 százalékkal a 20 százalékkal jelen lévő gáz árát egy adott egyetemes szolgáltatói árban, abból soha nem lesz a végfelhasználónál 50 százalékos csökkentés. Ebből következik, tisztelt képviselő úr, hogy próbálja ezt végiggondolni, és akkor ne ilyen populista módon, már-már Thürmer Gyula-i magasságba emelkedő populizmussal követeljen 50 százalékos egyetemes szolgáltatói gázárcsökkentést. (Gúr Nándor: Olvasd el a jegyzőkönyvet!)
Ebből következik, hogy nem tudom elfogadni azt az érvelést, amit ezzel kapcsolatban mondott. Úgy gondolom, hogy pont ez az előterjesztés az, ami hosszú távon, két éven keresztül kiszámíthatóvá teszi a gázár alakulásából következő lépéseket, azaz hogy mikor, milyen módon tudjuk végrehajtani és folytatni a rezsicsökkentést a gáz tekintetében.
(16.40)
Én úgy gondolom, hogy egy érdemleges felvetése volt önnek is meg Kepli Lajos képviselő úrnak, hogy miért nem 2019-ig történt a lekötések meghatározása. Ez egy megfontolandó javaslat, valószínű, hogy ezen el fogunk gondolkozni, de hozzá kell tennem, hogy arra még két évünk van, hogy erről érdemben döntsünk.
Érdekes módon elhangzott az is, hogy önök, akik 2002-2010 között háromszorosára emelték a gáz árát, megduplázták a villamos energia árát, arra hivatkoznak, hogy az azért kellett, merthogy világpiaci áron kellett beszerezniük a gázt, és ez hozta ezt a hatalmas gázár-, illetve villanyár-növekedést. De az az érdekes helyzet játszódott le 2002-2010 között, tisztelt képviselőtársaim, hogy miközben a világpiaci árakra hivatkozással emelték háromszorosára a gáz árát és megduplázták a villamos energia árát, ezalatt a szolgáltatók, amelyek multinacionális cégek voltak, ugyanilyen arányban növelték a nyereségüket is.
Miért nem volt bátorságuk önöknek ahhoz, amihez volt a Fidesz-KDNP-kormánynak bátorsága 2010-ben, hogy szintén szembemenve a multinacionális cégek érdekeivel, 2010-2011-ben, azt hiszem, befagyasztottuk a gázárat meg a villamos energia árát, majd 2012-ben vagy ’13-ban a multinacionális cégek ellenében megléptük a rezsicsökkentést, és csökkentettük jelentős százalékokkal a villany és a gáz árát, de a vízét is természetesen. Miért nem volt önöknek ilyen bátorságuk? Miért nem akkor követelték a gázárcsökkentést, amikor multinacionális cégek kezében volt a szolgáltatás? Védeni akarták a profitjukat? Miért akkor követelik ilyen harsányan, amikor nemzeti kézben van és állami szabályozási kézben van a gázár szabályozása, amikor azt lehet mondani, hogy mindenféleképpen jelentős rezsicsökkentést hajtott végre az elmúlt időszak alatt a Fidesz-KDNP-kormány?
Hozzá kell tennem azt is, hogy érdekes módon itt elhangzott, hogy nem mindenkire terjed ki a rezsicsökkentés hatása. Nem biztos, hogy ebben vita kell hogy legyen közöttünk. De azt azért hozzá kell tennem, hogy a rezsicsökkentés százalékos mértékben csökkentette a molekula árát az egyetemes szolgáltatói területen. Ez a százalékos azt jelenti, hogy egyébként az alacsonyabb mennyiséget fogyasztó polgárok alacsonyabb molekulaárat fizetnek, mint a magasabb mennyiséget fogyasztók. Tehát az a kettős árrendszer, ami támogatta a nagycsaládosokat is egyben, továbbra is megmaradt, tehát számukra a fogyasztáshoz igazodó gázár mindenféleképpen alacsonyabb, mint a magasabb mennyiséget fogyasztók gázára. Tehát e tekintetben azt kell mondani, hogy megmaradt a rendszerben az a fajta szociális érzékenység, amire egyébként büszkék vagyunk, és a továbbiakban sem kívánunk rajta változtatni.
Az orosz szerződéssel kapcsolatban: mindig kérdezik tőlünk a szocialisták, hogy vajon mi van az orosz szerződésben az ár vonatkozásában, és biztos valami nagy titok van. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a szerződés az önök regnálása alatt jött létre. Önök biztosan tudják, sokkal jobban, mint mi, hogy mi van abban a szerződésben. Tessék, mondják el nekünk egyszer, mert mi is nagyon örülnénk neki, hogy mi van abban a szerződésben. Jelenleg az a helyzet, hogy 2019-ig lesz jogunk és van jogunk lehívni azokat a mennyiségeket, amelyekben korábban megállapodtunk az orosz partnerrel. Ennyivel hosszabbodik meg úgymond a korábban megkötött hosszú távú szállítási szerződés.
Én úgy gondolom, hogy ezek komoly kérdések, és nagyon örülök Kepli Lajos képviselő úr problémafelvetésének, hogy mi lesz a gázellátás biztonságával a jövőben. Valóban ez egy értelmes vita. Értelmes vita az is, hogy kell-e nekünk hosszú távú szerződés. Én úgy gondolom, hogy a hosszú távú szerződés egyben a biztonság garanciája is lehet, de nem nélkülözhetjük a más forrásoknak, a diverzifikált forrásoknak a felhasználását a gázmennyiség biztosítása érdekében. E tekintetben Magyarország jól áll, megtett minden olyan lépést, ami ehhez technikailag szükséges. Minden szomszédos országgal, kivéve Szlovéniával, határkeresztező kapacitásunk van. Nem a mi hibánk, és nem akarok itt hangulatokat gerjeszteni, de vannak országok, amelyek az EU-s követelményekkel szembemenve nem biztosítják a határkeresztező kapacitásaink működését, de úgy látom, képviselő úr, hogy ebben is van elmozdulás.
Van egyfajta összefogás a délkelet-európai és középeurópai országokkal, hogy az interkon-nek-tivitást fejlesszük. E tekintetben az EU PCA-listája prioritásként kezeli ezeket az interkonnektivitásokat, és remélhetőleg 2019-re kialakulnak olyan alternatív útvonalak, amelyek nemcsak a kieső orosz-ukrán tranzitot tudják helyettesíteni, bár ebben nem vagyok egészen biztos, hogy ez ki fog esni, üzletileg ez nem egy racionális lépés, hanem alternatívája lehet akár a Nord Stream 2 betáplálásnak is.
Én úgy gondolom, hogy Magyarország ellátásbiztonsága erősödött az elmúlt 3-4 év alatt, tekintettel az interkonnektivitások megteremtésére, és érdemes arra számolnunk, és ezt szolgálja ez a törvényjavaslat, hogy kezelni tudja az esetleges további árcsökkentéseket a rendszerben, és előreláthatóak legyenek a rezsicsökkentés fundamentumai.
El kell mondanom zárásképpen, és úgy gondolom, hogy ezt ma reggel már egy napirend előtti felszólalás kapcsán is elmondtam, hogy szemben a 2002-2010-es időszakkal, amikor a rezsinövelés kormánya volt hatalmon, most a Fidesz-KDNP-kormány úgy fog remélhetőleg bevonulni a történelembe, hogy a rezsicsökkentés kormánya, és ehhez a célhoz szükséges ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása, hogy átlátható és tiszta módszerekkel tudjuk ezt a célt elérni a következő időszakban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me