KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tehát elérkeztünk, tisztelt képviselőtársaim, az ülésszakonkénti egyszeri szociálistörvénymódosításhoz. Nem is tudom, hogy miért nem fognak már bele egyszer egy új szociális törvény megalkotásába. De próbáltam kitalálni, hogy most éppen miért, és arra a következtetésre jutottam, hogy biztosan azért, mert meg akarják ünnepelni, hogy egy évvel ezelőtt nagyon sok ellátási formát eltöröltek, a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, óvodáztatási, méltányossági, közgyógy- és ápolási díjak. Gondolom, hogy erre hajaz ez a mostani módosítás is.
Ez sok százezer embert érintett, képviselőtársaim, államtitkár úr, hiszen ha csak a lakhatási támogatást vesszük, az 450, volt, amikor majdnem 500 ezer családot érintett. De mondhatom, hogy tízezreket érintettek a méltányossági, közgyógy- és ápolásidíj-megszüntetések. Hiába mondja azt a kormányzat, hogy a települési önkormányzat úgynevezett települési támogatást adhat, mert a kormány megszüntette azokat a törvényi normatív szabályokat, amelyek kiszámíthatóságot és garanciát adtak a jogosultaknak, ezért ma Magyarországon, ahogy én látom, háromezerféle különböző segélyezési rendszer van életben, csupán néhány ellátás függ a járási hivataloktól, de ezek nem helyettesítik azokat a támogatásokat, amelyeket, ahogy említettem, egy évvel ezelőtt elvett a kormány.
Az előttünk lévő törvényjavaslattal már nemcsak hogy nem akarnak többet adni a legszegényebbeknek, hanem azon vannak, hogy azt is elvegyék, amit egyszer már odaadtak. A jogosultak vegzálásának újabb eszköze az, hogy olyan állami és állam által is tudott információk minél hamarabbi bejelentésére kötelezik az érintetteket, amelyek elmulasztásával úgynevezett rosszhiszeműség nélkül is elvehetik az ellátásukat. Egyes esetekben 8 napon belül kell bejelenteni a jogosultaknak, hogyha változás áll be a jogosultság feltételeiben, például ha más pénzbeli ellátásra való jogosultság fennállása alatt időskorúak járadékában, aktívkorúak ellátásában vagy ápolási díjban részesül valaki. Ha ezt az érintett elmulasztja, akkor rosszhiszeműség nélkül is visszafizetési kötelezettség terheli az érintettet.
A most hatályos szabályozás szerint kizárólag akkor követelhető vissza a jogosulatlanul folyósított szociális ellátás, ha fennáll az ügyfél rosszhiszemű-sége is. Márpedig ha valakitől visszakövetelik a kifizetett segélyt, az elég nagy teher az érintettnek, hiszen gondoljunk bele, hány százaléka tudná visszafizetni azt a huszonegynéhány-ezer forintot, amikor még megélni is képtelenség ennyiből, nemhogy félretenni.
Hangsúlyozom, itt nem azok eshetnek áldozatul, akik valóban csalók, mert hazudnak a jövedelmi vagy a vagyoni helyzetükről, hanem azok, akiket a kormány éppen annak tart.
Továbbá vajon a jogosultaknak hány százaléka kel és fekszik a Magyar Közlönnyel, erre borzasztóan kíváncsi lennék, ugyanis sokszor még maguk az ügyintézők sem tudják naprakészen követni az egyes törvény- és rendeletmódosításokat. Mi van akkor, ha valaki tudtán kívül válik jogosulttá egy ellátásra, például azért, mert megszűnt vagy mert eltelt egy adott időtartam? Miért az ügyfélnek kell ezt csak tudnia?
A hivatalok, hatóságok miért nem képesek ezt nyomon követni? Pedig az elmúlt években számos nyilvántartást, adatbázist hoztak létre minden egyes igazgatási területen, volt, ahol egyszerre többet is, mondván, ki kell szűrni a párhuzamosságokat.
Mást sem hallottunk önöktől az előző években, csak hogy itt minden szociális támogatásban részesülő ember csaló, és az állam csecsén lóg. Csalók voltak a rokkantak, csalók voltak a korhatár előtti nyugdíjasok, a segélyezettek, a rászoruló gyerekek, mindenki. De hát akkor mire is ment el az a sok milliárd forint, amelyet informatikai fejlesztésekre fordítottak az elmúlt években, mikor most is az ügyfelektől várják azt, hogy jelezze, igazolja, hogy mit kap egyik és mit kap esetleg egy másik hivataltól?
Ezek a kérdések akkor is felteendőek, ha nem variálnak a rosszhiszeműség értelmezésével, hiszen tényleg, miért kér olyan információt az állam az ügyféltől, amit ő úgyis tud. Ez lenne a bürokráciacsökkentés? Most csak kérdezem ezt. Persze ez költői kérdés, mert tudom, hogy nem államtitkár úr kompetenciájába tartozik, hanem Lázár úréba.
Amúgy javaslom módosítani a kormány feladat- és hatásköréről szóló rendeletet, és belefoglalni, hogy az emberi erőforrások minisztere a kormány rosszhiszeműségért felelős tárcavezetője is lett ettől a naptól kezdve.
Ezenkívül bővítik a vagyon fogalmát, és a jövőben vagyonnak számít majd a pénzforgalmi intézetnél kezelt összeg, közte a takarékbetét is, ami jelenleg nem számít bele a vagyonba. A vizsgálat elvégzéséhez pedig megteremtik a pénzforgalmi szolgáltatóktól való adatkérés lehetőségét. Mindez azt mutatja, hogy a kormány csak a legvégső esetben ad majd segélyt az érintetteknek, ha már valóban felélték minden tartalékukat.
(18.20)
Ez a kormány szemszögéből logikusnak tekinthető elképzelés, hiszen az Alaptörvény is arról szól, hogy mindenki magáért felel, illetve mindenkiért a családja felel, kivéve a kormánypárti politikusokat, mert azért ők szoktak gondoskodni magukról meg a családjukról.
Jellemző, hogy a kormány honlapjára kitett előterjesztéshez készített hatásvizsgálati lap szerint a segélyezést érintő módosítások előnyt jelentenek az ellátottak számára. Én nem tudom, önöknek előny-e az, ha azt is rosszhiszeműségnek veszik, ami nem az. De ki kell térni olyan módosításra is, ami kedvező, még akkor is, ha az egész rendszeren nem sokat javít. Ilyen az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnál, amennyiben az ügyfél legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, 60 nap áll rendelkezésére, hogy teljesítse a 30 napos tevékenységi kötelezettséget.
A javaslat bővíti a család- és gyermekjóléti szolgálatok feladatkörét az európai uniós forrásból megvalósuló program keretében biztosítható eseti vagy rendszeres természetbeni juttatás célzott és ellenőrzött elosztásában való közreműködéssel, és ezzel összefüggésben módosítja az Szt. adatkezelési szabályait. A módosítás előírja, hogy a jogosult lakcíme szerinti család- és gyermekjóléti szolgálat részére a program célcsoportjába tartozó személyek természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét a jogosultakról nyilvántartást vezető szociális hatóság és nyugdíjfolyósító szerv átadja. Feltehetően a legrászorultabbakat támogató Európai Alap miatt szükséges az, hogy megteremtik a családsegítők számára, hogy megkaphassák a területükön élők mindenféle adatait más hatóságoktól, hivataloktól. Egy korábbi írásbeli kérdésünkre adott válaszban már kész tényként közölték, hogy ezen adatok alapján fog történni a jogosultak felmérésre. Úgy tűnik, rájöttek, hogy az adatkezeléshez azért szükség van törvénymódosításra is.
Érdekesség, hogy hatályát veszti az a rendelkezés, amely felhatalmazást ad a kormánynak a Szociálpolitikai Tanács működésére vonatkozóan. Most úgy látom, megszüntetik azt a szervezetet, amelyiket eddig sem működtettek - na de lelkük rajta!
A gyermekvédelemből kikerülő fiatal felnőttek otthonteremtési támogatásának módosítása több tekintetben üdvözlendő, bár nem világos, hogy miért kell zárolni a korábbi otthonteremtési támogatásokat, amennyiben azok lakás-előtakarékossági programhoz kapcsolódtak.
Azt is jó lenne tudni, hogy mi lett azzal az évekkel ezelőtt beharangozott rendszerrel, ami gyermekvédelmi lakásalap néven új szisztémát állított volna fel a támogatás helyébe.
A javaslat szerint emelkedik az otthonteremtési támogatás összege. Érdekesség, hogy az indokolásban az szerepel, hogy: „Mivel a támogatás összege az annak megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének arányában van meghatározva, az emelés ezen arányok emelésével valósul meg.” Igen ám, de a javasolt emelés, nem az azonos sávban van, ráadásul a legmagasabb is csak csupán 17,5 százalékos. Ez azért érdekes, mert a kormány honlapján korábban elérhető előterjesztéshez mellékelt hatásvizsgálati lap szerint több mint 22 százalékos nyugdíjminimum-reálértékvesztés olvasható ki, tehát még azt a szintet sem éri el a módosítás, amit a honlapon lehetett olvasni.
Továbbá azért van itt néhány kérdés az értékállóság biztosításával kapcsolatban. Ha önöket annyira zavarja, hogy csökkent az otthonteremtési támogatás vagy a rokkantsági ellátások vetítési alapját adó összeg, akkor miért nem zavarja ez önöket a többi ellátásnál? - csak így kérdezem ezt is a margó szélén. Miért nem fontos az a közel 200 ezer család, aki ma 22 800 forintból él, amikor éppen nem kap közmunkát a felnőtt vagy a szülő? Miért nem fontos a sok ezer egészségkárosodott ember, aki ma szintén hasonló összegből nyomorog? Miért nem fontos az a közel 60 ezer ember és az általa gondozott hozzátartozója, aki jóval a minimálbér alatti ápolási díjat kap, pedig valójában egy gondozói munkát végez? A sort még lehetne folytatni, bár sokkal több ellátást már nem ad a kormány a szegényeknek.
Egyébként meg kell jegyezzem, hogy nem világos, mi szükség van az FHT-ra vonatkozóan kijelenteni, hogy ha változik a nyugdíjminimum összege, akkor ezt az ellátást is emelni kell és a többi, és a többi. Egyfelől azt gondolom vagy gondoltam volna, hogy ez most így van, másfelől nem úgy tűnik, mintha módosítani akarnák a nyugdíjminimum összegét. Vagy esetleg várható valami változás? Ezt nem tudom, államtitkár úr, bár bizonyára emlékszik ön is rá, hogy a múlt évben nekem kétszer volt erre való indítványom az Országgyűlésben, és a fideszes többség mind a kétszer leszavazta a Népjóléti bizottságban.
De térjünk rá a rokkantak ellátására! A megváltozott munkaképességűek ellátásait érintő módosítások bizonyos értelemben csak egy szépségtapaszt jelentenek az alapjaiban igazságtalan rendszer torz arcán.
Az értékállóssággal indokolt emelés szerintem nevetséges mértékű és egy kicsit álszent is, mivel csak az új ügyekben kell azt figyelembe venni. De még a törvényjavaslat ezen része tartalmazza a legtöbb kedvező változást, miszerint módosul a keresőtevékenység fogalma, de erre utalt előtte a fideszes vezérszónok is, egyértelművé téve, hogy a vállalkozók a biztosítások időtartama alatt minősülnek keresőtevékenységet folytatónak, így azok az egyéni vállalkozók, akiknek vállalkozói jogviszonya szünetel, nem minősülnek keresőtevékenységet folytatóknak.
Kibővül azok köre, akik a biztosítás időtartamára tekintet nélkül is jogosultak lehetnek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira. Reméljük, az is kedvező változást hoz az érintettek számára, és nem csak a hivatalnak, hogy a rehabilitációs ellátására való jogosultság időtartamát a komplex minősítés időbeli hatályához igazítják annak érdekében, hogy a rehabilitációs ellátás különböző elemei, így a pénzbeli ellátás és a rehabilitációs szolgáltatások időtartama ne csússzon el egymástól.
Örömmel vettük, hogy finomodik az együttműködési kötelezettség megszegésének szankciója. Jelenleg, ha az ügyfél a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeinek neki felróható okból nem tesz eleget, a rehabilitációs hatóságok rendelkezésre álló egyetlen törvényes eszköze az ellátás megszüntetése. A módosítás értelmében első alkalommal a rehabilitációs ellátás nem megszüntetésre, hanem három hónapra felfüggesztésre kerül, a megszüntetésről csak a kötelezettség ismételt megszegése esetén kell rendelkezni.
Ami talán az egyik legfontosabb elem, hogy változik az ellátások minimum- és maximumösszege; az indoklás szerint azért, hogy az értékállósága biztosítható legyen. Az ellátásoknál megszűnik a korábbi vetítési alap, a 2012. évi minimálbér, erre is utalt Tapolczai képviselőtársam, ami helyett a jövőben fix összegben határozzák azt meg. Ennek lesz egy új elnevezése, ahogy olvasom, alapösszegnek fogják nevezni, és a nyugdíjemelés mértékével azonosan emelkedik majd. Az indoklás magyarázata szerint az alapösszeg a 2016. évi mértéke a jelenlegi vetítési alapnak (sic!), a 2016. évi nyugdíjemelés mértékével emelt összeg 94 500 forint. Az átmeneti szabályozás szerint az új rendelkezéseket csak az új ügyekben, tehát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Érdekes megoldásnak tartom egyébként, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának értékállóságát úgy akarják biztosítani, hogy új alapösszegként a 2012. évi minimálbér összegét, a 93 ezer forintot az idei nyugdíjemelés mértékével, 1,6 százalékkal emelik meg; azon túl üdvözlendő, hogy egyáltalán emelkedik a négy éve nem emelt küszöb. Nem érthető, hogy mi köze van a minimálbérnek a nyugdíjemeléshez, ezt még én nem tudtam megoldani. Elfogadhatóbb lenne véleményem szerint az, ha mindig az adott évi minimálbért használnák viszonyításként. Akkor most jelenleg 111 ezer forint kéne hogy legyen ez az alapösszeg és nem 94 500 forint, merthogy ez a 94 500 forint, én úgy számolom, mintegy 1500 forintos emelés mindösszesen.
Továbbá fontos változás, hogy egységesítik a rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályokat. Nem kívánom megismételni itt, amit többek között szintén az előttem szóló elmondott, de fontosnak tartom, hogy a jövőben az akkreditált munkáltatók a munkahelyek rehabilitációs célú átalakítása és a bér- és költségtámogatás mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók képzéséhez is támogatást kaphatnak, továbbá az akkreditált munkáltatók részére nyújtott támogatások célcsoportja kiegészül a vakok személyi járadékában részesülő személyekkel is. Ezzel függ össze, hogy változnak az ellátásban részesülő személy együttműködési és értesítési kötelezettségei, ez utóbbi viszont szigorítást jelent: a bejelentési kötelezettségek határideje egységesen 15 napról 10 napra csökken.
Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szeretném előrebocsátani, hogy körülbelül fél órával ezelőtt, azt hiszem, négy módosító indítványt nyújtottam be. Kérem a kormánypárti oldalt, hogy ezeket a módosító indítványokat támogassa. Amennyiben támogatást nyer a kezdeményezésem, akkor mi is támogatni fogjuk a törvényjavaslatot, egyéb esetben ne számítsanak a támogatásunkra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
