DR. TAPOLCZAI GERGELY,
DR. TAPOLCZAI GERGELY,
DR. TAPOLCZAI GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk levő javaslat az elmúlt évek tapasztalatán alapul. Összességében elmondható, hogy pozitív irányú és előremutató javaslatról beszélünk. Látszik, hogy az érdekvédelmi szervezetek javaslatai több helyen is beépültek a javaslatba. Ugyanakkor én is szeretném kicsit más szempontból megvilágítani, néhány gondolatot felvetni a javaslat kapcsán. Szintén három témára bontanám, nem megismételve államtitkár úr szavait.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával kapcsolatban üdvözöljük a módosító javaslatokat. A szervezetek is egyetértettek ezekkel, ugyanakkor egy szempontot, egy témát szeretnék kiemelni, ez pedig, ahogy az államtitkár úr is említette, a jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen felvett ellátások visszatérítésének témaköre. Két esetről beszélhetünk. Az egyik, amikor az ellátott személy, a jogosult más ellátásban részesül, és párhuzamosan kapja a korábbi ellátását is jóhiszeműen. A másik eset pedig az, amikor olyan időpontban jelenti be a változást a saját ellátásával kapcsolatban, ami után már nem változtatható meg a korábbi ellátás, nem függeszthető fel, vagy nem szüntethető meg.
Abban egyetértünk, hogy ezt a kérdést kezelni kell, ami jogosulatlanul kifizetésre került, azt vissza kell téríteni, de nem mindegy, hogyan és milyen kérdések mentén próbáljuk megoldani ezt a problémát. Főleg a fogyatékos személyek esetében lehet ez érzékeny kérdés, figyelembe véve akár az autista, akár a hallássérült személyek, akár a kommunikációban akadályozott személyek esetét, akik nem biztos, hogy megfelelően tudnak tájékozódni egyes esetekben. Én is azt hangsúlyoznám, hogy valóban méltányos elbírálásban kell részesíteni ezeket a személyeket, és valóban csak akkor térítsék vissza a jóhiszeműen, ámbár jogosulatlanul felvett ellátást, ha a megélhetésük biztosítva van más ellátás formájában. Ez nagyon fontos, szeretném kiemelni, hogy erre a gyakorlatban is figyelnünk kell.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban szintén üdvözöljük a pozitív irányú módosító javaslatokat, de itt is egy témát szeretnék kiemelni. Azt gondolom, érdemes lenne megfontolni, ha nem is ebben az évben, de legalább a következő költségvetési évben, mert ennek van költségvetési vonzata is, a mozgásukban akadályozott és nevelésbe vett fiatalok emelt összegű otthonteremtési támogatását. A számukra biztosított lakásnak akadálymentesnek kell lennie, ami azzal jár, hogy nagyobb alapterületre van szükség ehhez, illetve nagyobb kialakítású szobákra és terekre, ahol könnyebben meg tudnak fordulni például egy kerekes székkel vagy egyéb akadálymentes közlekedési formát tudnak megvalósítani. Ezért érdemes lenne megfontolni ezt a továbbiakban. De összességében üdvözöljük az otthonteremtési támogatás összegének megemelését.
Rátérve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényre, itt is abszolút pozitív irányú elmozdulást tapasztalunk a javaslatban látottak alapján. Jól tudjuk, hogy a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény is rögzíti a fogyatékos személyek jogait a szabadon választott munkához, illetve az ezáltal biztosított megélhetéshez. Azt is jól tudjuk, hogy az EU fogyatékosságügyi stratégiája foglalkozik a foglalkoztatottság növelésének kérdésével.
Az elérendő cél a 75 százalékos foglalkoztatottsági szint. Az Eustat adatai szerint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátáját illetően 2011-ben az európai uniós tagállamok sorában Magyarország 23,7 százalékkal szerepel, miközben az európai uniós átlag 47,3 százalék. Tehát ebből is látszik, hogy sok a tennivalónk ezen a területen is, hogy a foglalkoztatás aránya növekedni tudjon. Azt szolgálja a módosító javaslat is, hogy minél több megváltozott munkaképességű személyt be tudjunk vonni a foglalkoztatásba, vagy a nyílt munkaerőpiacra elhelyezni és ebben segíteni őket.
Ebből a szempontból abszolút örömteli és üdvözlendő, hogy az időkorlát és a keresetkorlát szabályait egységesíti a tervezet. A rehabilitációs ellátás mellett heti 20 órás munkavállalás volt lehetséges jövedelemkorlát nélkül. A rokkantsági ellátás esetében pedig keresetkorlát volt eddig. A módosító javaslat célja szerint ez az időkorlát megszűnik, tehát mindkét esetben 8 órás munkát is lehet vállalni, a keresetkorlát pedig marad mindkét esetben, a rehabilitációs ellátásnál és a rokkantsági ellátásnál is.
Ugyanakkor itt is megfontolásra javasolnék egy szempontot. A szervezetek szerint, illetve szerintem nem biztos, hogy teljesen ösztönző irányú ez a megoldás, mert több esetben is bizonyos keresetkorlátok mellett a fogyatékossággal élő személyek vagy megváltozott munkaképességű személyek nem lesznek motiválva egy picivel magasabb munkabérért más munkát vállalni, hanem az ellátásukat védve vagy féltve inkább maradnak a kevesebb munkaidő, kevesebb munkabér mellett, a biztonságot választva ezzel.
Esetleg tehát érdemes lenne megfontolni a keresetkorlát eltörlését, hiszen az ellátás, amiről beszélünk, nem jövedelempótló támogatás. Másrészt nem egy élethosszig szóló ellátás, főleg a rehabilitációs ellátás esetén.
Ha a megváltozott munkaképességű személy motiválva lenne, hogy 8 órás munkát vállaljon és esetleg magasabb munkabért érjen el, emellett az ellátása is megmaradna egy bizonyos ideig, ezáltal segíteni tudjuk az ő felkészülését, illetve a motiváltságát a nyílt munkaerőpiacra való bekerüléshez. Arról nem beszélve, hogy magasabb fizetés mellett többet is adózna.
(18.10)
Én nem hiszem, hogy a megtakarítási szempont itt annyira érvényesülne, hogyha törölnénk a keresetkorlátot. Szerintem több bevétel is lenne ebből. Ez csak egy felvetés a részemről, amit megfontolásra javaslok.
Támogatjuk, hogy a minimális és maximális összeg az ellátások számításánál figyelembe veszi a 2012. évi minimálbér összegét, hogy ez ennél magasabb legyen, ahogy államtitkár úr is elmondta, a 2012. évi minimálbér a 2016. évi nyugdíjemelés összegének mértékével emelve, tehát ez legyen az új alapösszeg. Maga a cél jó, viszont a szervezetek véleményét tolmácsolva megfontolásra javasolnám, hogy a 2015. évi minimálbért vegyük figyelembe, és emellett pedig a mindenkori nyugdíjemelés mértékével emeljük az összeget.
Egyetértek a differenciált szankciórendszer módosításával, vagyis hogy ha az ellátott személy nem teljesíti az együttműködési kötelezettségét, akkor első alkalommal ne szüntessük meg az ellátását, csak függesszük fel, és ha második alkalommal sem teljesíti az együttműködési kötelezettségét, csak abban az esetben kerüljön megszüntetésre az ellátása.
Az utóbbi technikai jellegű vagy pontosító javaslatokat támogatjuk, amik gyakorlatilag a praktikum céljait szolgálják.
Viszont lenne még kettő felvetésem. Az egyik az értesítési határidő kérdése. A javaslat szerint ez lecsökkenne 10 napra. A fogyatékos személyek a kommunikációjukban vagy a mozgásukban akadályozottak, ennek figyelembevételével azt javasolnám, hogy maradjon a 15 nap vagy 10 munkanap legyen, tehát nem 10 nap, hanem 10 munkanap, ezzel segítve a fogyatékossággal élő személyeket, hogy legyen idejük az ügyintézésre és a megfelelő segítség igénybevételére ehhez.
Még egy szempont, ami nagyon sok fogyatékos személyt érint, ez pedig az, hogy maga az egyén, a fogyatékos személy nem biztos, hogy megváltozott munkaképességű, vagy megváltozott munkaképességű, de nem részesül ellátásban, ezáltal nem kap rehabilitációs kártyát, illetve nyilván nem ő nem kap, hanem a munkaadója nem kap rehabilitációs kártya miatti kedvezményt. Tehát fogyatékos személy és fogyatékos személy közötti különbségtétel ez.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének javaslatát támogatva és tolmácsolva azt gondolom, figyelmükbe ajánlom azt is, hogy megváltozott munkaképességű személynek minősüljenek azok is, akik fogyatékossági támogatásban részesülnek vagy a vakok személyi járadékában részesülnek, ugyanis a munkaadók szemében ők is megváltozott munkaképességű személynek minősülnek, de nem kapnak utánuk kedvezményt vagy bértámogatást. Tehát ők könnyebben kiesnek a munkaerőpiacról, illetve a foglalkoztatásból, úgyhogy ezt is érdemes lenne figyelembe venni.
Összességében véve örülök, hogy ez a módosító javaslat elkészült, pozitív irányba terelve az eddigi tapasztalatok alapján a gyakorlatot. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szintén támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
