CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr, a tisztelt képviselőknek pedig az általam konstruktívnak minősített hozzászólásokat. Engedjék meg nekem, hogy egy távolabbi képpel kezdjek. Amikor az országban alapvető gazdasági konjunktúra van, amit nemcsak a kormány, hanem a piaci szereplők, a különböző pénzügyi elemzők is visszaigazolnak, akkor megvan annak a költségvetési fedezete, hogy Magyarországon egy olyan program induljon, amellyel mindenki előre tud lépni egyet. Ennek az előrelépésnek egy nagyon fontos aspektusa az, hogy a családok saját otthonhoz juthatnak.
Ez a kérdés azonban nem csak az építészetről szól, nem csak arról szól, habár ez valóban egy nagyon fontos kérdés. S itt egyetértek azzal is, amit az LMP és a Jobbik is felhozott, hogy az az épített környezet, amit mi kvázi történelmi örökségként hagyunk magunk után, miként határozza meg arról a szabályozói, arról a politikai környezetről a közgondolkodást, akik majd bennünket minősítenek. Ahogy mi is visszagondolunk a millennium időszakában megépített épületek kapcsán az akkori döntéshozókra, vajon száz év múlva hogyan és miként fognak ránk visszaemlékezni.
(A jegyzői székben Ikotity Istvánt
Gúr Nándor váltja fel.)
Gúr Nándor váltja fel.)
Mi azt gondoljuk, hogy az otthonteremtés alapvetően egy olyan célkitűzés, ami természetesen nemcsak a fiatalokat, de alapvetően mégiscsak a fiatalokat határozza meg, és egy valóban kézzelfogható válasz lehet egy olyan problémára, amit itt a Parlament falai között és azon kívül is rendszeresen megvitatunk egymással, méghozzá a fiatalok elvándorlására. Ha megkérdezzük azokat a fiatalokat, akik ma Nyugat-Európában vagy adott esetben a tengerentúlon vállalnak munkát, akkor a többségük azt mondja, ennek alapvetően az az oka, hogy olyan egzisztenciális viszonyok után jöhessen haza Magyarországra, ahol egy otthont tud teremteni a családjának, és lényegében egy biztos egzisztenciával el tud kezdeni családot alapítani. Ebben a kérdésben az, hogy a gazdasági növekedésből fakadóan vannak olyan források, amelyek lehetővé teszik a CSOK beindítását, lehetővé teszik az áfakedvezményt az építés vonatkozásában, lehetővé teszik a nemzeti otthonteremtési közösség megindítását, ezek mind-mind olyan önálló kezdeményezések, amelyek sikere csak akkor működhet, ha az építésügyre vonatkozó szabályok mint bürokratikus akadályok nem lehetetlenítik el ennek a rendszernek a működését, amely tekintetében a kérdés már nemcsak úgy tevődik fel, hogy hol és hogyan épülnek ilyen típusú ingatlanok, hanem úgy is, hogy milyen szabályozási környezetnek kell ennek tekintetében megfelelni.
Az építésügyi szabályok vonatkozásában olyan állapotot elképzelni, amelyben teljeskörűen szabályozunk évekre előre építésügyi szabályokat anélkül, hogy ahhoz hozzá kelljen nyúlni, én nem tudok elképzelni. Én azt nem tartom problémásnak, hogy a parlament hónapról hónapra vagy negyedévente foglalkozzon olyan kérdésekkel, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy az építtetőknek, tehát azoknak, akik megrendelik a családi házakat vagy ingatlanok bővítését, felújítását, kiegészítését, lehetőleg sokkal kisebb adminisztrációval kelljen szembenézni.
Elfogadom azt a kritikát, annak lehet alapja, hogy túlleng az inga, és egy túlzott bürokratikus szabályozáshoz képest egy olyan kormányzati szándék, amely ennek a lebontására vonatkozik, néha túlmegy olyan határokon, amit a szakma elfogadhatónak tart, de pont ebből kifolyólag vagy pont ezért egyeztetett a Miniszterelnökség az elmúlt hónapokban több alkalommal a Magyar Építész Kamarával - mint az építészek szakmai közösségével -, és egy olyan álláspontot tudtunk ma a parlament elé terjeszteni, ami nemcsak a politikának, hanem ennek a szakmai közösségnek is a véleményét tükrözi. Ebben a szabályrendszerben nem annullálunk semmi olyan korábbi szabályt, amit az építtetőknek be kellett tartani.
(14.10)
Csak szabályozzuk és tisztába tesszük azt a viszonyrendszert, hogy ezért kit terhel felelősség. Az, hogy a tervezésen kívül a kivitelezés vonatkozásában is van egy felelősséggel bíró szervezet, méghozzá egy olyan mérnök, aki végigkíséri az építés teljes életciklusában a projekt fejlődését, és ezáltal leveszi azt a felelősséget az építtető válláról, ami többek között egy, a helyi szabályoknak meg nem felelő építés későbbi lebontásában és az ahhoz kapcsolódó anyagi terhekben jelent meg a családok számára, szerintünk egy jelentős előrelépés. Ráadásul az összes olyan bürokratikus akadály lebontását ezzel a felelősségbiztosítással lényegében ez az építészmérnök, aki végigkíséri magát az építési folyamatot, magára tudja venni.
Ennek természetesen egy későbbi szabályban ki kell dolgozni a biztosítási keretrendszerét. Most pont arról beszélünk, hogy hozunk egy törvényi felhatalmazást, amelyet követően ezen részletszabályok kidolgozása már kormányrendeleti szinten megoldódhat, és ebből fakadóan az építtető oldaláról, tehát 10 millió magyar ember, illetve 3 millió magyar család vonatkozásában lehet egy könnyebb adminisztrációval számolni. És annak, akinek ez a szakmája, ez a professziója, majd ezt a feladatot el kell végeznie, ezért pedig egy tisztességes fizetés illeti meg őt.
Engedje meg, elnök úr, hogy egypár gondolat erejéig reagáljak konkrét hozzászólásokra. Például arra a felvetésre, amit Apáti képviselő úr az építések kapcsán az építést megelőző bontási eljárások tekintetében mondott, mert itt valóban szükség van egy egyszerűsítésre, és ezt kormányrendeleti szinten meg is fogjuk lépni.
Valóban, egy jelentős költségmegtakarítási tényező lehet az, ha az építési szabályok sokkal rendezettebbek, sokkal kevesebb engedélyhez kötöttek. Ezt kormányrendeleti szinten szabályozni kell. Most a kerettörvénnyel lényegében ennek jogszabályi alapját teremtjük meg, és az összes olyan felesleges bürokráciát, ami rárakódik már az építést megelőző bontási eljárásokra, ezt így, ebben a tekintetben érdemes, fontos és valóban le is kell bontani.
Azzal felvetésével, engedje meg, hogy ne értsek egyet, hogy a 300 négyzetméteres ingatlan túl nagy, mert ahogy ön mondja, az alsóbb és a középosztályba tartozó társadalmi csoportok számára 100-150 méteres ingatlannagyság az, ami elfogadott.
Magyarország Kormányának minden magyar ember érdekeit kell szolgálni, és Magyarországon valóban élnek sokan nehéz sorban, élnek jobb anyagi körülmények között, és vannak gazdag emberek is. Mi nem gondoljuk azt, hogy felelősségünk lenne bárkinek a megbüntetése abból fakadóan, mert ő jobb anyagi körülmények között él, és adott esetben egy 300 négyzetméteres ingatlant épít.
De azt nagyon fontos megjegyezni, hogy vidéken, a vidéki Magyarországon, amire önök mindig hivatkozási alapként tekintenek, a többgenerációs családi házak nagyon nagy hányadukban érik el azt a 300 négyzetméteres ingatlanhatárt, amit ön amúgy a felsőbb középosztály vagy az a felett lévő társadalmi csoportok sajátjának tekint. Tehát ebben a tekintetben nem vagyunk egy véleményen.
A felügyelő mérnök és a műszaki kivitelezésért felelős szakember tekintetében olyan alapvető különbségről beszélünk, hogy amíg a felelős műszaki vezető a kivitelező oldalán foglal helyet ebben a játékban, addig a felügyelő mérnök az építtető érdekeit kell képviselje. Azt pedig kormányhatározati szinten kell majd szabályozni, hogy mi ennek a költsége, illetve ennek a gyakorisága, hogy a felügyelő mérnök részvétele az építési folyamatban hogyan, miként kell megtörténjen. Ha minden garancia adott az építést megrendelő, tehát az építtető család oldalán, és bármilyen jogvita keletkezik a helyi szabályok be nem tartása miatt, akkor annak a felelősségbiztosítása a felügyelő mérnöknek adott ahhoz, hogy ennek költségeit átvállalja.
Bocsánat, próbálok minden felvetett kérdésre válaszolni. A szakképesítés nélkül is lehet-e munkát végezni kérdésköre. Ezt Tóth Csaba képviselő úr vetette föl, illetve ez Gúr képviselő úr kérdésére is valamilyen szinten visszautal. A kormány tervei szerint a szakképesítés nélküli építők vagy kivitelezésben részt vevők bevonása csak úgy történhet meg, hogy az adott szakmunkára vonatkozóan egy szakképesítéssel rendelkező ember mindig ott van minden típusú munkafolyamatnál, és az ő munkáját segíthetik azok az emberek, akik szakképesítéssel nem rendelkeznek, de részt vesznek magában a kivitelezés folyamatában.
Amúgy azt gondoljuk, nagyon sok szakképesítéssel rendelkező szakembert hozhat haza adott esetben külföldről egy olyan típusú lakásépítési boom, ami annak a három intézkedéscsomagnak, ami a CSOK, az áfakedvezmény vagy a nemzeti otthonteremtési közösség létrehozásával megvalósul, illetve a bürokrácia csökkentésével, ez valóban azt a lehetőséget teremti meg, hogy ők Magyarországon is ne csak a munkát, hanem a munkáért elvárható tisztességes béreket is megtalálják.
Elfogadom azokat a kritikákat, amelyek arra vonatkoznak, hogy ez a törvényi szabályozás örök időkig nem fogja rendezni ezt a kérdést. Ennek a törvényi szabályozásnak az alapvető szempontrendszere arról szól, hogy ha egy kedvező gazdasági környezetben tudunk lehetőséget adni arra, hogy a családok saját otthonhoz jussanak, akkor ennek ne a bürokrácia legyen az akadálya. Emellett pedig olyan szabályrendszer jöjjön létre, ahol a környezetvédelmi, az építettörökség-védelmi szabályokon túl arra is figyelemmel vagyunk, hogy milyen vizuális örökséget hagyunk magunk után a bennünket követő generációknak: vajon rólunk mint a Kádár-kockák vizuális átalakítóiról fognak beszélni, vagy olyan politikai generációkról, akik Magyarország vizuális környezetéhez, épített örökségéhez nem raktak hozzá, legrosszabb esetben nem rontottak rajta?
Azt gondolom, ez a törvényjavaslat ebben a tekintetben lehet előrelépés, és azt is gondolom, hogy amennyiben ehhez a későbbiekben további módosító javaslatok szükségesek, akkor is vissza fogja hozni ezt a kormány a parlament elé, ha az csak egypár hónap múlva lesz esedékes. Mert azt gondolom, hogy a parlamenti képviselőknek pont az a dolguk, hogy az ország előtt álló kihívásokkal foglalkozzanak, éppen aktuálisan amilyen kihívásokkal szembe kell nézni. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
