BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 144 ezer nem teljesítő jelzáloghitel van Magyarországon. Ebből 70-80 ezer jelzáloghitelezettnél 80 milliárd forintnyi lakossági közüzemi számlatartozást tartanak nyilván az országban. Ezeket az adatokat azért mondom el, hogy ha a családi csődvédelembe jelentkezett személyeket, azt a 199 főt nézzük, akkor ennek a 144 ezer embernek ez mindössze a 0,1 százaléka. Ezek beszédes adatok.
De nézzük magát ezt a módosítást! A mindössze négy szakaszból álló törvényjavaslat egyetlen érdemi rendelkezése a 2015 novemberében egyszer már meghosszabbított határidőnek ismételten való kitolása. Lényegében nem arról beszélünk, hogy egy rossz törvényt módosítanánk, hanem egyszerűen újra és újra a határidőket toljuk ki, és nem magát a törvényt írjuk felül, amit mi, ellenzéki képviselők már az elejétől kezdve mondtunk, hogy nem jó, mert túl szigorú és túlságosan leszabályozott ahhoz, hogy maguk az érintettek igénybe tudják venni. Ezt nem hallgatták meg az elmúlt két vitában sem, és megint csak azért ülünk itt ma, hogy a határidőt kitoljuk.
Az adósságrendezési törvényt borzasztó jogalkotási színvonalon nyújtotta be a KDNP 2015 tavaszán. A kidolgozás minőségét jól jellemzi, hogy a 127 paragrafusból álló törvényjavaslathoz végül 185 pontból álló összegző módosító javaslatot nyújtott be a Törvényalkotási bizottság.
A Magyar Szocialista Párt legfőbb kifogásai az adósságrendezési törvény tervezetével összefüggésben az alábbiak voltak, csak néhány pont. Az adósságrendezési törvény számos olyan megszorítást tartalmaz, ami az adósok jelentős részét kizárja az adósságrendezési eljárásból. Az adósságrendezési törvénnyel szemben az MSZP által benyújtott törvényjavaslat nemcsak akkor tette volna lehetővé az adósságrendezési eljárás megindítását, amikor az adós már 90 napos késedelembe esett, hanem a fizetésképtelenség veszélye esetén is.
(14.30)
Különösen az adósságtörlesztési terv végrehajtásának időszakára az adósságrendezési törvény lényegében nyomorba dönti saját magát az adóst.
A Magyar Szocialista Párt számos módosító javaslatot nyújtott be az adósságrendezési törvénytervezethez, ami szélesítette volna az adósságrendezési eljárásba bevonható személyek körét, illetve észszerűbbé, méltányosabbá tette volna az adósok terheit, azonban ezek egyikét sem támogatta a Fidesz-KDNP-többség. Az MSZP álláspontjának helyessége, amikor elmondtunk a vitában kritikákat, azt gondolom, hogy beigazolódott. Írásbeli kérdéssel fordultam az igazságügyi miniszterhez, és adatokat kértem, hogy hányan is tudták az utóbbi időben, 2016. február 15-éig igénybe venni a magáncsőd intézményét, és mennyibe került ez az adófizetőknek. Megkaptam az írásbeli kérdésemre a választ, és akkor az a szám jött ki, hogy 199 ember fordult a magáncsőd intézményéhez. Sorolnám azokat az összegeket, amennyibe ez került nekünk.
Az Igazságügyi Minisztérium fejezetén belül az Igazságügyi Hivatal részére 2015. évet érintően összesen 253,6 millió forint, melyből a központi igazságügyi szolgálat kialakítására 17 fő személyi, járulék- és működési költségek összesen 40,5 millió forint; 100 fő egyhetes képzésére, utazás, szállás és étkezési költség, a képzési anyag elkészítése, előadók díja, az oktatási anyag sokszorosítása 23,1 millió forint; az országos közhiteles adósságrendezési nyilvántartás, a szolgálat honlapjának, szakmai help-deskek működtetésére és üzemeltetésére 190 millió forint.
A Belügyminisztérium fejezet részére a szükséges infokommunkációs szolgáltatások, a közhiteles magáncsőd-nyilvántartás tárhelyszolgáltatása feltételeinek megteremtése és az elektronikus nyomtatványkitöltő program, valamint egy előszűrő program elkészítésére összesen 200 millió forint.
A Miniszterelnökség fejezetén belül a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére szervezeti egységeknél kialakítandó családcsődvédelmi szolgálatok kialakítása: 60 fő személyi, járulék- és működési költségek összesen 173,1 millió forint. A magáncsőd-feladattal foglalkozó 100 fő egyhetes képzése, ezt már mondtam, hogy 23 millió forint, és ugyebár van egy kormánytisztviselőnk is, dr. Szekeres Judit, aki miniszteri biztosként havi 222 ezer forintot kap.
Azt gondolom, összességében 626,7 millió forintot költöttünk eddig el a magáncsőd intézményére, és a 627 millió forinttal szemben pedig 199 állampolgár áll. Ha azt vesszük, hogy ha csak ezt az összeget elosztották volna a 199 emberrel, adhattak volna ezeknek az embereknek 3 millió forintot, és nem kerülne ilyen sokba ez a nem működő rendszer.
Az MSZP már 2010-ben benyújtotta a magáncsődről szóló teljes kidolgozott törvényjavaslatát, ami az adósok széles körének tudott volna érdemi segítséget nyújtani. A Fidesz még a törvényjavaslatunk parlamenti tárgyalását is megakadályozta; az adósok valódi megsegítése helyett meghagyta a KDNP saját játszóterének e rendkívül fontos kérdés rendezését. Hosszú évek hitegetése után végül a KDNP egy jogalkotási szörnyszülöttet nyújtott be az Országgyűlésnek, a KDNP teljes szociális érzéketlenségéről tett tanúbizonyságot, most is erről beszélhetünk, mivelhogy nem magát a törvényt módosítjuk, hanem csak a határidőt toljuk ki.
Olyan drákói feltételeket támasztott az adósokkal szemben, amiket képtelenség teljesíteni. Ezért nem hajlandó senki igénybe venni, mondom, 0,1 százaléka az adósoknak.
A KDNP magáncsődtörvénye teljes kudarc, amin a toldozgatás-foldozgatás semmit sem fog segíteni. Bármennyire is tolják ki a jelentkezési határidőt, akkor sem lesznek tömegesen olyan kérelmezők, akik ennek a lehetetlen eljárásnak alávetik magukat. Ráadásul még itt meg kell említenünk, hogy ugyebár a kilakoltatási moratórium 2016. március 1-jétől megszűnt, nem láttuk még, hogy ennek a határidejét kitolná a KDNP-kormány, erre még nem láttunk határozatot, hogy benyújtottak volna, és innentől fogva az adósokat a lakásukból ki lehet rakni.
A családi csődvédelem kudarcának oka egyértelmű, a bajba jutott hiteladósok nagy része továbbra is fizetésképtelen maradt. Az alapprobléma a dolgozói szegénység, melynek oka a nettó jövedelmek alacsony szintje, jelenleg alig van az érintetteknek akkora jövedelme, ami elviselne további terheket. Ezért először az országban tátongó fizetési szakadékokat kell megszüntetni, mégpedig a nettó keresetek növelésével.
Ráadásul a kormány sorra szüntette meg az elmúlt években azokat a szociális lakhatási támogatásokat, ugyebár emlékszünk, hogy 2015. március 1-jétől szüntették meg a lakhatási támogatást, az adósságkezelési támogatást. Ezek voltak azok a támogatások, amelyek körülbelül 500 ezer családnak tudtak havonta tényleges anyagi segítséget nyújtani az elmaradott számláik befizetéséhez. Lényegében megint csak a határidőt módosítjuk, az alapproblémát nem fogja kezelni, maga a törvény ettől nem fog jó lenni, és mi csak arra kérnénk a KDNP-t meg a Fideszt is, hogy végre egy olyan módosítót adjon már be vagy fogadja el az ellenzék módosítóit, amit eddig nem tett meg, ami ténylegesen egy olyan törvényt hozna létre, ami az adósságspirálba került családoknak segítséget tudna nyújtani. A magam részéről azt tudom mondani, hogy újra be fogom nyújtani az írásbeli kérdésemet, hogy az elmúlt egy hónap alatt hányan fordultak még a magáncsőd intézményéhez, és mennyibe fog az ebben az évben még kerülni, hogy ezt a nem működő rendszert továbbra is fenntartsuk.
Én csak arra kérem önöket, hogy ne csak a határidőket tologassuk ki, hanem végre tevőlegesen is próbáljunk már segíteni az adósságspirálba került családokon, és felhívom a figyelmet, hogy a kilakoltatási moratórium 2016. március 1-jével megszűnt. Köszönöm szépen, elnök úr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
