ROGÁN ANTAL,
ROGÁN ANTAL,
ROGÁN ANTAL, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a jelenlegi kabinet Magyarországon egyszer a családok segítésének, az adócsökkentésnek és immáron az előző év végén elindított programokkal az otthonteremtésnek a kormánya is egyben. Ezek a célok ugyanazok a célok, amelyeket a polgári kormányok mindig is követtek Magyarországon, elegendő, ha az 1998 és 2002 közötti időszakra gondolunk vissza, hiszen akkori politikánknak is a lényegét egyik oldalról az adócsökkentés, másik oldalról a családok támogatása, a családi adókedvezmény akkori bevezetése jelentette, a harmadik oldalról pedig egy jelentős otthonteremtési program is.
Őszintén sajnáljuk, hogy új otthonteremtési program meghirdetésére azért volt szükség, mert egyébként 2002 után az akkori szocialista-szabad demokrata kabinetek lépésről lépésre, de gyakorlatilag a teljes otthonteremtési támogatási rendszert Magyarországon megszüntették, és helyette a devizahitelekkel kínálták meg az embereket, melyek következményeit, azt hiszem, az elmúlt években elég világosan láthattuk. 2010 után, miután az ország is mind gazdaságilag egy nehéz helyzetben volt, a költségvetés nehéz helyzetben volt, az államadósság szintje magas volt, ezért értelemszerűen az általunk három rendkívül fontosnak tartott célból, az adócsökkentésből, a családok támogatásából és az otthonteremtési programból választanunk kellett a költségvetés által megengedett keretek között.
Azt hiszem, azt önök is láthatják ma már mindannyian világosan, hogy a magyar reformok valóban működnek, hiszen közel 10 százalékkal alacsonyabb az államadósság szintje, mint 2010-ben volt, amikor átvettük egyébként a szocialista-szabad demokrata kormánytól a kormányrudat. Azt is hozzá kell tennünk, hogy szemben az azt megelőző nyolc évvel, az elmúlt hat évben Magyarországon az államadósság lefelé ment, miközben Európában felfelé ment. A korábbi időszakban Európában lefelé ment, és egyedül Magyarországon felfelé ment.
(10.00)
Azt is hozzá kell tennünk, hogy 2010 előtt a magyar eladósodottság mértéke még az európai uniós átlag felett volt, ma pedig az európai uniós átlag alatt van. Ezeknek köszönhető, hogy a költségvetésnek ma nagyobb mozgástere van arra vonatkozóan, hogy újraindítsuk azokat az otthonteremtési kedvezményeket és programokat, amelyek egyébként 2002 előtt is jelen voltak, sőt ki is egészítsük azokat.
Az otthonteremtés keretét ma Magyarországon több olyan intézkedés jelenti, amelyeket az előző év decemberében indítottunk útjára. Amit ezek közül talán elsőként a leginkább érdemes kiemelni, az az újlakás-értékesítés áfájának a drasztikus csökkentése. Itt szintén a szocialista-szabad demokrata kabinetek voltak azok, amelyek egyébként még a duplájára emelték a lakásépítés áfáját Magyarországon. Ehhez képest most sikerült levinnünk a legalacsonyabb adókulcsra, 5 százalékra az újlakás-építés, illetve a magánerős építkezés áfáját is. Azt gondolom, ez egy rendkívül fontos lépés volt.
Ezt egészítette ki a családi otthonteremtési kedvezmények bővítése és növelése is. Ezt két lépésben hajtotta végre a kormány. Egyrészt az előző év második félévében már bevezettük azt, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény használtlakás-vásár-lásra, illetve lakásfelújításra is igénybe vehető volt, és meghatároztuk ennek a rendszerét. Tavaly decemberben, áttekintve az első félév tapasztalatait, egyszerűsítettük, és meg is emeltük a használtlakás-vásárlásra, illetve a lakásfelújításra vonatkozó támogatási összegeket, és ezt kiegészítettük a családi otthonteremtési kedvezménnyel, de a jelentős megemelésével, amit új lakások építésére lehet fordítani. Ez háromgyerekes családoknál akár 10 millió forint is lehet, amit kiegészítettünk egy 10 millió forintos, államilag támogatott kamatú kedvezményes kölcsönnel is.
Ugyancsak ehhez kapcsolódott az építési szabályok jelentős egyszerűsítése, és már akkor is jeleztük, hogy fontosnak tartjuk, hogy a lakáscélú megtakarítások állami támogatását is jelentősen megemeljük a jelenlegi rendszerhez képest. Aki ma lakást akar vásárolni vagy építeni Magyarországon, az természetesen többféle lehetőséggel élhet. Élhet azzal, hogy egyrészt igénybe veszi a családi otthonteremtési kedvezményt, akár úgy is, hogy megelőlegezett gyerekvállalás mellett. Élhet azzal a lehetőséggel, hogy hitelt vesz fel, de élhet azzal is, hogy lakáscélú megtakarításokat indít útjára, vagy ezeket kombinálja egymással.
A lakáscélú megtakarítások állami támogatása nem újdonság Magyarországon, ezt egyébként szintén az első polgári kormány vezette be, ez a lakás-takarékpénztárakon keresztül valósult meg. Szeretném hangsúlyozni önöknek, a tisztelt Ház előtt, hogy a lakás-takarékpénztárakat a kormány továbbra is fontosnak tartja, és a következő években is anyagilag, tehát állami támogatással változatlan formában támogatni fogja. A lakás-takarékpénztárakban keletkező megtakarítások ugyanis a használtlakás-vásárlás, illetve a lakásfelújítás szempontjából a legfontosabb lakáscélú megtakarítások. Ezeket több mint 95 százalékban az elmúlt években az emberek erre a célra használták fel.
Jelenleg a lakás-takarékpénztári rendszerben az állam 30 százalékos állami támogatást biztosít, évi maximum 72 ezer forint mellett, amivel egyébként nagyon komoly hozamot is el lehet érni, és ezeket jellemzően lakásfelújításra, használtlakás-vásárlásra fel is lehet használni. Ez Magyarországon így is zajlott, de ezeknek a kifizetéseknek a 95 százalékát alapvetően lakásfelújításra, használtlakás-vásárlásra használták fel.
Mi azt gondoljuk, hogy a lakáscélú megtakarításokat új lakás vásárlása esetén is érdemes támogatni és ösztönözni. Erről szól a nemzeti otthonteremtési közösségek felállítása és az önök elé került törvényjavaslat. A nemzeti otthonteremtési közösségeknél ugyanis kizárólagos célként csak új lakás vásárlását engedjük meg. Tehát az ide befizetésre kerülő, az állam által megtámogatott lakáscélú megtakarítások nem használhatók fel lakásfelújításra, és nem használhatók fel használt lakás vásárlására, csak és kizárólag új lakás vásárlására vagy építésére.
Azt gondoljuk, hogy ez egy fontos nemzetgazdasági cél. Azért fontos nemzetgazdasági cél, mert ha megnézzük, akkor a lakásfelújítások tekintetében Magyarország, mondjuk, a környező országok statisztikáihoz képest nincs elmaradva, de újlakás-építések esetében igen. Ha az utolsó teljes éves adatokat nézzük - bár 2015 még nem áll rendelkezése -, a 2014-est idézzük fel, akkor azt látjuk, hogy 10 ezer főre jutva Magyarországon az újlakás-építések száma a lengyelországinak a negyede, a csehországinak a harmada, a szlovákiainak pedig körülbelül a fele. Ezért azt gondoljuk, hogy az újlakás-építéseket mindenképpen érdemes ösztönözni. Ezt a célt szolgálta a CSOK jelentős megemelése; ezt a célt szolgálta természetesen a lakásépítés áfájának a csökkentése; és ugyanezt a célt szolgálja, hogy az újlakás-célú megtakarításokat az állam támogatni fogja, és erről szól a nemzeti otthonteremtési közösség rendszere.
Ugyancsak érdemes hozzátennünk, hogy a GDP szempontjából is van ennek jelentősége, meg persze a munkahelyteremtés szempontjából. Egy új lakás építése nyolcszor akkora mértékben járul hozzá a nemzeti össztermék növekedéséhez, mint egy lakásfelújítás, és értelemszerűen munkahelyekben is többet jelent. Ezért mind a munkahelyteremtés, mind a nemzeti össztermék, a GDP növelése azt igényli tőlünk, hogy fokozottan és hatványozottan támogassuk az újlakás-építéseket, és értelemszerűen ennek megfelelően támogassuk az újlakás-célú megtakarításokat is államilag.
De hozzá szeretném tenni önöknek, hogy ezzel párhuzamosan a kormánynak fontos célja kell hogy legyen még két dolog a nemzeti otthonteremtési közösségek kapcsán. Az egyik a biztonság; a másik pedig értelemszerűen az, hogy ne egy megtakarítást támogassunk, hanem valóban az újlakás-építést támogassuk. Hadd kezdjem ez utóbbival! A lakás-takarékpénztárak esetében az a gyakorlat, és ezt jól láthatjuk, hogy ott van egy futamidő. Ennek a futamidőnek a végéig ezeket a megtakarításokat nem használják fel, csak a futamidő végén. Addig az állami támogatás megy; addig ez értelemszerűen egy megtakarítási forma; bizonyos értelemben egy megtakarítást támogat az állam. Azt gondoljuk, hogy ez természetesen helyes, de újlakás-építések esetén célunk lenne, hogy az újlakás-építések is minél előbb kezdődjenek el. Ezért az állam úgy döntött, és a kormány azt javasolja önöknek, hogy egy olyan megtakarítási formát támogassunk, ahol egyébként az újlakás-építés folyamatosnak számít.
Erre jó példa az angol building society rendszere, ami persze sokféle változáson ment át a történelem különféle időszakaiban, de alapvetően abból indult ki, hogy van egy közösség, amelyik önmagát megszervezi, amelyik megtakarításokat fizet be, és ezért a futamidő időszaka alatt lakásokat is adnak át, több részletben. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha mondjuk, létrejön egy közösség egy tízéves futamidővel, amit ez a törvény szabályoz, és mondjuk, megállapodnak arról, hogy 300 lakást fognak építeni ez alatt az időszak alatt, akkor ez nem azt jelenti, hogy a futamidő végén, 10 év múlva lesz 300 lakás, hanem évente átadásra kerül 30, ami, azt gondolom, hogy nemzetgazdasági értelemben is hasznosabb, eredményesebb és mindenképpen célszerűbb is. Ezért választottuk ezt a building society formát a megtakarítások támogatására.
Hozzá szeretném tenni önöknek, hogy a másik oldalról viszont a biztonságnak itt nagyon nagy jelentősége van. Szeretnénk biztonságban tudni azoknak az embereknek a megtakarítását, akik egy ilyen közösséghez csatlakoznak. Ezért az állami támogatásnak alapvetően nagyon szigorú előfeltételei vannak. Bárki alapíthat ilyen közösséget, ha a törvényben bizonyos előfeltételeknek megfelel, tehát alaptőke, magyar nemzeti banki engedély, viszont állami támogatást nem kaphat bárki. Ebben van a különbség, mert az állami támogatást csak azok kaphatják meg, akik legalább két éve úgy működnek biztonságosan, hogy ez alatt az időszak alatt legalább ezer lakást átadtak; ez alatt az időszak alatt (Dr. Harangozó Tamás: Név szerint?) az ezer lakás átadása mellett legalább megfeleltek annak, hogy velük szemben semmiféle hatósági eljárás nem indult el, a fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelnek, felszámolási eljárás velük szemben nem indult el. Azt gondolom, hogy ezek a minimum-előfeltételei annak, hogy az állam valóban biztonságban tudhassa az általa fizetett állami támogatást is.
Azt szeretném hangsúlyozni önöknek, hogy az állami támogatást nem a cég, nem a szervező, és még csak nem is a közösség kapja, hanem az, aki a megtakarítást a maga részéről befizeti. Tehát maga a magánszemély a kedvezményezettje a megtakarításnak, viszont az ő megtakarítása csak akkor van biztonságban, hogyha egyébként ez olyan helyen történik, ami, azt gondoljuk, hogy legalább egy többéves működés feltételeinek megfelel. Ezért a törvény meglehetősen szigorú szabályokat szab az állami támogatás eléréséhez, de azt gondolom, hogy bárki, aki ma ilyen csoportot alakít, egyébként két év alatt végül is elérheti azt, hogy állami támogatáshoz juthat. Ehhez mindössze a biztonságos működés feltételeit és ezer lakás átadását kell megszerveznie.
(10.10)
Szeretném hozzátenni önöknek, hogy ez a modell értelemszerűen arról szól, hogy itt akkor tulajdonjogilag is szét kell választanunk dolgokat egymástól. Tehát van a szervező, és a szervező mellett van a közösség; hogy a közösség egyfajta vagyonközösség, az emberek közössége, és a vagyonközösségben meglévő emberek azok, akik egyébként támogatást kapnak a kormánytól a lakás-takarék-pénztárakhoz hasonlóan, és a szervező ettől függetlenül működik. Mind a szervezőnek, mind a közösségnek bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, ugye, például szavatolótőkére vonatkozó szabályok is vannak a törvényben. De ez a közösség, amelyik ebben a formában létrejön, az egyfajta kockázatközösség is. Ez azt jelenti, hogy itt nem banki megtakarítási formáról beszélünk, és mivel kockázatközösség, ezért kell egyébként szigorú előfeltételeket támasztani, hiszen ezt a kockázatközösséget nem biztosítja az OBA, az Országos Betétbiztosítási Alap.
Ez a kockázatközösség egy magában meglévő kockázatközösség, ahol azok az emberek, akik ennek a tagjai, azok bizonyos értelemben egymás felé is kötelezettséget vállalnak. Hiszen akkor lesz, mondjuk, egy 300 fős közösségből 300 lakás is, hogyha azok az emberek, akik odacsatlakoztak, azok teljesítik a befizetéseiket akkor is, hogyha valamelyikük elsőként jutott hozzá a lakáshoz, és esetleg valaki majd utolsóként fog hozzájutni lakáshoz. Ennek érdekében biztosítékokat is bevezet a törvényjavaslat, szigorú biztosítékokat arra, hogy a közösség tagjainak egymással szembeni szolidaritása érvényesíthető legyen, és mivel itt nincs betétbiztosítási garancia, ebből az is következik, hogy értelemszerűen szabadabbá teszi a törvényjavaslat a jelzálog érvényesítésének a lehetőségét azzal szemben, aki a közösség felé a befizetési kötelezettségét, tehát a megtakarítás végigvitelét nem teljesíti. Ez, azt gondolom, hogy azokat védi, akik egyébként a szerződésben foglaltakat tisztességesen teljesítik, akik tehát folyamatosan fizetnek, és ennek megfelelően számítanak arra, hogy a megtakarítások és az állami támogatás együtt az ő számukra majd egy új otthont, egy új lakást eredményez.
Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása hozzá fog segíteni ahhoz, hogy Magyarországon az újlakás-építések üteme fel tudjon gyorsulni. Mivel az építőipar helyzete is ma azt kívánja, hogy erre minél hamarabb kerüljön sor, ezért kezdeményezte a kormány a törvényjavaslat kivételes sürgősséggel történő tárgyalását. Köszönöm szépen, hogy ezt az Országgyűlés jelentős többsége támogatta (Dr. Harangozó Tamás: Szegény!), és kérem önöket, hogy a vita után értelemszerűen majd ezt a törvényjavaslatot is támogassák. Bár nincsenek kétségeim afelől, hogy vannak itt olyan frakciók, akik a kákán is csomót keresve, akik korábban megszüntették az államilag támogatott kedvezményeket, és (Dr. Bárándy Gergely: Az állami lopást nem szeretnénk támogatni, az a helyzet.) akik egyébként nem támogatták még a decemberben meghozott intézkedések sürgős tárgyalását sem, azoknak a jóindulatát talán most sem sikerült kivívni, de bízom benne, hogy a parlament többsége viszont fontos célnak tartja az otthonteremtést, és fontos célnak tartja azt, hogy Magyarországon minél több új lakás épülhessen.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
